Vallás
4. pont kampány - 2016
1848-ban a forradalmárok 12 pontja közül a negyedik így szólt: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Több mint másfél évszázados követelése és elvárása a magyar polgároknak, hogy ne a politikai hatalom határozza meg, hogy mi a vallás, és ne biztosítsanak széles előjogokat egyes egyházaknak sem a hitélet és a közhasznú tevékenységek állami finanszírozása, sem a közoktatásban való részvétel és az adózás terén.
Életbe lép az egyháztörvény módosítása, emiatt újabb perek várhatóak
Ma lép hatályba az egyháztörvény átfogó módosítása, aminek elvileg az eddigi jogsértő szabályozást kellene helyrehoznia. Azonban az új törvény egy olyan egyházszabályozást vezet be, ami továbbra is súlyosan csorbítja a vallásszabadságot, az egyházak egyenlőségét és az állam semlegességét.
Egyháztörvény: a kormány nem enged, tovább pazarolná az adófizetők pénzét
Elfogadhatatlan az, ahogyan a kormányzat módosítani akarja az egyháztörvényt. A módosító javaslat nincs összhangban az eddig meghozott alkotmánybírósági és nemzetközi bírósági ítéletekkel és nyíltan szembefordul az alkotmányosság elveivel. A jogsértő helyzet miatt az adófizetőknek már így is épp elég sokat, 176 millió forintot kellett fizetniük az egyházakat ért jogsértések kompenzálására; a helyzet fenntartása a közpénzek pazarlása is lenne egyben.
Esküvői tortát szerettek volna, de megtagadták tőlük
Az INCLO (International Network of Civil Liberties Organizations) felkérésére, kilenc másik szervezettel együtt mi is aláírtuk azt a beadványt, amelyet az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságához juttattunk el annak érdekében, hogy érveket sorakoztassunk fel a Masterpiece Cakeshop, Ltd. v. Colorado Civil Rights Commission ügyben David Mullins és Charlioe Craig oldalán.
KISOKOS: Hit- és erkölcstan oktatás az iskolában
Mi tanítható az erkölcstan keretei között?
Az állami iskolákban erkölcstan óra helyett hit- és erkölcstan óra választható, ami a kötelező tanóra része. Az erkölcstan óra tartalmát és követelményeit a Nemzeti alaptanterv szabályozza, míg a hitoktatás tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását a törvény az adott egyház hatáskörébe utalja.
Támogatjuk a szülőket, hogy megvédhessék a semleges iskolát
Manapság ritka sikerrel juttatták érvényre akaratukat a szülők az iskolában: az elmúlt hetekben számos iskola a szülők összefogásának köszönhetően nem került egyházi fenntartásba. Elsősorban budapesti sikerekről olvasni: a Deák Diák iskolát átvenni kívánó egyház a szülők zajos tiltakozását követve magától visszavonta az iskola átvételére irányuló szándékát. Zuglóban és Józsefvárosban az egyház kitartott, azonban a szülők szavazáson utasították el a fenntartóváltást a Városligeti Általános Iskolában és a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskolában, az előbbi intézményben 627:3 arányban. Mi továbbra is kiállunk a szülők, tanulók tájékoztatása, döntési joga mellett.
Az AB helyretette az iszlamofób és homofób polgármestert
Tegnap az Alkotmánybíróság nagyon helyesen, visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a hírhedté vált, Toroczkai-féle ásotthalmi rendeletet. A rendelet lényegében betiltotta volna az iszlám vallás gyakorlását, valamint a nem-hagyományos család- és házasságfelfogások melletti kiállást.
Megtámadtuk Toroczkai ásotthalmi rendeletét
Toroczkai László hírhedt rendelete alaptörvény-ellenesen korlátozza az Ásotthalmon tartózkodók alapjogait: lényegében betiltja az iszlám vallás gyakorlását, valamint a nem-hagyományos család- és házasságfelfogások melletti kiállást. Az alapvető jogok biztosánál kezdeményeztük a rendelet Alkotmánybíróság előtti megtámadását.
A közmunkások nem dolgok
Toborzásra hívták több megyében a közfoglalkoztatottakat. Ellentmondásos híreket olvashattunk arról, hogy a közfoglalkoztatottak számára a megjelenés, és a felajánlott katonai szolgálat, mint állásajánlat elvállalása kötelező-e. A Honvédelmi Minisztérium közleménye és néhány megszólaló állami hivatalnok mindenesetre tagadta ezt. Mivel azonban ezzel ellentétes hírek is napvilágot láttak, ezért legalább az kétséges volt, hogy a közvélemény és minden érintett megfelelő tájékoztatást kapott erről az akcióról. Ennél pedig súlyosabb problémára is rávilágít ez a történet.
Először a helyzet tisztázására kértük a két érintett minisztériumot. A Honvédelmi Minisztérium egy napon belül jelezte, hogy nem illetékes az ügyben, a Belügyminisztérium válaszából pedig az derül ki, hogy nem zárnak ki senkit a közfoglalkoztatásból, azokat sem, akik nem mennek el a toborzásra. Pár napja azonban a kisalfold.hu oldalon megjelent egy olyan levélnek a másolata, amelyet a foglalkoztatási hivatal a közfoglalkoztatottak részére elküldött. Ha ezt megelőzően kétséges is volt, hogy a toborzáson való megjelenés és/vagy a szolgálat vállalása kötelező, a levél ismeretében már nem kérdéses.
176 millió forintot fizethetünk a kormány egyháztörvénye miatt
Az Emberi Jogok Európai Bírósága az egyháztörvény kapcsán mai döntésével 554 800 euro, azaz 176 millió forint kár- és költségtérítésre kötelezte a magyar államot. A kormány 2011 óta számtalan figyelmeztetést kapott hazai és nemzetközi szereplőktől, így ennek az elképesztő összegnek a kifizetése csak a kormány ostoba csökönyösségének az eredménye. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) arra kéri az állampolgárokat, hogy követeljék ki a kormányzattól az egyháztörvény és az Alaptörvény helyes módosítását, így vegyék elejét egy újabb - az adófizetőket terhelő - értelmetlen kifizetésnek!
Egyháztörvény: a kormány hallgat, a TASZ nem nyugszik
Lezárult a „Negyedik pont” című kampányunk első szakasza, melyben az új egyházügyi törvény elfogadását szorgalmaztuk. Petíciónkat eddig többszáz állampolgár írta alá, tiltakozva egyúttal a magyar kormány által tavaly kidolgozott törvénymódosítási javaslat ellen, melyben továbbra sem érvényesül maradéktalanul a jogegyenlőség, valamint az állam és az egyház elválasztásának elve.
Igazolja-e bármi a hatályos egyháztörvényt? – 2. rész
A Társaság a Szabadságjogokért kampányt indított annak érdekében, hogy a magyar egyházügyi szabályozást visszatérítse a jogegyenlőség irányába, ahonnan a 2012-es törvény letérítette. A kampány a Negyedik pont címen fut, mert nem akarunk kevesebbet, mint amit 1848-ben akartunk: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Kétrészes blogunkban arra keressük a választ, hogy szükség volt-e egyáltalán új törvényre, és mi indokolhatta a visszalépést a jogegyenlőség rendszerváltáskor elért szintjéhez képest. Az első részért kattints ide.