Barion Pixel TASZ | Óvodakötelezettség, tankötelezettség

Óvodakötelezettség, tankötelezettség

A szülőknek a jelenlegi rendszerben is van lehetőségünk, hogy kérelmezzék gyerekük óvodakezdésének vagy iskolakezdésének halasztását. Ebben a tájékoztatónkban az ezzel kapcsolatos praktikus tudnivalókat gyűjtöttük össze, hogy segítsük a szülőket a sikeres kérelmek benyújtásában.

Ez a tájékoztató 2022. november 14-én frissült utoljára. Igyekszünk anyagainkkal a jogszabályi változásokat követni, ha pontatlanságot vagy hatálytalan részt találsz, jelezz nekünk a jogsegely@tasz.hu címen.

Óvodakötelezettség

01

Mikortól kezdődik az óvodakötelezettség?

Az óvodakötelezettség abban az évben kezdődik, amelynek augusztus 31. napjáig a gyerek a 3. életévét betölti. Vagyis, ha a gyerek szeptember elsején vagy azt követően lesz 3 éves, akkor abban az évben nem kell még óvodába vinni. Óvodába az adott nevelési év kezdetétől kell járni, vagyis legtöbbször
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Az óvodakötelezettség abban az évben kezdődik, amelynek augusztus 31. napjáig a gyerek a 3. életévét betölti. Vagyis, ha a gyerek szeptember elsején vagy azt követően lesz 3 éves, akkor abban az évben nem kell még óvodába vinni. Óvodába az adott nevelési év kezdetétől kell járni, vagyis legtöbbször
Az óvodakötelezettség abban az évben kezdődik, amelynek augusztus 31. napjáig a gyerek a 3. életévét betölti. Vagyis, ha a gyerek szeptember elsején vagy azt követően lesz 3 éves, akkor abban az évben nem kell még óvodába vinni. Óvodába az adott nevelési év kezdetétől kell járni, vagyis legtöbbször

Az óvodakötelezettség abban az évben kezdődik, amelynek augusztus 31. napjáig a gyerek a 3. életévét betölti. Vagyis, ha a gyerek szeptember elsején vagy azt követően lesz 3 éves, akkor abban az évben nem kell még óvodába vinni. Óvodába az adott nevelési év kezdetétől kell járni, vagyis legtöbbször szeptember elejétől, és ennek legalább napi 4 órának kell lennie.
Mentesülhet az óvodakötelezettség alól a gyerek annak a nevelési évnek a kezdetéig, amelyik évben 4 éves lesz. Különös méltánylást érdemlő esetben az 5 éves kor betöltését követő nevelési év kezdetéig mentesülhet a gyerek. Ezt azonban külön kell kérelmezni a lakóhely szerinti járási hivataltól. A felmentés annak engedélyezhető, akinek azt „a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja”. Lejjebb részletesen kifejtjük, hogy mi minősülhet ilyen indoknak, illetve különös méltánylást érdemlő esetnek.
3. életév betöltéseÓvoda-kötelezettségHány nevelési évre lehet felmentést kérni?adott év augusztus31-igadott év szeptember 1-jétől2×1 nevelési évre (második nevelési évben különös méltánylást érdemlő esetben)adott év szeptember 1. és december 31. közöttkövetkező év szeptember 1-jétől különös méltánylást érdemlő esetben, 1 nevelési évre
Az óvoda felveheti azt a gyereket is, aki a felvételétől számított fél éven belül betölti 3. életévét, feltéve, ha helyben minden 3 évesnél idősebb, nem felmentett gyereket felvettek és van még szabad hely.

02

Hová, meddig lehet beadni a felmentési kérelmet?

A kérelmet az adott év április 15-éig kell beadni a lakóhely szerinti járási hivatalhoz. Fontos, hogy eddig a dátumig be kell nyújtani a kérelmet, a későbbieket már nem fogják elbírálni. Tartós gyógykezelés alatt álló gyerek esetében a kérelem később is beadható. (Tartós gyógykezelés alatt állónak a
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A kérelmet az adott év április 15-éig kell beadni a lakóhely szerinti járási hivatalhoz. Fontos, hogy eddig a dátumig be kell nyújtani a kérelmet, a későbbieket már nem fogják elbírálni. Tartós gyógykezelés alatt álló gyerek esetében a kérelem később is beadható. (Tartós gyógykezelés alatt állónak a
A kérelmet az adott év április 15-éig kell beadni a lakóhely szerinti járási hivatalhoz. Fontos, hogy eddig a dátumig be kell nyújtani a kérelmet, a későbbieket már nem fogják elbírálni. Tartós gyógykezelés alatt álló gyerek esetében a kérelem később is beadható. (Tartós gyógykezelés alatt állónak a

A kérelmet az adott év április 15-éig kell beadni a lakóhely szerinti járási hivatalhoz. Fontos, hogy eddig a dátumig be kell nyújtani a kérelmet, a későbbieket már nem fogják elbírálni. Tartós gyógykezelés alatt álló gyerek esetében a kérelem később is beadható. (Tartós gyógykezelés alatt állónak az a gyerek minősül, aki a szakorvos véleménye alapján az adott nevelési évben várhatóan legalább 36 nevelési napon egészségügyi ellátásban vesz részt és emiatt nem tud óvodába járni.)

03

Mennyi időre szól a felmentés?

A felmentés mindig az adott nevelési évre szól, azaz külön kell kérelmezni 3 és 4, illetve 4 és 5 éves kor között. 2022 őszi határozatában az Alkotmánybíróság megerősítette: Az óvodakezdés halasztására vonatkozó kérelem akkor is benyújtható (és érdemben elbírálandó), ha már 4 éves elmúlt a gyerek, é
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A felmentés mindig az adott nevelési évre szól, azaz külön kell kérelmezni 3 és 4, illetve 4 és 5 éves kor között. 2022 őszi határozatában az Alkotmánybíróság megerősítette: Az óvodakezdés halasztására vonatkozó kérelem akkor is benyújtható (és érdemben elbírálandó), ha már 4 éves elmúlt a gyerek, é
A felmentés mindig az adott nevelési évre szól, azaz külön kell kérelmezni 3 és 4, illetve 4 és 5 éves kor között. 2022 őszi határozatában az Alkotmánybíróság megerősítette: Az óvodakezdés halasztására vonatkozó kérelem akkor is benyújtható (és érdemben elbírálandó), ha már 4 éves elmúlt a gyerek, é

A felmentés mindig az adott nevelési évre szól, azaz külön kell kérelmezni 3 és 4, illetve 4 és 5 éves kor között. 2022 őszi határozatában az Alkotmánybíróság megerősítette: Az óvodakezdés halasztására vonatkozó kérelem akkor is benyújtható (és érdemben elbírálandó), ha már 4 éves elmúlt a gyerek, és korábban már járt óvodába, vagyis az is felmenthető az óvodakötelezettség alól, aki már egy évet végigjárt.

04

Ki nyújthatja be a kérelmet?

A szülő nyújthatja be a kérelmet. Bár a törvény nem rendelkezik erről, bizonyára minden törvényes képviselő, vagyis a nevelőszülő és a gyám is benyújthat ilyen kérelmet.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A szülő nyújthatja be a kérelmet. Bár a törvény nem rendelkezik erről, bizonyára minden törvényes képviselő, vagyis a nevelőszülő és a gyám is benyújthat ilyen kérelmet.
A szülő nyújthatja be a kérelmet. Bár a törvény nem rendelkezik erről, bizonyára minden törvényes képviselő, vagyis a nevelőszülő és a gyám is benyújthat ilyen kérelmet.

A szülő nyújthatja be a kérelmet. Bár a törvény nem rendelkezik erről, bizonyára minden törvényes képviselő, vagyis a nevelőszülő és a gyám is benyújthat ilyen kérelmet.

05

Mit kell csatolni a kérelemhez?

A jogszabály nem rögzíti, hogy milyen dokumentumok csatolhatók, ezért bármely, a felmentés szükségességét igazoló dokumentum csatolható. A járási hivatalok gyakran mintabeadványokkal, formanyomtatványokkal vagy nyilatkozatmintákkal segítik a kérelmezőt, ezért érdemes mindig a járási hivatalok oldalá
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A jogszabály nem rögzíti, hogy milyen dokumentumok csatolhatók, ezért bármely, a felmentés szükségességét igazoló dokumentum csatolható. A járási hivatalok gyakran mintabeadványokkal, formanyomtatványokkal vagy nyilatkozatmintákkal segítik a kérelmezőt, ezért érdemes mindig a járási hivatalok oldalá
A jogszabály nem rögzíti, hogy milyen dokumentumok csatolhatók, ezért bármely, a felmentés szükségességét igazoló dokumentum csatolható. A járási hivatalok gyakran mintabeadványokkal, formanyomtatványokkal vagy nyilatkozatmintákkal segítik a kérelmezőt, ezért érdemes mindig a járási hivatalok oldalá

A jogszabály nem rögzíti, hogy milyen dokumentumok csatolhatók, ezért bármely, a felmentés szükségességét igazoló dokumentum csatolható. A járási hivatalok gyakran mintabeadványokkal, formanyomtatványokkal vagy nyilatkozatmintákkal segítik a kérelmezőt, ezért érdemes mindig a járási hivatalok oldalán tájékozódni.

06

Mivel lehet érvelni a kérelemben?

A jogszabály szerint a gyerek legjobb érdekét szem előtt tartva dönt a hivatal, akkor engedélyezik a halasztást, ha azt gyerek „családi körülményei, sajátos helyzete indokolja”. Ennél részletesebb iránymutatást nem ad meg a jogszabály Hogy mi jelenthetnek a fenti feltételek? A teljesség igénye nélkü
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A jogszabály szerint a gyerek legjobb érdekét szem előtt tartva dönt a hivatal, akkor engedélyezik a halasztást, ha azt gyerek „családi körülményei, sajátos helyzete indokolja”. Ennél részletesebb iránymutatást nem ad meg a jogszabály Hogy mi jelenthetnek a fenti feltételek? A teljesség igénye nélkü
A jogszabály szerint a gyerek legjobb érdekét szem előtt tartva dönt a hivatal, akkor engedélyezik a halasztást, ha azt gyerek „családi körülményei, sajátos helyzete indokolja”. Ennél részletesebb iránymutatást nem ad meg a jogszabály Hogy mi jelenthetnek a fenti feltételek? A teljesség igénye nélkü

