Mi a gyülekezési jog?

A gyülekezés (demonstráció, felvonulás) a véleménynyilvánítás egy fontos formája, melynek a hatékonyságát az adja, hogy a gyülekezés résztvevői sokan, személyesen, másokkal közösen nyilvánítják ki a véleményüket, ami különösen alkalmas lehet figyelemfelhívásra és nyomásgyakorlásra. A gyülekezés megsokszorozza az egyéni véleménynyilvánítás erejét; tudatja, hogy a vélemény egy összefogásra kész közösség álláspontja; kifejezésre juttatja a résztvevők elszántságát a közös cselekvésre, így hatékonyan formálja a társadalmi környezetet.

A gyülekezési jog gyakorlása a helyi ügyektől a globalizáció által felvetett kérdésekig bármit célba vehet. A kollektív megmozdulások számos alkalommal a politika látómezején kívül rekedt csoportok, új vallások, ideológiák, eltérő életformák hirdetőinek hangját erősítik fel. A gyülekezési jog tehát nem puszta önkifejezés, hanem eszköz a bennünket körülvevő világ alakítására. A gyülekezési szabadság szavatolása nélkül nem képzelhető el az állampolgárok aktív részvételére alapozott demokrácia.

Gyülekezési jog kérdezz felelekben olyan kérdésekre kap választ az érdeklődő, amelyek a mindenkit megillető gyülekezési szabadsághoz való alapjog gyakorlása kapcsán gyakran felmerülnek. Szinte biztos, hogy számos olyan kérdés is megfogalmazódik Önben, amelyre ezen az oldalon nem kap választ, ebben az esetben keresse meg a TASZ jogsegélyszolgálatát.

Ha úgy érzi, hogy megsértették alkotmányos alapjogát, többféle jogorvoslati lehetőség áll a rendelkezésre, hazai és nemzetközi fórumokon egyaránt. 

Ha tüntetést kíván szervezni, az alábbi bejelentőlapot kitöltve faxon, levélben vagy személyesen küldje meg a rendőrségnek legalább 72 órával a tüntetés megkezdése előtt.

Magyarországi jogi szabályozás

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

Az Alkotmánybíróság kiállt a gyülekezési szabadság mellett

Budapest, 2013. február 12. – Az Alkotmánybíróság mai döntése véget vethet az alapjog-sértő gyakorlatnak. Az önkormányzatok és a rendőrség mostantól nem vehetik el mondvacsinált okokkal a közterületeket a gyűlések szervezői elől.

Az alapjogok gyakorlásának biztosítása kötelessége az államnak

Az Alapvető Jogok Biztosa június 11-én adta ki az AJB-3449/2012. számú ügyben készített jelentését, melyben eloszlatott egy súlyos félreértést a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó állami kötelezettségekkel kapcsolatban. Az ombudsman szerint alkotmányos visszásságot és jogbizonytalanságot eredményez az a gyakorlat, ha az Országos Mentőszolgálat a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények mentési biztosítását csak térítés ellenében végzi.