Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!
A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!
2014. január 1-től hatályos az új bejelentővédelmi törvény. A K-Monitor és a TASZ most megpróbál válaszolni a szabályozással kapcsolatos néhány alapvető kérdésre, amiket a következő Horváth Andrásnak érdemes átgondolnia, mielőtt cselekszik.
A törvény elemzésekor felmerült kérdések és ellentmondások miatt szükségesnek láttuk megkérdezni, hogy mire is gondolt a költő - aki jelen esetben a törvény előkészítésében oroszlánrészt vállaló KIM - a szöveg írásakor.
A Legal Leaks Eszköztár a média bármely területén - nyomtatott vagy online média, rádió, televízió - dolgozó újságíróknak, valamint azoknak a bloggereknek és más, információval foglalkozó szakembereknek szól, akiknek munkájuk során állami/kormányzati szervezetek vagy intézmények birtokában lévõ adatokat kell megszerezniük.
A következőkben olyan kérdésekre kap választ, amelyek a mindenkit megillető a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjognak a gyakorlása kapcsán gyakran felmerülnek. Szinte biztos, hogy számos olyan kérdés is megfogalmazódik Önben, amelyre ezen az oldalon nem kap választ, ebben az esetben keresse meg a TASZ jogsegélyszolgálatát.
Ha első kézből szeretne információt szerezni közügyekről, ha gyanús Önnek, hogy valamely állami szerv, hivatal, önkormányzat nem tartja tiszteletben mások jogait vagy törvényellenesen működik, vagy ha csak az állam működését szeretné jobban átlátni, akkor kérdezzen!
Kérjen közérdekű adatot bármely állami szervtől és terjessze azokat, éljen alkotmányos jogával!
A Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki döntésével a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyfelének, Joó Hajnalka újságírónak adott igazat: már nincs akadálya annak, hogy a közvélemény is megismerje, milyen anyagokat készíttetett 6,1 milliárd forintért a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Századvéggel.
Sikerrel védtük meg a legsúlyosabb büntetéstől azt a segítő szándékú hackert, aki biztonsági rést talált a Magyar Telekom informatikai rendszerében, figyelmeztette is őket, utóbb mégis feljelentették. Bár az ügyészség már börtönnel fenyegette, végül a bíróság csak pénzbírságot szabott ki rá. Nem értünk egyet az ítélettel: a bíróság nem ismerte fel, hogy a köz érdekében végzett hackelés nem veszélyes a társadalomra, így büntetés sem jár érte. Továbbra is jogi segítséget ajánlunk az etikus hackereknek!
Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.
A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.
Pert indítunk, hogy megtudjuk történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések az idei választások előtt.