A jogszabály szerint a gyerek legjobb érdekét szem előtt tartva dönt a hivatal, akkor engedélyezik a halasztást, ha azt gyerek „családi körülményei, sajátos helyzete indokolja”. Ennél részletesebb iránymutatást nem ad meg a jogszabály
Hogy mi jelenthetnek a fenti feltételek? A teljesség igénye nélkül, a következő egyedi élethelyzetek és körülmények lehetnek alkalmasak a kérelem megalapozására. A felmentést indokló családi, szociális körülmények az alábbiakhoz hasonlókra vonatkozhatnak:

  • tartósan otthon lévő szülő, esetleg nagyszülő, aki a gyermek felügyeletéről, neveléséről gondoskodni tud;
  • gyermeket váró, vagy másik kisgyerekével (az óvodás korú testvérével) otthon lévő szülő, aki együtt gondoskodik a gyerekekről – vagyis a gyerekek így együtt nevelkednek;olyan családi beosztás, ahol több szülő vagy rokon segítségével megoldható a gyerek folyamatos felügyelete, nevelése;
  • a szülő(k) olyan munkája, ami mellett megoldható a gyerek folyamatos felügyelete, nevelése.

A felmentést indokló sajátos helyzetek az alábbiakhoz hasonlókra vonatkozhatnak:

  • olyan, tartósan fennálló egészségügyi állapot, ami a közösségbe vitelt lehetetlenné teszi vagy folyamatos otthoni ápolást igényel;
  • olyan testi vagy szellemi fogyatékosság, amire nézve az óvoda nem tud megfelelő szolgáltatást nyújtani; illetve ami a közösségbe vitelt lehetetlenné teszi vagy folyamatos otthoni ápolást igényel;
  • valamilyen rendkívüli, de tartósan fennálló állapot, ami miatt a gyerek közösségbe vitele problémát okozhat – ilyen lehet például a szociális készségek, szobatisztaság, önállóság, beszédkészség hiánya, vagy valamilyen súlyos megrázkódtatást követő pszichés állapot.

Látható, hogy az előbbi esetben puhább, a családi szándékokat és hátteret tükröző, míg az utóbbiban keményebb, inkább az egészségi állapothoz kapcsolódó feltételekről beszélhetünk.

A járási hivatal – és, ha odajut az ügy, a bíróság – előtt az alábbi érvekkel támaszthatjuk alá a felmentés iránti kérelmünket. A beadványban ismertessük a kérelmünket alátámasztó tényeket, és az alábbi jogi érvekre is hivatkozhatunk.

Az Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdése alapján a szülőt megilleti a nevelési jog. A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. Ebből az is következik, hogy – bizonyos korlátok között – megválaszthatják, hogy a gyereküket milyen intézményes keretekben nevelik: hogy mely intézménybe járatják, vagy hogy járatják-e egyáltalán bármilyen intézménybe a gyereküket.Ezzel a joggal kerülhet ellentétbe a gyermeknek a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való joga. Bizonyos esetekben a gyermeknek ezeket a jogait az államnak kell érvényre juttatnia, akár a szülővel szemben.A Gyermekjogi Egyezmény szerint a felelősség a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért elsősorban a szülőkre, illetőleg, adott esetben a gyermek törvényes képviselőire hárul. Őket cselekedeteikben mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekének kell vezetnie.Az Alkotmánybíróság korábban kifejezetten kimondta, hogy a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való jogának garantálása sorrendben a család, majd az állam és a társadalom kötelessége [114/2010. (VI. 30.) AB határozat]. Az állam elsődleges feladata az, hogy meghatározza a gyermekek alapvető jogai érvényesítésének garanciáit, létrehozza és működtesse a gyermekek védelmét biztosító intézményrendszert.

A fentiekből az következik, hogy az állam feladata nem az, hogy – szabályozás vagy jogalkalmazói döntések útján – feltétlenül valamilyen intézménybe kényszerítse a gyermekeket. Az állam feladata esetről esetre megvizsgálni, hogy a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga megfelelően érvényesül-e. Egyes gyermekek esetén e jogok érvényesülése kizárólag úgy garantálható, ha a nevelési-oktatási intézményekbe járnak. Más gyermekek esetében az is indokolható, hogy a szüleiktől elszakítva, nevelőszülőknél nevelkedjenek.

Vannak azonban olyan gyermekek is, akiknek az érdekeivel nem ellentétes, vagy akár kifejezetten az felel meg az érdekeiknek, ha nem nevelési-oktatási intézményben, hanem a családjuk körében nevelkedhetnek.Tekintettel arra, hogy mindenekelőtt a gyermek érdekeire kell tekintettel lenni, amikor arról kell döntést hozni, hogy óvodában vagy azon kívül folyjék-e a nevelése, általános jelleggel nem mondható ki, hogy a gyermek érdekét az intézményes nevelés szolgálja.Esetünkben {családi körülményeink / a gyermek sajátos helyzete / egyéb ok} kifejezetten azt indokolja, hogy gyermekünk nevelése ne az óvodában, hanem azon kívül folyjon.

