Kereső

A nyilvánosság proaktív tájékoztatása minden közfeladatot ellátó szerv alapvető kötelessége. Fontos szerepet játszik abban, hogy az állami szervek hitelességüket és a nyilvánosság beléjük vetett bizalmát elnyerjék és fenntartsák. Ráadásul bizonyos esetekben a köznyugalom biztosítását is szolgálja – erre nagyon jó példa a járványügyi adatok közlése. A Nemzeti Népegészségügyi Központ nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, majd a közérdekűadat-igényléseinket sem teljesítette, miután pedig pert nyertünk ellenük, a bírósági ítélet végrehajtásával is késlekedtek. A hasonló esetek elkerülése érdekében levélben fordultunk hozzájuk javaslatainkkal.

Három éve hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy nemrég társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint május végétől újabb 180 nappal meghosszabbítanának. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint viszont a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.

2022. december 18-án megszűnt a koronavírus miatt elrendelt járványügyi készültség, ami a védőoltással kapcsolatos szabályokra is kihat.

A munkahelyen kötelező koronavírus-oltással kapcsolatos tájékoztatónk itt érhető el, az összes ehhez kapcsolódó anyagunkat pedig ezen az oldalon gyűjtöttük össze: tasz.hu/koronavirus-vedooltasok. Utolsó frissítés ideje: 2021. november 8. Ez az álláspont a 2022. március 7-étől hatályba lépett módosítások miatt egyes részekben már nem a hatályos állapotot tükrözi. A kormány október 28-án, november 1-jei hatályba lépéssel lehetővé tette a munkáltatóknak, hogy dolgozóik számára kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltás felvételét, valamint az állami alkalmazottak számára maga tette kötelezővé az oltást. Ebben az állásfoglalásunkban – a korábbi állásfoglalásainkban lefektetett elvek alapján – értékeljük, hogy az elrendelt jogkorlátozások kiállják-e az alkotmányosság próbáját, és elemezzük a két rendeletet.

A TASZ, ahogy eddig, úgy ezután is kiáll a fertőző betegségekkel szembeni védőoltások és segítségükkel a járványfenyegetettség letörése mint elérendő cél mellett. Ez az állásfoglalás arról szól, hogy milyen feltételek mellett gondoljuk elfogadhatónak egy védőoltás kötelezővé tételét. Tekintettel az aktuális helyzetre, az állásfoglalásban legtöbbször a COVID-19 elleni védőoltások kötelezővé tételével kapcsolatban hozunk példákat, de az itt lefektetett elveknek érvényesülniük kell más, már bevezetett, illetve a jövőben megjelenő esetleges járványok miatt bevezetendő kötelező védőoltások esetében is. Állásfoglalásunkban kimerítő felsorolását kívánjuk adni azoknak az alapjogi szempontoknak, amelyeket minden esetben mérlegelni kell, ha egy védőoltást kötelezővé szeretnének tenni. Mindez nem azt jelenti, hogy a TASZ védőoltásellenes álláspontra helyezkedne, mint ahogy a megfelelő előfeltételek fennállása esetén a védőoltások kötelezővé tételét sem utasítjuk el.

A napokban adta ki az Alkotmánybíróság azt a határozatát, amiben a védettségi igazolványokkal kapcsolatos közel ezer beadványra reagált. A nagyszámú beadvány is jelzi, hogy a szabályokkal szemben sokaknak volt alkotmányossági kifogása, így csalódásra ad okot, hogy határozatában az AB tulajdonképpen csak a védettségi igazolvány koncepciójával kapcsolatban foglalt állást, de sem az indítványokban szereplő konkrét élethelyzeteket nem vizsgálta, sem pedig a részletszabályokkal nem foglalkozott – miközben a szabályozás számos sebből vérzett.

Több jelzést is kaptunk arról, hogy a felsőoktatási intézményekben összeírják a hallgatók oltottságát, egyes egészségtudományi egyetemeken pedig kötelező védőoltást írtak elő a hallgatók számára. De mennyire jogszerű ez, és milyen szabályok vonatkoznak az adatkezelésre, az oltás előírására?

