Meg kell jelölniük az állami szerveknek, hogy pontosan milyen feladatuk maradna ellátatlanul, ha időben válaszolnának az adatigénylésekre.
A kazincbarcikai önkormányzattal szemben nyert pert elsőfokon ügyfelünk, aki a képviselői vagyonnyilatkozatokat szerette volna megismerni. Az önkormányzat csak személyes betekintést biztosított volna a dokumentumok elküldése helyett.
Érdemi vizsgálat nélkül zárta le az Alkotmánybíróság azt az eljárást, ami azért indult, mert a kormány tavasszal a veszélyhelyzetre hivatkozva háromszorosára nyújtotta a közérdekű adatigénylések megválaszolásának határidejét.
Vagy nem mond igazat az NNK, vagy nincsenek adataik a járványhelyzetről: a fertőzöttek számáról, a fertőzés területi ellátásáról, valamint a kórházban és otthon ellátott betegekről kértünk adatokat, de a válaszban nem volt köszönet.
Nem adja ki az Európai Bizottság az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) jelentését az Elios-ügyről, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt Eleven Gyál civil csoport beperelte a Bizottságot.
A Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki döntésével a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyfelének, Joó Hajnalka újságírónak adott igazat: már nincs akadálya annak, hogy a közvélemény is megismerje, milyen anyagokat készíttetett 6,1 milliárd forintért a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Századvéggel.
A nyilvánosságra tartozik, hogy hányan létesítettek lakcímet és jutottak így választójoghoz a 2018-as országgyűlési választást megelőzően, mondta ki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital (PC) által a Belügyminisztériumtól (BM) kikért adatok kiadásához kapcsolódó perben a bíróság. A TASZ 2019-ben is folytatja a választási jogi tevékenységét: frissíti a valasztasz.hu tartalmait, választási jogi képzéseket tart országszerte és forródrótot üzemeltet.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) 2012-ben kérte fel a Századvég Kutatóintézetet, hogy készítsenek elemzéseket, közvélemény-kutatásokat különböző témákban. Belső források úgy tudták, hogy annak ellenére kifizették a Századvég Alapítványt, hogy a kutatások nem készültek el.
Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.
A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.
Pert indítunk, hogy megtudjuk történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések az idei választások előtt.
A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.
0. A választási monitoring tevékenységek célja
A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp -- többek között -- választási monitoring tevékenységet végez. A TASZ választási monitoring tevékenysége kizárólag a következő célokat szolgálja:
A demokrácia, jogállamiság helyzetének, a választások szabad és tisztességes mivoltának szakmailag igényes, adatokkal alátámasztott értékelése;
A választási szervek, a döntéseiket felülvizsgáló bíróságok, valamint a választási eljárásban vagy a választási eljárással összefüggő ügyekben eljáró Alkotmánybíróság pártatlanságának, függetlenségének, döntésük szakmaiságának értékelése;
A választási szabályozásnak hatásának értékelése a hazai társadalmi-gazdasági-politikai kontextus ismeretében;
A fentiek tükrében a választási rendszer és eljárás megreformálására vonatkozó, szakmailag megalapozott javaslatok, ajánlások készítése.
A jogtudomány számára, a magyarországi választási szabályozáshoz kapcsolódó ill. a választási eljárásban kialakuló joggyakorlat tudományos igényű feldolgozását lehetővé tevő források létrehozása.
A TASZ e célok előmozdítására az alapító okiratában lefektetett célokkal összhangban, kizárólag közérdekből törekszik, a hazai demokrácia állapotának javítása érdekében.
1. Függetlenség
A TASZ választási monitoring tevékenységét a választási verseny szereplőitől (jelöltek, jelölő szervezetek) és a választási szervektől, választási jogvitákat eldöntő és a választási eljárásban alapjogi bíráskodást végző bíróságoktól függetlenül végzi. A TASZ választási monitoring tevékenységének független működése nem zárja ki a TASZ Választási Jogi Programjának választási szervekkel, bírósággal való együttműködését a választópolgárok jogérvényesítése és a demokratikus jogállamiságot előmozdító jogfejlesztés érdekében, amely együttműködésről a nyilvánosság tájékoztatást kap. A TASZ a választási eljárásban kizárólag a fent megjelölt közérdekű célokkal összhangban lát el jogi képviseletet, a nyilvánosság számára átláthatóvá téve bármely jelölt vagy jelölő szervezet jogi képviseletét.