Felmentésre vonatkozó kérelem nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül, formai okból, ha a határidőben nyújtják be. A járási hivatal a kérelmet kizárólag akkor utasíthatja el, ha megállapítható, hogy (a becsatolt iratokat is figyelembe véve) a kérelem elutasítása szolgálja a gyermek legjobb érdekét. A hivatalnak ezen tényezők vizsgálata, az eset összes körülményeinek figyelembevétele törvény szerinti kötelessége.

07

Meddig kell döntenie a járási hivatalnak?

A járási hivatal 50 napon belül kell, hogy döntést hozzon, vagyis ha a határidő napján, április 15-én benyújtják a kérelmet, akkor legkésőbb június 4-éig döntenek. A döntés során a hivatal vagy engedélyezi a halasztást, vagy megtagadja azt. Ha a kérelmező nem ért egyet megtagadással, bírósághoz lehe
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A járási hivatal 50 napon belül kell, hogy döntést hozzon, vagyis ha a határidő napján, április 15-én benyújtják a kérelmet, akkor legkésőbb június 4-éig döntenek. A döntés során a hivatal vagy engedélyezi a halasztást, vagy megtagadja azt. Ha a kérelmező nem ért egyet megtagadással, bírósághoz lehe
A járási hivatal 50 napon belül kell, hogy döntést hozzon, vagyis ha a határidő napján, április 15-én benyújtják a kérelmet, akkor legkésőbb június 4-éig döntenek. A döntés során a hivatal vagy engedélyezi a halasztást, vagy megtagadja azt. Ha a kérelmező nem ért egyet megtagadással, bírósághoz lehe

A járási hivatal 50 napon belül kell, hogy döntést hozzon, vagyis ha a határidő napján, április 15-én benyújtják a kérelmet, akkor legkésőbb június 4-éig döntenek. A döntés során a hivatal vagy engedélyezi a halasztást, vagy megtagadja azt. Ha a kérelmező nem ért egyet megtagadással, bírósághoz lehet fordulni.

08

Hogyan tudok a járási hivatal döntésével szemben fellépni?

A döntés ellen közigazgatási pert lehet indítani, ennek a határideje a döntés közlésétől számított tizenöt nap. A közlés időpontja az, amikor a döntés eljut hozzánk, ez az esetek nagy részében az a nap, amikor átvesszük a levelet a postástól, ezt követően kezdődik a 15 nap. A közigazgatási pert kere
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A döntés ellen közigazgatási pert lehet indítani, ennek a határideje a döntés közlésétől számított tizenöt nap. A közlés időpontja az, amikor a döntés eljut hozzánk, ez az esetek nagy részében az a nap, amikor átvesszük a levelet a postástól, ezt követően kezdődik a 15 nap. A közigazgatási pert kere
A döntés ellen közigazgatási pert lehet indítani, ennek a határideje a döntés közlésétől számított tizenöt nap. A közlés időpontja az, amikor a döntés eljut hozzánk, ez az esetek nagy részében az a nap, amikor átvesszük a levelet a postástól, ezt követően kezdődik a 15 nap. A közigazgatási pert kere

A döntés ellen közigazgatási pert lehet indítani, ennek a határideje a döntés közlésétől számított tizenöt nap. A közlés időpontja az, amikor a döntés eljut hozzánk, ez az esetek nagy részében az a nap, amikor átvesszük a levelet a postástól, ezt követően kezdődik a 15 nap. A közigazgatási pert keresetlevéllel lehet megindítani, amit a járási hivatal székhelye szerinti törvényszékhez kell benyújtani. Az eljárás illetéke 30.000 forint.

A törvény előírja, hogy a bíróság a keresetlevél érkezését követő 30 napon belül dönt és kézbesíti is a döntését. A döntésében a bíróság vagy egyetért a hivatal döntésével, vagy megsemmisíti az erről szóló döntést és új eljárásra utasítja a járási hivatalt.

A járási hivatalokat hiába köti a jogszabály, továbbra sem tudjuk, hogy mennyire lesz engedékeny, mennyire veszi komolyan a szülők nevelési szabadságát, és milyen arányban engedélyezi az óvodakötelezettség halasztását. Ha úgy érzed, hogy a kérelmedet jogellenesen utasították vissza, fordulj a hozzánk a jogsegely@tasz.hu e-mail címen!

09

Mit lehet tenni, ha elutasítják kérelmet mind hatósági, mind bírósági úton?

Ha a kérelem ellenére óvodakötelesnek nyilvánítják a gyereket, abban az esetben sem feltétlenül kell óvodába járatni a gyereket. A köznevelési szabályok szerint ugyanis a szülő írásban kérelmezheti az óvodavezetőnél, hogy engedélyezzék gyereke akár hosszabb időszakra tartó távolmaradását az óvodai f
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ha a kérelem ellenére óvodakötelesnek nyilvánítják a gyereket, abban az esetben sem feltétlenül kell óvodába járatni a gyereket. A köznevelési szabályok szerint ugyanis a szülő írásban kérelmezheti az óvodavezetőnél, hogy engedélyezzék gyereke akár hosszabb időszakra tartó távolmaradását az óvodai f
Ha a kérelem ellenére óvodakötelesnek nyilvánítják a gyereket, abban az esetben sem feltétlenül kell óvodába járatni a gyereket. A köznevelési szabályok szerint ugyanis a szülő írásban kérelmezheti az óvodavezetőnél, hogy engedélyezzék gyereke akár hosszabb időszakra tartó távolmaradását az óvodai f

Ha a kérelem ellenére óvodakötelesnek nyilvánítják a gyereket, abban az esetben sem feltétlenül kell óvodába járatni a gyereket. A köznevelési szabályok szerint ugyanis a szülő írásban kérelmezheti az óvodavezetőnél, hogy engedélyezzék gyereke akár hosszabb időszakra tartó távolmaradását az óvodai foglalkozásról. A kérelem szabályait az óvoda házirendje tartalmazza; vannak óvodák, ahol formanyomtatványt is rendszeresítenek erre az esetre.

