Homo- és transzfób propagandatörvény - Médiaszolgáltatók

Nem, de a médiatörvény módosítása nyomán a lineáris és lekérhető médiaszolgáltatók (azaz főleg tévécsatornák és rádiók) kizárólag a 18 éven aluliak számára nem ajánlott kategóriában, este 10 és reggel 5 óra között tehetnek közzé olyan műsorszámot, amelynek meghatározó eleme a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése.

A homo- és transzfób törvénycsomag részeképp módosultak az Mttv. korhatár-besorolásra vonatkozó rendelkezései is, amelyeket TV-műsorokra, mozifilmekre kell alkalmazni. Azokat a tartalmakat kizárólag az V. kategóriába, azaz 18 éven aluliak számára nem ajánlott tartalomként kell besorolni, amelyek meghatározó eleme a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualéitásnak a népszerűsítése, megjelenítése.
Ezen túl közérdekű közleménynek, társadalmi célú hirdetésnek egyáltalán nem lehet meghatározó eleme a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualéitásnak a népszerűsítése, megjelenítése. Ha ezek a tartalmi elemek meghatározóak, egyáltalán nem lehet az adott tartalom közérdekű közlemény vagy társadalmi célú hirdetés (ezeknek nem létezik korhatár-besorolása).

Nincs ilyen általános tilalom. Sőt: a törvény betűjét szigorúan követve sem kell minden homoszexualitást vagy transzneműséget megjelenítő műsorszámot az V. kategóriába, azaz 18 éven aluliak számára nem ajánlott tartalomként besorolni. Az ebbe a kategóriába való besorolás kizárólag akkor szükséges, ha a műsor nem pusztán megjeleníti a homoszexualitást, transzneműséget, hanem pozitív színben tünteti fel, így pl. példaként vagy követendő életformaként vagy büszkeség tárgyaként ábrázolja, népszerűsíti, vagy ha a homoszexualitás, transzneműség a műsor meghatározó, lényegi tartalmi eleme.
Ebből azonban az következik, hogy éppen azon műsorszámokat kell az V. kategóriába, azaz 18 éven aluliak számára nem ajánlott tartalomként besorolni, amelyek segíthetnék az LMBTQ+ fiatalok önelfogadását. Az NMHH korhatár-besorolási ajánlása nem titkolja, hogy célja nem a gyermekek, fiatalok egészséges fejlődésének elősegítése az érettségi szintjüknek megfelelő tartalmak biztosításával, hanem pusztán az általános — adott esetben homofób, transzfób — társadalmi értékrend bebetonozása, indoktrinálása: “A kiskorú különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi és értékeli” — márpedig “a kiskorúaknak az általános társadalmi normákat kell elsajátítaniuk”, írja a Médiatanács (kiemelés hozzáadva).
A médiaszolgáltató azonban a merev, pontos szabályok miatt így is tág teret kap arra, hogy maga értelmezze a fenti jogszabályi követelményeket. A homo- és transzfób törvények akkor tudják a legkevésbé rombolni a gyermekek egészség fejlődését, akadályozni önazonosságuk, pozitív önértékelésük és társadalmi elfogadottságuk megerősödését, ha a médiaszolgáltatók ellenállnak az öncenzúra kísértésének és a korlátozások lehető legszűkebb értelmezését választják, vagy — a néző gyermekek jogait, legjobb érdekét szolgálva — egyáltalán nem tesznek nekik eleget.

Alapesetben a médiaszolgáltató saját maga kell, hogy mérlegelje, egy adott műsor a homo- és transzfób törvényi előírások szerint csak “V. kategória: 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok” besorolást kaphat-e. Ilyen esetben a médiaszolgáltatónak önállóan kell értékelnie a műsorszámot a homo- és transzfób törvényi előírások alapján is. Az előírások (ld. fent) nem merev szabály-jellegűek, hanem általános elvek, amelyek értelmezésre szorulnak. A homo- és transzfób törvényi előírások tartalmát az NMHH (Médiatanács) 2021. szeptember 15-ei, “A médiatartalmak korhatár-besorolásánál irányadó szempontokra, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazható jelzésekre, illetve a minősítés közlésének módjára vonatkozó jogalkalmazási gyakorlat elvi szempontjai (egységes szerkezet)” c. ajánlása segít értelmezni.
Mozifilmek esetében – akkor is, ha azokat később egy televíziócsatornán sugározzák – elfordulhat, hogy a mozgóképszakmai hatóság (vagyis a Miniszterelnöki Kabinetiroda berkein belül működő Nemzeti Film Iroda) az adott műsort előzetesen besorolja valamely korhatár-kategóriába. Ha a hatóság az V. kategóriába, azaz 18 éven aluliak számára nem ajánlott alkotásként sorolja be a mozifilmet, akkor változatlan közlés esetén nem lehet alacsonyabb korhatár-kategóriába besorolni akkor sem, ha a médiaszolgáltató szerint tartalmilag ez indokolt lenne.

Az NMHH ajánlása világossá teszi, hogy a korhatár-besorolás epizódról epizódra eltérő lehet. Bár a műsorfolyam szerkesztése során ez nyilvánvaló kihívásokat okozhat, de elképzelhető, hogy egy sorozatnak csupán egy-egy epizódja esetében állnak fenn a homo- és transzfób törvénymódosítások következtében a 18 éven aluliak számára nem ajánlott (V. kategória) korhatár-besorolás feltételei.

Ha a médiaszolgáltató hibásan (az előírtnál alacsonyabb korhatár-kategóriába) sorol be egy műsorszámot, szankciókkal kell számolnia. Csekély súlyú, nem ismételt jogsértés esetén ez elsősorban a további jogsértéstől való tartózkodásra kötelezést foglalja magában. Ismételt jogsértés esetén már 2 millió forintig terjedő bírság is kiszabható.
A jogsegely@tasz.hu emailcímen várjuk azoknak a médiaszolgáltatóknak a jelentkezését, akiknek a homo- és transzfób propagandatörvény következtében bármilyen szankcióval kellett szembenézniük, vagy a rendelkezések értelmezésében lenne szükségük segítségre.

Egyáltalán nem jelenti azt! Az új szabály arról szól, hogy a homoszexualitást megjelenítő műsorszámokat V. kategóriába kell sorolni, de a kategorizálási kötelezettség a médiatörvény szerint eleve nem vonatkozik a hírműsorszámokra, ezért hírműsorszámokban korlátozás nélkül, bármikor be lehet számolni az LMBTQ+ embereket érintő hírekről.

Nem. A médiatörvény másik módosítása alapján nem minősülhet közérdekű közleménynek vagy társadalmi célú reklámnak az olyan műsorszám (sem a hagyományos, sem az internetes médiaszolgáltatás során), amely meghatározó eleme a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése.

Úgy sem. A reklámtörvény módosítása szerint gazdasági reklámot is tilos tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, ha az a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.
Sőt, politikai reklámként sem lehet, mert azt meg kampányidőszakon kívül egyébként is tilos megjelentetni.

A fenti szabályokat megszegő médiaszolgáltatókkal szemben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa hatósági hatáskörben jár el. Ha a Médiatanács megállapítja a jogsértést, figyelmezteti a jogsértőt, ismételt jogsértés esetén kétmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjét, közigazgatási bírságot szabhat ki (akár kétszázmillió forintig), és intézkedhet a jogsértővel szemben: pályázatokból kizárhatja, közzétételre kötelezheti, médiaszolgáltatási jogosultságát felfüggesztheti, a nyilvántartásból törölheti. Az NMHH határozata közigazgatási perben megtámadható, és a TASZ szívesen nyújt jogi segítséget egy ilyen perhez!
A reklámtörvényben foglalt rendelkezések megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős.
Elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások (azaz bármely internetes honlap, ami Magyarországon elérhető) a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal vizsgálata alá kerülhetnek. A Kerekasztal a vizsgálata nyomán ajánlást, állásfoglalást adhat ki. Aki ennek nem tesz eleget, azt felhívja a megfelelő magatartás tanúsítására, illetve a jogsértő tartalom eltávolítására. Amennyiben ennek sem tesz eleget a szolgáltató, a Kerekasztal a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság eljárását kezdeményezi.