Az információszabadság biztosítja a közhatalmi szervek tevékenységének és a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. A polgárok csak kellő információk birtokában tudnak részt venni a közéletben: a megfelelő tájékozottság a véleménynyilvánítás és a választójog alapfeltétele. Ahogy az Alkotmánybíróság rámutatott, „a nyilvánosság próbája nélkül az állam a polgáraitól elidegenedett gépezetté válik, működése kiszámíthatatlanná, előreláthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságokra.”

Magyarország Alaptörvényének VI. cikk (2) bekezdése értelmében mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A TASZ információszabadság programja folyamatosan nyomon követi a területet érintő szabályozások alakulását, illetve véleményezi azokat. Állampolgárok, újságírók és nonprofit szervezetek számára ingyenesen nyújt tanácsadást és jogi képviseletet közérdekű adatok megszerzéséhez. Pereink hozzájárulnak a bírák és a bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulásához.

Az alábbi linkeken bővebben olvashat az egyes témakörökről, illetve a teljes anyagot letöltheted innen.

2017 téma: 

Kapcsolódó hírek

2017-10-26

Első fokon nyertünk abban a perben, amit Kacsoh Dániel újságíró indított ellenünk. A Magyar Hírlap munkatársa olyan adatok kiadásának megtagadása miatt perelt be minket, amelyeket nem vagyunk kötelesek kiadni az újságírónak, mert azok nem közérdekű adatok. Kacsoh annak ellenére perelt, hogy mi már most is több adatot teszünk közzé honlapunkon, mint amennyit a törvény szerint kötelező lenne. A bíróság a nekünk adott igazat.

https://tasz.hu/
2017-10-10

Ügyfelünk, mint Quaestor-károsult, közérdekű adatigényléssel fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz. Többek között azt szerette volna megtudni, hogy a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjába – melynek számláját az MNB vezeti – teljesített-e az MNB befizetést, valamint, hogy benyújtott-e ehhez a hitelkérelemhez állami kezességvállalást, vagyis közpénzből kipótolja-e az állam a kárrendezés költségeit, ha erre szükség van. A magyar bíróságok szerinte azonban ezt nincs joga megtudni.

[...] Bővebben!

https://tasz.hu/
2017-10-06

Sokan ismerhetik azt az ügyet, amelyben egy veszprémi onkológus nőgyógyász 150 ezer forintot kért rákos betegektől a kezelésükért, műtétjükért. Aki nem fizetett, azt nem operálta meg, hagyta meghalni. Ezt az orvost a bíróság bűnösnek találta, „nélkülözhetetlen szakértelmére” hivatkozva azonban felmentette a letöltendő börtönbüntetés alól, és a foglalkozásának gyakorlásától sem tiltotta el. Bár a Magyar Orvosi Kamara (MOK) köteles lett volna, mégsem indított etikai vizsgálatot a nőgyógyász ellen, hanem jó ideig elmismásolta az ügyet.

Mikor végül két orvos panasza miatt és a sajtó nyomására mégis elindult az etikai eljárás, az etikai bizottság első fokon csupán megrovással, majd másod fokon is mindössze hat havi orvoslástól eltiltással szankcionálta a jogsértéseket. Ez volt számomra az utolsó csepp a pohárban.

A veszprémi ügy és a hasonló ügyek szőnyeg alá söprése, majd bagatellizálása az orvostársadalom tisztességes tagjainak a nyílt megalázása, szembeköpése.

Arra már régen felfigyeltem, hogy az éves közel egymilliárd forintnyi tagdíj, amit orvosként nekem is fizetnem kell, gyakorlatilag haszontalanul elfolyik a MOK rendszerében. A veszprémi ügy után viszont még inkább foglalkoztatott, hogy mennyi javadalmazást kapnak a MOK vezető tisztségviselői tevékenységükért, és hogy a tagdíjainkat mire is használják fel a kamarában. Mivel erről semmiféle nyilvánosan elérhető dokumentáció nem állt rendelkezésre, erre vonatkozó kérdéseimre levélben kértem választ a MOK-tól.