Összefoglaló ábra az eljárás folyamatáról

Tankötelezettség

01

Mikortól kezdődik a tankötelezettség?

Abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, minden gyerek tankötelessé válik. Azaz ha az adott év szeptember 1-jén, vagy azt követően lesz 6 éves a gyerek, abban a tanévben még nem kell iskolába mennie. 6. életév betöltése Tankötelezettség Hány tanévre lehet fe
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, minden gyerek tankötelessé válik. Azaz ha az adott év szeptember 1-jén, vagy azt követően lesz 6 éves a gyerek, abban a tanévben még nem kell iskolába mennie. 6. életév betöltése Tankötelezettség Hány tanévre lehet fe
Abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, minden gyerek tankötelessé válik. Azaz ha az adott év szeptember 1-jén, vagy azt követően lesz 6 éves a gyerek, abban a tanévben még nem kell iskolába mennie. 6. életév betöltése Tankötelezettség Hány tanévre lehet fe

Abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, minden gyerek tankötelessé válik. Azaz ha az adott év szeptember 1-jén, vagy azt követően lesz 6 éves a gyerek, abban a tanévben még nem kell iskolába mennie.

6. életév betöltése

Tankötelezettség

Hány tanévre lehet felmentést kérni?

adott év
augusztus
31-ig

adott év
szeptember 1-jétől

1 tanévre

adott év
szeptember 1.
és
december 31.
között

következő év szeptember 1-jétől

1 tanévre

A közoktatási törvény régi szabálya ennél jóval puhább volt: csak akkor vált tankötelessé 6 éves korában a gyerek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte – de ha a szülő nem szerette volna, hogy iskolába menjen, kérhette, hogy még egy évig óvodás maradhasson. A szigort a 2011-ben elfogadott köznevelési törvény hozta meg: ez már nem a gyerek fejlettségére, iskolaérettségére koncentrált, hanem életkorhoz kötötte a tankötelezettség kezdetét, de még mindig lehetőséget adott egy év halasztására.

A 2019 nyarán elfogadott új szabály már ezt is éppen hogy csak lehetővé teszi. A szülőnek nincs döntési joga, csak kérelmezheti – egy bürokratikus szervtől, az Oktatási Hivataltól –, hogy engedélyezze az iskolakezdés elhalasztását egy évvel. (Hasonlóképpen: arra is csak a hatóság pozitív döntése esetén van lehetőség, hogy a gyerek 6 éves kora előtt mehessen iskolába.) A hatóság szakértői bizottságot is kirendelhet, de ez nem feltétlenül kötelező. Arra viszont továbbra is megvan a lehetőség, hogy a szakértői bizottság azt állapítsa meg, hogy a gyerek még nem iskolaérett – ekkor automatikusan maradhat még egy évet az óvodában, nem kell kérelmet benyújtani.

02

Hová, meddig lehet beadni az iskolakezdés halasztása iránti kérelmet? Hogyan lehet benyújtani a kérelmet?

Az iskolakezdés halasztása iránti kérelmet január 18-áig kell beadni az Oktatási Hivatalhoz. Ez a dátum azt a napot jelöli, amikor online beadják, vagy postára adják a kérelmet. A sajátos nevelési igényű (SNI), illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel rendelkező (BTM) gyereknek nem
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Az iskolakezdés halasztása iránti kérelmet január 18-áig kell beadni az Oktatási Hivatalhoz. Ez a dátum azt a napot jelöli, amikor online beadják, vagy postára adják a kérelmet. A sajátos nevelési igényű (SNI), illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel rendelkező (BTM) gyereknek nem
Az iskolakezdés halasztása iránti kérelmet január 18-áig kell beadni az Oktatási Hivatalhoz. Ez a dátum azt a napot jelöli, amikor online beadják, vagy postára adják a kérelmet. A sajátos nevelési igényű (SNI), illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel rendelkező (BTM) gyereknek nem

Az iskolakezdés halasztása iránti kérelmet január 18-áig kell beadni az Oktatási Hivatalhoz. Ez a dátum azt a napot jelöli, amikor online beadják, vagy postára adják a kérelmet.

A sajátos nevelési igényű (SNI), illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel rendelkező (BTM) gyereknek nem kell külön kérelmet benyújtani, ha a szakértő vizsgálat javasolja, hogy további egy évig óvodai nevelésben részesüljön. Ez csak akkor halasztja a tankötelezettséget, ha ezt a dokumentumot január 18-ig kiállítják. Ha ezt követően adják ki, akkor is le kell adni a kérelmet január 18-áig, és hiánypótlás során lehet ezt a dokumentumot becsatolni.

A kérelmet ügyfélkapun keresztül lehet kitölteni és beküldeni vagy postai úton lehet elküldeni (cím: Oktatási Hivatal, Budapest, 1982). E-mailben nem lehet kérelmet benyújtani. A kérelem az Oktatási Hivatal oldalán (https://ohtan.oh.gov.hu/) érhető el a leadási határidőt megelőző időszakban, kb. egy hónapig.

03

Hányszor lehet kérni az óvodában maradást?

Az iskolakezdés halasztását csak egy alkalommal és egy nevelési évre lehet kérelmezni, vagyis legkésőbb a 7. életévének augusztus 31-éig való betöltése után kezdődő tanévben (legtöbbször szeptember 1-jén) meg kell kezdeni tankötelezettség teljesítésé
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Az iskolakezdés halasztását csak egy alkalommal és egy nevelési évre lehet kérelmezni, vagyis legkésőbb a 7. életévének augusztus 31-éig való betöltése után kezdődő tanévben (legtöbbször szeptember 1-jén) meg kell kezdeni tankötelezettség teljesítésé
Az iskolakezdés halasztását csak egy alkalommal és egy nevelési évre lehet kérelmezni, vagyis legkésőbb a 7. életévének augusztus 31-éig való betöltése után kezdődő tanévben (legtöbbször szeptember 1-jén) meg kell kezdeni tankötelezettség teljesítésé

Az iskolakezdés halasztását csak egy alkalommal és egy nevelési évre lehet kérelmezni, vagyis legkésőbb a 7. életévének augusztus 31-éig való betöltése után kezdődő tanévben (legtöbbször szeptember 1-jén) meg kell kezdeni tankötelezettség teljesítésé

04

Ki nyújthatja be a kérelmet?

A szülő nyújthatja be a kérelmet. Ha a szülők közösen gyakorolják a felügyeleti jogot, arról is kell nyilatkozni, hogy a másik szülő egyetért a kérelemmel. Bár a törvény nem rendelkezik erről, bizonyára minden törvényes képviselő, vagyis a nevelőszülő és a gyám is benyújthat ilyen kérelmet. Szülői k
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A szülő nyújthatja be a kérelmet. Ha a szülők közösen gyakorolják a felügyeleti jogot, arról is kell nyilatkozni, hogy a másik szülő egyetért a kérelemmel. Bár a törvény nem rendelkezik erről, bizonyára minden törvényes képviselő, vagyis a nevelőszülő és a gyám is benyújthat ilyen kérelmet. Szülői k
A szülő nyújthatja be a kérelmet. Ha a szülők közösen gyakorolják a felügyeleti jogot, arról is kell nyilatkozni, hogy a másik szülő egyetért a kérelemmel. Bár a törvény nem rendelkezik erről, bizonyára minden törvényes képviselő, vagyis a nevelőszülő és a gyám is benyújthat ilyen kérelmet. Szülői k

A szülő nyújthatja be a kérelmet. Ha a szülők közösen gyakorolják a felügyeleti jogot, arról is kell nyilatkozni, hogy a másik szülő egyetért a kérelemmel.

Bár a törvény nem rendelkezik erről, bizonyára minden törvényes képviselő, vagyis a nevelőszülő és a gyám is benyújthat ilyen kérelmet. Szülői kérelem hiányában a gyámhatóság is kezdeményezheti a halasztást.

05

Mivel lehet érvelni a kérelemben?

A kérelemben amellett kell érvelni, hogy a gyerek még nem iskolaérett, és a legjobb érdeke az, hogy még egy évet az óvodában töltsön. Az iskolaérettséget többnyire a kérelmet követően a pedagógiai szakszolgálat vizsgálja, a kérelem és az esetleges csatolmányok a szakszolgálat döntését segítik. Érdem
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A kérelemben amellett kell érvelni, hogy a gyerek még nem iskolaérett, és a legjobb érdeke az, hogy még egy évet az óvodában töltsön. Az iskolaérettséget többnyire a kérelmet követően a pedagógiai szakszolgálat vizsgálja, a kérelem és az esetleges csatolmányok a szakszolgálat döntését segítik. Érdem
A kérelemben amellett kell érvelni, hogy a gyerek még nem iskolaérett, és a legjobb érdeke az, hogy még egy évet az óvodában töltsön. Az iskolaérettséget többnyire a kérelmet követően a pedagógiai szakszolgálat vizsgálja, a kérelem és az esetleges csatolmányok a szakszolgálat döntését segítik. Érdem

A kérelemben amellett kell érvelni, hogy a gyerek még nem iskolaérett, és a legjobb érdeke az, hogy még egy évet az óvodában töltsön. Az iskolaérettséget többnyire a kérelmet követően a pedagógiai szakszolgálat vizsgálja, a kérelem és az esetleges csatolmányok a szakszolgálat döntését segítik. Érdemes a dokumentumok mellett saját szavainkkal előadni, hogy milyen tapasztalataink vannak a gyerekkel, amik megerősítik állításainkat.

Az eljárás sajátossága, hogy a törvény egyáltalán nem határozza meg azokat a szempontokat, amiket a hatóságnak mérlegelnie kell a döntés meghozatalakor. Az Oktatási Hivatal sem publikált arra vonatkozó tájékoztató anyagot, hogy melyek azok az „egyéni adottságok és sajátos helyzetek”, amelyek az iskolaérettséget vagy annak hiányát alátámasztják. Ezt a sajátosságot megpróbálhatjuk az előnyünkre fordítani: ha a hatósághoz és a bírósághoz olyan érvek jutnak el, amik azt támasztják alá, hogy ezeknek a szempontoknak széles értelmezési tartományt kell biztosítani, akkor van esély arra, hogy a halasztást sok tanuló számára engedélyezik majd.

Az Alkotmánybíróság korábban ekként határozta meg a tankötelezettség feltételeit: „A tankötelezettség beálltának a feltétele, hogy a gyermek elérje az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, vagyis képes legyen megfelelni az iskolai követelményeknek. Ez nem csupán biológiai, hanem pszichikai érettséget is jelent, amelynek legfontosabb összetevője a szociális érettség: kialakul a gyermek feladattudata, munkaérettsége, az akaratlagos fegyelmen alapuló bevésés, emlékezés. A tanuláshoz megfelelő szintű értelmi képesség, gondolkodásbeli fejlettség, beszédkészség, jó kifejezőkészség szükséges. A fizikai tényezők meghatározzák a teherbíró képességét” [3046/2013. (II. 28.) AB határozat].

Az ombudsman úgy érvelt már a korábbi szabály ellen is, hogy az iskolakezdés ideális időpontjáról a neveléstudomány álláspontja is megoszlik, és vannak olyan szülők, akik gyermekük nevelése során azt az elvet kívánják érvényre juttatni, hogy az iskolaérettség nem hatéves korban következik be. A tankötelezettség hatéves korra tétele nincs tekintettel arra, hogy az iskolaérettség nem csupán pedagógiai vagy orvosi kérdés; és a szülő akár a szakértőnél is pontosabban tudja megítélni, hogy az iskolakezdés túl korai-e.

Az államnak akkor kell a szülővel szemben védelmet nyújtani a gyerek számára, ha igazolható, hogy a szülő a gyermek érdekeivel ellentétesen cselekszik. Azzal, hogy a jogszabály nem határozza meg, hogy a hatóságnak mely szempontokat kell mérlegelnie a tankötelezettség elhalasztásakor, a jogalkotó közvetve a gyermek védelmét szolgáló általános elvekre hivatkozik. Az Alaptörvény és a Gyermekek védelméről szóló egyezmény alapján a gyermek mindenek felett álló érdekét kell érvényre juttatni. Ezzel párhuzamosan juthat érvényre a szülő nevelési joga. Pedagógiai szakértők képesek annak megállapítására, hogy a gyermek elérte-e az iskolaérettséget, vagyis az iskolába lépése ajánlható-e. Ha igen, az azonban nem jelenti azt, hogy a tankötelezettség megkezdésének elhalasztása feltétlenül sérti a gyermek érdekeit. A szülő képes olyan szempontok mérlegelésére is, amelyeket a szakértők nem láthatnak, vagy nem képesek kellő súllyal értékelni; ezzel együtt pedig a szülő nevelési jogából ered annak szabadsága is, hogy meghatározhassa, gyermeke mikor lépjen az iskolába. Nem állítható általánosságban, hogy az iskolaérettséget pedagógiai-szakmai szempontból elérő gyermek számára hátrányos, ha a szülő döntése alapján még egy évet az óvodában tölt.

A fentiek alapján annak megvizsgálásakor, hogy a tankötelezettség elhalasztása engedélyezhető-e, elsősorban a szülő akaratát kell figyelembe venni. Kétség esetén kirendelhető szakértő, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a szakértő, a szakértői bizottság nem képes a gyermek helyzetéről átfogó képet kapni. Azonban ha a szakértő képes lenne is a gyermek helyzetének átfogó felmérésére, állásfoglalása szükségképpen nem terjed ki a szülő véleményének figyelembe vételére. Ebből következően, ha a hatóság úgy hozza meg a döntését, hogy csakis a szakértő véleményét veszi tekintetbe, azzal súlyosan és indokolatlanul korlátozhatja a szülő – Alaptörvényben garantált – nevelési jogát.

A Szülő Hang Közösség több ezer kérvény és döntés alapján összegyűjtötte, hogy jellemzően milyen helyzeteket értékel a Hivatal, az ezzel kapcsolatos tájékoztató oldal itt érhető el: https://szuloihang.hu/segedlet-oh-kervenyhez/. Az Oktatási Hivatal eddigi döntéseiről szóló szülői beszámolók adatbázisa pedig ezen az oldalon elérhető: https://szuloihang.hu/q/xoh/?ref=segedlet.

06

Mit kell csatolni a kérelemhez?