2. Pártatlanság
A TASZ választási monitoring tevékenységének célja nem pártérdekek előmozdítása, hanem a közérdek és a jogtudomány szolgálata a megfigyelt választási eljárások szakmailag megalapozott értékelésével. Ezért a TASZ választási monitoring tevékenysége elfogulatlanul értékel, a választási verseny szereplőivel kapcsolatos bármiféle érdekegyezésre vagy érdekellentétre, szimpátiára vagy ellenszenvre való tekintet nélkül, legyen szó akár a TASZ mint szervezet, akár a monitoring tevékenységben részt vevő természetes személyek (a továbbiakban: "megfigyelő") személyes érdekeiről és szimpátiáiról. A TASZ jelöltektől, jelölő szervezetektől nem fogad el támogatást, és nem támogat jelölteket, jelölő szervezeteket. A TASZ választási monitoring tevékenységének megfigyelői a megfigyelt választási eljárásba nem avatkoznak be. Nem minősül beavatkozásnak a választási eljárást mint közügyet érintő egyéni vagy csoportos véleménynyilvánításhoz, a tudományos kutatás szabadságához fűződő alapvető alkotmányos jog gyakorlása. A TASZ-szal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, választási eljárásban jogi képviseletet nyújtó személyek megfigyelési tevékenységet nem végezhetnek.
3. Szakmaiság, időszerűség
A választási rendszer, eljárás, a választások eseményeinek értékelése következetes, objektív, nem politikai, hanem (alap)jogi mérce alapján történik. A TASZ választási monitoring tevékenységének eredményeiről, megállapításairól, és ezekből következő javaslatairól kellő időben tájékoztatja a nyilvánosságot és a megfelelő állami szerveket – figyelemmel a leírt, értékelt tények tisztázásához szükséges időre, valamint ésszerű időt hagyva a javaslatok címzettjeinek a megfogalmazott javaslatok gyakorlatba történő átültetésére, a megfogalmazott szakmai kritikák feldolgozására és a bennük aggályosnak talált szabályozás vagy gyakorlat orvoslására.
4. Nyilvánosság
A TASZ választási monitoring tevékenysége folytatásáról, céljáról, szempontjairól tájékoztatja a nyilvánosságot. A monitorozás főbb megállapításait, eredményeit, javaslatait nyilvános jelentésben foglalja össze. A választási monitoring tevékenységéről és eredményeiről a TASZ kijelölt munkatársai tájékoztatják a nyilvánosságot. A monitoring tevékenységben részt vevő esetleges további természetes személyek tartózkodnak a TASZ választási monitoring tevékenységét érintő nyilvános véleménynyilvánításról, továbbá a nyilvánosság bármiféle tájékoztatásától a megállapítások, eredmények és javaslatok hivatalos közlése előtt.
5. Jogszerűség
A TASZ választási monitoring tevékenysége során kizárólag jogszerű eszközöket vesz igénybe. Megállapításait, értékeléseit kizárólag jogszerűen megszerzett adatokra alapozza. Javaslatait a demokratikus jogállami intézményrendszer útján történő gyakorlatba ültetésre kínálja fel, a demokratikus jogállamiság szellemiségével összhangban.
6. Összeférhetetlenség
A megfigyelő
nem lehet a megfigyelt választási eljárás idején jelölt, sem párt tagja.
nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban – ideértve az önkéntes vagy gyakornoki munkavégzést is – jelölttel, párttal, jelölő szervezettel; sem választási szervekkel, vagy a választási szervek döntéseit felülvizsgáló rendesbíróságokkal, és az Alkotmánybírósággal sem. A megfigyelő a megfigyelt választási eljárás során nem láthatja el jelölt, jelölő szervezet jogi képviseletét sem a TASZ megbízásából, sem bárki más megbízásából, sem a választási eljárás valamely szakaszában, sem pedig a választási eljárástól független eljárásokban.
nem állhat politikai kinevezésen alapuló munkavégzésre irányuló jogviszonyban kormányzati, közigazgatási szervekkel, és nem tölthet be a megfigyelői tevékenysége idején választott politikai tisztséget sem.
Minden megfigyelő tevékenysége kezdetén nyilatkozik arról, hogy e tevékenységével összefüggésben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, és késedelem nélkül tájékoztatja a TASZ-t arról, ha e tekintetben helyzetében változás állna be. Az összeférhetetlenség esetleges beálltától a TASZ felfüggeszti a megfigyelő megfigyelési tevékenységét.
* * *
Az Etikai Kódex tartalmát megismertem és megértettem, magamra nézve kötelezőnek fogadom el az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárásában.
Kijelentem, hogy esetemben az Etikai Kódexben felsorolt összeférhetetlenségi okok egyike sem áll fenn. Ha e tekintetben változás állna be, arról késedelem nélkül tájékoztatom a TASZ választási monitoring tevékenységének koordinátorát.
Az Etikai Kódex értelmezését, az abban foglalt elvek és szabályok megsértését érintő vitákban a TASZ megindokolt döntését, valamint az elv- vagy szabály megsértését megállapító esetleges döntés esetén a TASZ által megállapított és megindokolt következményeket megfigyelői tevékenységemre nézve elfogadom.
Budapest, 2018. január 24.
Név:
Aláírás: