Mit kell tudni a választásokkal kapcsolatos, mesterséges intelligenciával előállított tartalmakról?
Mesterséges intelligenciával (MI) pillanatok alatt lehet nagy tömegben tartalmakat generálni, így a hamis információk is könnyedén, kis erő- és pénzbefektetéssel tömegeket tudnak elérni. Ahhoz, hogy minél tájékozottabbak legyünk, fontos, hogy felismerjük, ha valami mesterséges intelligenciával készült. Különösen azért, mert ezek a posztok gyakran téves, félrevezető információkat tartalmaznak. De az is lehet, hogy személyiségi jogokat sértenek.
Egyre több MI tartalom jelenik meg az interneten. Az elmúlt időszakban a választásokról, világeseményekről vagy politikusok tevékenységéről is megjelentek manipulált tartalmak. Nem biztos, hogy mindig tudatában vagyunk annak, hogy nem valódi a kép vagy videó, amit látunk. Például lehetséges, hogy egy politikusnak a szájába adnak olyan mondatokat, amiket nem ő mondott el. De olyan is van, hogy a három évtizede elhunyt Diana hercegnőt személyesítik meg és használják politikai üzenetek közvetítésére. Az is előfordulhat, hogy rólad, a te arcképed és hangod manipulálásával jelenik meg MI által készített tartalom. Ezek a deepfake-ek. A deepfake-ek különösen hatékonyak az információs környezetbe vetett bizalom aláásásában.
Az Európai Unió az elmúlt években törekszik arra, hogy szabályok közé szorítsa a mesterséges intelligenciát és egyúttal igyekszik összehangolni azt a szólásszabadság megőrzésével. A mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós jogszabály e tájékoztató szempontjából releváns rendelkezései (ld. az ún. „MI-címke”) még nem léptek hatályba; az ilyen jelölés feltüntetése csak 2026. augusztus 2-től lesz kötelező.
Ebben a tájékoztatóban összeszedtük a mesterséges intelligenciával készült posztokra vonatkozó szabályokat, és a jogsértések elleni fellépés lehetőségeit.
Ha nem találsz választ a kérdésedre, keress minket a jogsegely@tasz.hu-n.
Honnan tudom, hogy valami mesterséges intelligenciával készült?
Sokszor egyértelmű, hogy manipulált egy kép, vagy videó, például mert látszik, hogy a szereplő szája nem úgy mozog, mint ahogy a beszéd elhangzik, de igen sokszor előfordul az is, hogy nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem észlelhető a manipuláció. A mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály csak 2026. augusztus 2-án lép hatályba, de megköveteli, hogy a manipulált tartalmaknál címkével jelöljék, hogy azokat MI hozta létre.
A nagyobb platformok, így például a Meta annak ellenére, hogy nem lépett még hatályba a rendelet, már igyekszik címkézni a mesterséges intelligenciával gyártott tartalmakat azokban az esetekben, amikor „különösen nagy az emberek jelentős félrevezetésének kockázata valamilyen közérdekű kérdésben”.
Mi az a deepfake?
A deepfake olyan, mesterséges intelligenciával készített kép, hang vagy videó, amely létező személyekre, tárgyakra, helyekre, megtörténteseményekre hasonlít, és egy személy számára hamisan hitelesnek vagy igaznak tűnik.
Jogszerű mesterséges intelligenciával más emberekről videót generálni?
A mesterséges intelligenciával készített tartalmakra ugyanazok a keretek vonatkoznak, mint az általános közéleti szólásszabadságra. Arról, hogy annak hol húzódnak a határai, itt írtunk bővebben: Tájékoztató a közéleti szólásszabadságról.
Mindig esetről esetre dől el, hogy az adott közlés belefér-e a szólásszabadság kereteibe, vagy azokon túlmutat, ezáltal jogsértő. A következő szempontokat kell mérlegelni:
- Kérdés, hogy közügyet érint-e az MI-vel előállított anyag tartalma.
- Az sem mindegy, hogy közszereplőről, vagy magánszemélyről készült az anyag.
- A választási kampány során ráadásul kiszélesedik a véleménynyilvánítás szabadsága, különösen a közszereplők, versengő jelöltek egymás közötti viszonyában.
- A választási bizottságok, vagy bíróságok azt is vizsgálják, hogy tényállításról van-e szó, vagy értékítéletről (véleményről). Tényállítás az, aminek vizsgálni lehet az igazságtartalmát. Jellemzően múltban megtörtént eseményekre utal. Értékítélet ezzel szemben a vélemény, ott nem lehet vizsgálni, hogy igaz-e vagy sem. A véleményt védi a legszélesebb körben a jog, annak csak nagyon korlátozott esetben lehet határt szabni.
- Határt szabhat a véleménynek, ha az indokolatlanul bántó, vagy lealacsonyító, elvitatja az érintett emberi méltóságát, emberi mivoltát. Ilyen lehet például, ha az adott jelöltet féregként jeleníti meg.
Felhasználhatnak a pártok mesterséges intelligenciával, fiktív személyek szerepeltetésével készített, erősen félelemkeltő videót?
A kampányidőszakban kiszélesedik a véleménynyilvánítás szabadsága, a közszereplők egymás közötti viszonyában pedig különösen. Ebben a kontextusban a pártok készíthetnek olyan kampányfilmet vagy plakátokat, amelyek fiktív szcenáriókat ábrázolnak – legyen az drámai vagy félelmetes –, ha az egészében véve politikai véleményt közvetít, nem pedig konkrét valótlan tényállítást. A negatív kampány önmagában nem tilos, és jogszerűen lehet a versenyben lévő jelöltek hibáit felnagyítani is.
Hogyan lehet fellépni a rólam mesterséges intelligenciával készített tartalommal szemben?
- Jelentsd a platformnak!
Az első, amit tehetsz, hogy jelented a platformon.
Az uniós jog kifejezetten kötelezi arra a platformokat, hogy könnyen használható bejelentési rendszert működtessenek, és az alapján fellépjenek az illegális tartalmakkal szemben.
A Facebookon ezt például a bejegyzés mellett látható három pontra kattintva teheted meg. Ki kell választanod az okot (pl. „jogellenes tartalom”) és kövesd az utasításokat. Ha a támadás egy profilról érkezik, a profilt ugyanúgy jelentheted, mint magukat a sérelmes tartalmakat.
A profilt le is tilthatod és általában is vigyázz az adataidra, nézz rá az adatvédelmi beállításaidra!
A platformok nem távolítanak el mindent azonnal, a tartalmakat előbb abból a szempontból vizsgálják, hogy az sérti-e a platform működési elveit (a Facebook esetében a közösségi irányelveket). Eltávolítás helyett az is lehet, hogy a tartalmat figyelmeztetéssel látják el, vagy csak lassítják a terjedését, de a tartalmat vagy a profilt ettől függetlenül is érdemes jelenteni.
Ha nem a személyiségi jogaidat sérti a tartalom, hanem félretájékoztat, azzal szemben a Metánál csak szűk körben tudsz fellépni. Ezek közé az esetek közé sorolható, ha az ún. félretájékoztatás feltehetően közvetlenül növeli a fenyegető erőszak vagy fizikai bántalom kockázatát, vagy ártalmas egészségügyi félretájékoztatásról van szó. Ide tartozik az is, ha a tartalom közvetlenül növelheti annak kockázatát, hogy az emberek választáson való részvételét érintő beavatkozás történik. Erről itt olvashatsz bővebben.
- A GDPR-ra hivatkozva tiltakozhatsz az adataid kezelésével szemben.
Ezt a feltételezett adatkezelőknek kell megküldened: mindenkinek, akiről tudomásod van, hogy a te adataiddal rendelkezik.
A mintában kérelmet is megfogalmaztunk arra vonatkozóan, hogy tájékoztassanak arról, hogy ki és milyen alapon kezeli az adataidat. Így tudomást szerezhetsz a további adatkezelőkről, akiknek utána szintén érdemes megküldeni a tiltakozásod.
- A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulhatsz. Itt két lehetőség van:
- tehetsz bejelentést, hogy a hatóság indítson egy teljeskörű vizsgálatot (akkor is, ha például nem vagy érintett), vagy
- kérheted, hogy folytasson le adatvédelmi hatósági eljárást a konkrét adatkezelővel szemben (a saját ügyedben). Fontos! Ha a hatóság már indított hivatalból eljárást, akkor a hatósági eljárásra irányuló egyéni kérelmeket vissza fogja utasítani az eljárás lezárásáig!
Miután leírtad a tényeket, a NAIH vizsgálódik, információt, dokumentumokat kér be az érintett szervektől, szereplőktől. A hatóság eljárása ingyenes.
Az ügyintézési határidő:
- vizsgálat esetén 2 hónap;
- adatvédelmi hatósági eljárás esetén 150 nap.
- A jogsértő tartalmakat az Internet Hotline-on is bejelentheted.
Az Internet Hotline egy jogsegélyszolgálat, amit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) üzemeltet. A jogsértő tartalmat a hotline elemzői megvizsgálják és közvetlenül kapcsolatba léphetnek az érintett platformmal, bűncselekmény gyanúja esetén pedig a rendőrséghez fordulnak. Ha megadod az email címed, a bejelentés vizsgálatáról és a megtett intézkedésekről legfeljebb 5 munkanapon belül visszajelzést kapsz.
A valótlanságokat „online zaklatásként” jelentheted be, de az Internet Hotline más témákban is fogad bejelentéseket, például itt lehet jelezni a hozzájárulás nélkül közzétett tartalmakat, a rasszista, valamely közösség ellen uszító tartalmakat, az adathalászatot, illetve az erőszakos, illegális cselekményre felhívó, azt népszerűsítő, vagy a kiskorúakra egyébként káros tartalmakat. A bejelentést mindenképpen érdemes bizonyítékkal (pl. képernyőfotóval) alátámasztani.
- Választási kifogást is benyújthatsz.
Választási kifogást bárki benyújthat a csalás vagy más jogszabálysértés megtörténtét követő három napon belül
- az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (OEVKVB),
- a Területi Választási Bizottsághoz (TVB) vagy
- a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB).
A legtöbb ügyben az OEVKVB-nek van hatásköre.
Ha az általad sérelmezett állapot folyamatosan fennáll (mert pl. még elérhető a Facebookon), akkor ezalatt az idő alatt a kifogást bármikor benyújthatod. Ilyenkor a háromnapos határidő kezdete az utolsó nap, amikor a jogsértést elkövetik.
A benyújtás pontos menetét ebben a tájékoztatónkban ismerheted meg bővebben: Mit tehetsz, ha választási csalást vagy visszaélést tapasztalsz? | tasz.
- Feljelentést tehetsz a rendőrségen.
A személyes adattal visszaélés bűncselekményét a Btk. 219. § szabályozza. Ilyenkor a rendőrség nyomozására kell várnod, azonban a büntetőeljárás kimenetele bizonytalan. Elképzelhető, hogy tanúként fognak meghallgatni.
Ha állami tisztséget betöltő politikus követi el a bűncselekményt, akkor minősítő körülmény a bűnügyi személyes adatra való elkövetés és a hivatalos személykénti elkövetés is. A feljelentést elévülési időn belül (ez itt 2, illetve 3 év), és ismeretlen tettesek ellen lehet megtenni. A feljelentés után azonban a nyomozó hatóság kezébe kerül az ügy, és sajnos nem lehet abban bízni, hogy a nyomozás és a felelősségre vonás minden mást meg fog előzni.
Felmerülhet a rágalmazás és a becsületsértés megállapítása is.
- Polgári pert indíthatsz a GDPR-ra hivatkozva személyes adataid védelmének megsértése miatt. Hivatkozhatsz a magánszférád sérelmére és más személyiségi jogi igény, így a jóhírnév megsértésére.
- A személyiségi jogi per és a büntetőeljárás nem zárja ki egymást, a kettő párhuzamosan is futhat.
- A polgári perben sérelemdíjat is követelhetsz a jogaid megsértése miatt amellett, hogy a bíróság eltiltja az adatkezelőt a jogsértő tevékenység folytatásától.
- A polgári per illetékmentes, viszont ha elveszíted a pert, meg kell fizetned a másik fél per miatt felmerült költségeit.
- A pert csak ügyvéddel indíthatod meg.
Felelősségre vonható egy platform azért, mert jogsértő MI tartalmat jelenít meg?
A platform (pl. a Facebook) nem felel automatikusan a felhasználói által közzétett tartalmakért. Ha viszont jelentetted a jogsértést és mégsem tesz semmit, az már a felelősségre vonás alapja lehet.
Egyrészt kell léteznie egy könnyen használható jelentési mechanizmusnak. Ha nincs ilyen, az önmagában sérti az uniós jogot, amiért a platform felelősségre vonható. Az uniós jog azt is előírja, hogy a tartalmak eltávolítását, vagy épp ellenkezőleg, a jelentett tartalmak el nem távolítását indokolniuk kell és a döntés első körben nem lehet végleges, azzal szemben kell lennie jogorvoslati lehetőségnek.
Ha részletes bejelentést teszel és nyilvánvalóan jogellenes a téged sértő tartalom, azonban a platform ezt mégsem távolítja el, az jogsértő lehet. Az, hogy mikor nyilvánvaló egy tartalom jogellenessége, korántsem egyszerű kérdés. Nyilvánvaló a jogellenesség, ha már van olyan jogerős bírósági döntés, ami ezt megállapította. Ha ezt bemutatod, akkor a jogellenesség nyilvánvaló jellegét a platform nem kérdőjelezi meg. Nehezebb a helyzet, ha nincs bírósági döntés, ami kimondta volna a tartalom jogellenességét. Ilyenkor te magad is megpróbálhatod bizonyítékokkal alátámasztani, hogy valótlanságot állítanak rólad, az azonban, hogy ez meggyőzi-e a platformot, előre nehezen megjósolható.
Magyarországon a platformok felelősségének érvényesítését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH) kérheted.
Ha Magyarországon letelepedett közvetítő szolgáltatóról van szó, a vonatkozó uniós jog betartását az NMHH elnöke felügyeli. Ez viszonylag ritka, a „nagyon nagy platformok” (Facebook, Instagram, TikTok) esetében biztosan nem erről van szó. Ha a panasz nem itthon letelepedett közvetítő szolgáltatót érint, azt első körben így is meg lehet tenni az NMHH elnökénél, amit ő az ügyre vonatkozó véleményével együtt a közvetítő szolgáltató letelepedési helye szerinti, joghatósággal rendelkező digitális szolgáltatási koordinátornak, vagy az Európai Bizottságnak fog továbbítani.