A kormány folytasson oltási kampányt, a legkiszolgáltatottabbak is kapjanak védelmet a negyedik hullám idején! Civil és szakmai partnereinkkel együtt nyílt levelet fogalmaztunk meg, amit most te is aláírhatsz a mielőbbi hatékony fellépésért.

A körülményeken múlik, de nem feltétlenül sérti az egészségügyi dolgozók jogait az, ha csak védőoltással tarthatják meg az állásukat. Alapvető jogokat sért viszont a kormány, amikor az oltatlan dolgozókat teljesen megfosztja a végkielégítéstől.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság egy évvel ezelőtt kérte Kozma Ákostól, az alapvető jogok biztosától, hogy vizsgálja ki a békés gyülekezéshez fűződő jog érvényesülését a koronavírus-járvány idején bevezetett gyűléstilalommal és az annak ellenére megtartott tüntetések rendőrségi kezelésével összefüggésben. Tíz hónap hallgatás után az ombudsman arról tájékoztatta a kezdeményezőket, hogy nem indít vizsgálatot. A civil jogvédők válaszlevélben hívják fel a figyelmet arra, hogy a biztosnak a vizsgálatot le kellene folytatnia.

Az alapvető jogok biztosa korábban már megállapította, hogy a körlevelekbe és miniszteri utasításokba foglalt szabályok jogsértők, a kormány viszont a megfelelő szabályozás kialakítása helyett az alapjogokat sértő szabályokat emelte jogszabályi szintre.

Az emberi erőforrások minisztere körlevélben adta utasításba az iskolavezetőknek, hogy mérjék fel a 12. életévüket betöltött tanulók iskolai COVID-oltása iránti szülői igényeket. A felméréshez a miniszter egy „jelentkezési lapot” is közreadott, amit az iskoláknak – az utasítás szerint – valamennyi szülővel ki kell töltetniük, sőt a kitöltött jelentkezési lapot a tanulók személyi aktájához kell csatolniuk. Ha az iskolavezetők fenntartások nélkül követik a miniszter utasításait, akkor nemcsak a szülők, tanulók oltás iránti igényeit mérik fel, hanem név szerint feltérképezik az iskolába járó tanulók átoltottságát. Ennek az adatkezelésnek pedig jelenleg nincs sem jogalapja, sem pedig legitim célja, ezért sérti a tanulók és a szülők személyes adataik védelméhez fűződő alapvető jogát. A jogsérelem orvoslása érdekében a NAIH-hoz fordulunk.

A koronavírus ellen védettséget ellenőrző személyek, szervek adatkezelést végeznek, amikor az érintett igazolványon vagy applikációban rögzített adatait megnézik. Mivel az oltottság igazolásához nem szükséges a taj-szám, ami az applikációból megismerhető, ezért annak megjelenítése célhoz nem kötött, tehát jogellenes. Az applikáció további adatvédelmi problémákat is felvet, ezért beadványunkban arra kértük a Nemzeti Adatvédelem és Információszabadság Hatóságot, hogy foglaljon állást a jogszerű adatkezelés mellett.

A koronavírus harmadik hullámának lecsengésével az otthonról dolgozók egyre nagyobb arányban térnek vissza a munkahelyükre, ahol gyakran a védőoltás felvételét és védettségi igazolvány bemutatását várják el. Attól, aki nincs beoltva, sokszor rendszeres tesztelést várnak el, és az sem ritka, hogy a tesztelés költségét a dolgozókkal akarják megfizettetni. Ez azonban nem jogszerű! Mivel a védőoltás felvétele továbbra is önkéntes, és a biztonságos munkakörülmények megteremtése az oltatlanok esetében is a munkáltató kötelezettsége, ezért a tesztelést is neki kell fizetnie.

Csak Kásler Miklós Facebook-posztjából lehet tudni, hogy önköltséges PCR-tesztre kötelezik azokat a tervezhető műtétre váró betegeket, akik nem tudnak felmutatni védettségi igazolványt, noha egy ilyen feltételt csak jogszabályban szabadna előírni.

Miként akadályozza a független sajtó működését a közhatalom Magyarországon? Ezt a kérdést a TASZ már két korábbi kutatásban vizsgálta, ezek folytatásaként döntött úgy a szervezet, hogy újra felméri a sajtót érintő kihívásokat és akadályokat, különös tekintettel a koronavírus-járvány hatásaira.