A dolgok ekkor kezdtek szürreálissá válni.

A kérdésekre nemhogy választ nem kaptam, még több, mint 88 ezer forintot is követeltek az adatszolgáltatásért, holott a kért adatoknak egy köztestület esetében abszolút nyilvánosnak kellene lennie. Majd hirtelen etikai eljárást is kezdeményeztek ellenem, nyilvánvalóan a megfélemlítés céljával.

Hiszen egy etikai  eljárás végkimenetele akár az eltiltás is lehet, amelynek időtartama alatt az orvos nem praktizálhat. Az etikai eljárásra azzal adtam okot, hogy blogbejegyzéseimben, illetve egy sajtónyilatkozatban bíráltam a MOK Országos Etikai Bizottságát, valamint Cser Ágnest, az egészségügyben dolgozók szakszervezetének elnökét. Cser leginkább azt kifogásolta, hogy a hatalom iránti mérhetetlen szervilizmusa miatt megélhetési vezetőnek neveztem, ezzel megfelelő kontextusba helyezve nyelvét. A kamara jó hírnevét pedig azzal a kijelentésemmel sértettem meg az ellenem panaszt tevő MOK vezetőség szerint (Éger Istvánnal az élen), hogy „személy szerint nem várok sokat attól az etikai bizottságtól, amelynek elnöke az egyik hálapénzzel leginkább fertőzött szakterületről jön és a hálapénz rendszerében szocializálódott.“ Érdekes módon velem nem maszatoltak annyit, mint a veszprémi ügyben, gyorsan megindították az eljárást. Mindezt úgy, hogy Cser nem is orvos, ezért az etikai bizottságnak semmilyen jogalapja nincs az ő panaszára velem szemben eljárni.

A lavina tehát elindult, és ebben komoly szerep jutott a TASZ-nak is, hiszen már az etikai eljárás előtt felajánlotta a segítségét abban, hogy a MOK-tól kért gazdasági adatokat akár peres eljárás keretében megszerezzem. Amikor pedig az etikai eljárás a TASZ tudomására jutott, akkor ebben az ügyben is felajánlotta a segítségét. 

Szemléletes, hogy az ellenem indított etikai eljárás idézését a nyár kellős közepén, nem egészen egy nappal a tárgyalás előtt kaptam meg, mégpedig úgy, hogy kötelező volt személyesen megjelennem. Ezt természetesen azonnal kifogásoltam és jeleztem, hogy nem tudok megjelenni a tárgyaláson, és felkészülni sem tudok rá kevesebb, mint egy nap alatt, így kértem a tárgyalás elhalasztását. Erre egyébként minden lehetőségem megvolt, hiszen a törvény szerint legalább öt nappal a tárgyalás megkezdése előtt értesítenie kellett volna az Etikai Bizottságnak. Annak ellenére, hogy a személyes meghallgatásom nem történhetett meg, az Etikai Bizottság a tárgyalást megtartotta és meg is hozta az ítéletét: megrovásban részesített.

Különösen pikáns, és jól jellemzi a MOK etikai nívóját, hogy a véleményem miatt engem pont ugyanúgy megrovásban részesítettek, mint a bevezetőben már említett nőgyógyászt is első fokon, azaz etikailag egy szintre emelték a ”felségsértést” és a halálos betegek megzsarolását.

Nem véletlen, hogy valahogy pont ez jutott az eszembe az egész eljárásról: “Elnézést Virág elvtárs, ez az ítélet!”

Kunetz Zsombor

Fontos, hogy a betegek abban a tudatban vehessék igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, hogy életük és méltóságuk megfelelő intézmények és szakemberek kezébe kerül. Ehhez az államnak védenie kell az orvosok gyógyító munkájába vetett közbizalmat. Ebből, és csakis ebből a célból korlátozhatja a MOK etikai szabályzata az orvosok véleménynyilvánítási szabadságát, megtiltva számukra azt, hogy alaptalanul rombolják más orvos szakmai tekintélyét, jó hírnevét.

Kunetz Zsombornak most azért kell etikai eljárással szembenéznie, mert számon kérte a kamara etikai bizottságán, hogy szőnyeg alá söpri a hálapénz problémáját. Bár a bizottsági tagok orvosok, könnyű belátni, hogy Kunetz bírálata nem a gyógyító munkájukat, hanem kamarai tisztségviselőként nyújtott teljesítményüket vette célba. Ez utóbbi nem alkalmas az orvoslásba vetett bizalom megrendítésére, így semmiképp sem lehet etikai felelősségre vonás alapja. Súlyos hiba az orvostársadalom iránti bizalmat a MOK tisztségviselői iránti lojalitással azonosítani. A TASZ kiáll amellett, hogy az orvosi kamara tisztségviselői e minőségükben széles körben bírálhatók, különösen az orvosok által, akiknek az érdekeit képviselni hivatottak, és akik felett közhatalmat is gyakorolnak.

Kunetz Zsombort a MOK elleni jogi eljárásokban a TASZ ügyvédje, Nehéz-Posony Kata képviseli.

https://tasz.hu/
2017-09-12

Európában mindenki szeretné tudni, hogy hová kerülnek az adóbefizetései. Elméletben ezek az adatok közérdekűnek számítanak az uniós tagállamokban. Magyarország kivételt képezhet ez alól a szabály alól, itt sem a magyar állampolgárok, sem más európai uniós állampolgárok nem tudhatják meg, hogy milyen cégekhez futnak be a közpénzek, legalább is bizonyos állami szervezetek szerint.

[...] Bővebben!

https://tasz.hu/
2017-08-21

Megszüntette a nyomozást az ügyészség a BKK-botrány etikus hackere ellen. A 18 éves fiatalember azzal vált ismertté, hogy miután felhívta a BKK figyelmét az online jegyárusítási rendszerük hibáira, a vállalat fejelentette őt és a rendőrség házkutatást is tartott a lakásában. Az etikus hackert mi képviseltük.

https://tasz.hu/
2017-05-18

Megszüntette a nyomozást  a Fővárosi Főügyészség Horváth András, a NAV egykori munkatársa ellen. Az ügyészség döntése alapján nem valósult meg egyetlen bűncselekmény sem azok közül, amelyekkel a feljelentő NAV vádolta ügyfelünket. A határozat azt is kimondta, hogy a közérdekű bejelentők ellen akkor sem indítható büntetőeljárás, ha a közérdekű bejelentéssel kapcsolatban megsértik a jogszabályokat. 

https://tasz.hu/
2017-04-26

Előre tudható volt, ki fog nyerni az Eximbank 16 milliárdos tenderén, de az állami bank még ezt is megpróbálta eltitkolni. Azt meg pláne, hogy mi alapján döntött. De sikerült? Vendégszerzőnk, Zsiborás Gergő írása.

[...] Bővebben!

https://tasz.hu/
2017-04-20

 

Érdekérvényesítés, korrupció vagy manipuláció? Társadalmi egyeztetés vagy önkényes törvénygyár? Ideje felismerni, hogy ezeknek a fogalmaknak a szétválasztása tudatosságot és következetes jogalkotást is feltételez. Ha a magyar kormány a rettegett (külföldi) befolyás nyomába kíván eredni, kezdhetné egy szigorú lobbitörvénnyel, amit legelőször is magára alkalmaz.

[...] Bővebben!

https://tasz.hu/
2017-02-06

2013: adott egy ellenőr, egy zöld dosszié és pár rendszerszintű áfacsalás

2017: az áfacsalások a NAV szerint nem áfacsalások, a zöld dosszié rég lefoglalva porosodik, az ellenőr pedig immár gyanúsított, hiszen nem miatta, hanem ellene indul büntetőeljárás. Ennyit a közérdekű bejelentők védelméről - mondhatnánk, de továbbra is elkötelezetten képviseljük a kiállásáért ellehetetleníteni próbált Horváth Andrást, és a rendőrség által nemrég közölt gyanúsítás ellen panaszt fogalmaztunk meg.

[...] Bővebben!

https://tasz.hu/
2016-12-21

Pert nyertünk a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal (NMHH) szemben, aminek következtében a hatóság nem titkolhatja tovább a weboldalak elérhetőségének állami korlátozására vonatkozó statisztikai adatokat.

https://tasz.hu/
2016-11-17

Hiába született a napokban egy fontos győzelem az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Magyarországon még mindig évekig takargathatja a kormány, hogy mire költi az adófizetők pénzét. Mutatjuk, hogyan trükközött az elmúlt négy évben a kormány jogszabályokkal, adókedvezményekkel és TAO-mutyival.

[...] Bővebben!

https://tasz.hu/
2016-11-17

avagy a nemzetközi sikerek ellenére veszélyesen lejt az információszabadság hazai terepe - és nem az adatigénylők javára

November 8-án valóban fontos - és sok szempontból helyes - ítéletet hirdetett az Emberi Jogok Európai Bírósága, amiért elismerés illet minden résztvevőt, aki azért küzdött, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés minél szélesebb körben elérhető joggá váljon. A szabadságjog nemzetközi térnyerésével párhuzamosan azonban érdemes néhány aggasztó hazai trendet is megvizsgálni, mert az említett ítélethez hasonló ügyek gyakran évekig húzódnak, a magyar állam pedig ezalatt zavartalanul takargathatja, hogy például pontosan mire költi az adófizetők pénzét.

https://tasz.hu/
2016-11-07

Az Emberi Jogok Európai Bírósága november 8-án dönthet az információszabadság európai szintű védelmének kiterjesztéséről - vagy megfutamodik, és enged a magyar és a brit kormány nyomásának.

https://tasz.hu/
2016-10-06

Joggal hihette eddig azt a közvélemény, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) két évvel ezelőtti támadását a Norvég Civil Támogatási alapból támogatott civil szervezetekkel szemben Lázár János, az ügyben legtöbbet nyilatkozó politikus kezdeményzte. Két év pereskedés után azonban elértük, hogy a Miniszterelnökség elárulja, hogy ki volt a “soron kívüli kormányzati ellenőrzés” valódi kezdeményezője. A dokumentumokból kiderül, hogy maga a miniszterelnök adta ki ezt az utasítást.

https://tasz.hu/
2016-09-07

Perünk nyomán végre több mint 2 év elteltével nyilvánosságra kerülhet, ki és hogyan utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökét, hogy folytasson vizsgálatot az NCTA által civileknek nyújtott támogatások felhasználásáról.

https://tasz.hu/
2016-08-03

A Kúria 1953 óta az évente nála megforduló mintegy évi 6000 ügyből kiválogat nagyjából 3-400 darabot, a legfontosabbakat, a jogi szempontból legérdekesebbeket, azokat, amelyekről a Kúria azt gondolja, hogy a bíróságoknak követni kellene. 

https://tasz.hu/
2016-06-21

Az 1998-ban elfogadott büntetőeljárási kódex helyett új készül, amelynek tervezetét megkaptuk és véleményeztük.

https://tasz.hu/
2016-06-10

Úgy tűnik, 2013-ban mindkét fél számára előnyös, ám de nem túl etikus üzletet kötött a kormány a Századvég egyik tanulmánya alapján. Ebből kiindulva, ha valaki jóban van a kormánnyal, nem teljesíti a szerződéses kötelezettségét, megúszhatja a szerződésbontást, ha milliárdokért köt le hirdetést a közmédiában.

[...] Bővebben!

https://tasz.hu/

Oldalak

Feliratkozás RSS - Információszabadság csatornájára