Semmit nem kötelező a kérelemhez csatolni, azonban segíti a kedvező elbírálást, ha a szülő csatolja a gyerek fejlettségét alátámasztó dokumentumokat. Az azonban nincs megszabva, hogy milyen dokumentumok csatolhatók, ezért bármely, a felmentés szükségességét igazoló dokumentum csatolható, pl. az óvod
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Semmit nem kötelező a kérelemhez csatolni, azonban segíti a kedvező elbírálást, ha a szülő csatolja a gyerek fejlettségét alátámasztó dokumentumokat. Az azonban nincs megszabva, hogy milyen dokumentumok csatolhatók, ezért bármely, a felmentés szükségességét igazoló dokumentum csatolható, pl. az óvod
Semmit nem kötelező a kérelemhez csatolni, azonban segíti a kedvező elbírálást, ha a szülő csatolja a gyerek fejlettségét alátámasztó dokumentumokat. Az azonban nincs megszabva, hogy milyen dokumentumok csatolhatók, ezért bármely, a felmentés szükségességét igazoló dokumentum csatolható, pl. az óvod

Semmit nem kötelező a kérelemhez csatolni, azonban segíti a kedvező elbírálást, ha a szülő csatolja a gyerek fejlettségét alátámasztó dokumentumokat. Az azonban nincs megszabva, hogy milyen dokumentumok csatolhatók, ezért bármely, a felmentés szükségességét igazoló dokumentum csatolható, pl. az óvodapedagógus szakvéleménye, óvodai fejlődési napló, vagy a gyerek fejlődésével kapcsolatos bármilyen szakértői vélemény.

Akkor is lehetséges pozitív elbírálás, ha nem csatolunk dokumentumot, ilyenkor a tapasztalatok szerint a helyi pedagógiai szakszolgálat munkatársainak javaslata alapján születik döntés.

07

Meddig kell döntenie az Oktatási Hivatalnak?

8 napon hozza meg a döntését a hivatal, ha a dokumentumok alapján egyértelműen tud dönteni. Ha további információra, dokumentumokra van szükség vagy szakértőt rendelnek ki, az Oktatási Hivatalnak a kérelem beérkezését követő 50 napon belül kell döntenie. A döntés során az Oktatási Hivatal szakértőké
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
8 napon hozza meg a döntését a hivatal, ha a dokumentumok alapján egyértelműen tud dönteni. Ha további információra, dokumentumokra van szükség vagy szakértőt rendelnek ki, az Oktatási Hivatalnak a kérelem beérkezését követő 50 napon belül kell döntenie. A döntés során az Oktatási Hivatal szakértőké
8 napon hozza meg a döntését a hivatal, ha a dokumentumok alapján egyértelműen tud dönteni. Ha további információra, dokumentumokra van szükség vagy szakértőt rendelnek ki, az Oktatási Hivatalnak a kérelem beérkezését követő 50 napon belül kell döntenie. A döntés során az Oktatási Hivatal szakértőké

8 napon hozza meg a döntését a hivatal, ha a dokumentumok alapján egyértelműen tud dönteni. Ha további információra, dokumentumokra van szükség vagy szakértőt rendelnek ki, az Oktatási Hivatalnak a kérelem beérkezését követő 50 napon belül kell döntenie. A döntés során az Oktatási Hivatal szakértőként bevonhatja a pedagógiai szakszolgálatot, erre gyakran sor kerül. A döntés végső soron vagy engedélyezi a halasztást, vagy megtagadja azt.

08

Hogyan tudok az Oktatási Hivatal döntésével szemben fellépni?

Ha az Oktatási Hivatal a kérelmet visszautasítja, közigazgatási pert lehet indítani, ennek a határideje a döntés közlésétől számított 15 nap. A közlés időpontja az, amikor a döntés eljut hozzánk, ez az esetek nagy részében az a nap, amikor átvesszük a levelet a postástól, ezt követően kezdődik a 15
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ha az Oktatási Hivatal a kérelmet visszautasítja, közigazgatási pert lehet indítani, ennek a határideje a döntés közlésétől számított 15 nap. A közlés időpontja az, amikor a döntés eljut hozzánk, ez az esetek nagy részében az a nap, amikor átvesszük a levelet a postástól, ezt követően kezdődik a 15
Ha az Oktatási Hivatal a kérelmet visszautasítja, közigazgatási pert lehet indítani, ennek a határideje a döntés közlésétől számított 15 nap. A közlés időpontja az, amikor a döntés eljut hozzánk, ez az esetek nagy részében az a nap, amikor átvesszük a levelet a postástól, ezt követően kezdődik a 15

Ha az Oktatási Hivatal a kérelmet visszautasítja, közigazgatási pert lehet indítani, ennek a határideje a döntés közlésétől számított 15 nap. A közlés időpontja az, amikor a döntés eljut hozzánk, ez az esetek nagy részében az a nap, amikor átvesszük a levelet a postástól, ezt követően kezdődik a 15 nap. A közigazgatási pert keresetlevéllel lehet megindítani, amit a kérelmező lakóhelye szerint illetékes törvényszékhez címezve az Oktatási Hivatalnak kell benyújtani (elektronikusan vagy postán, cím: Oktatási Hivatal, Budapest, 1982). Az eljárás illetéke 30.000 forint.

A törvény előírja, hogy a bíróság a keresetlevél érkezését követő 30 napon belül dönt és kézbesíti is a döntését. A döntésében a bíróság vagy egyetért a hivatal döntésével, vagy megsemmisíti az erről szóló döntést és új eljárásra utasítja az Oktatási Hivatalt.

Az Oktatási Hivatalt hiába köti a jogszabály, továbbra sem tudjuk, hogy mennyire lesz engedékeny, mennyire veszi komolyan a szülők nevelési szabadságát, és milyen arányban engedélyezi az iskolakezdés halasztására vonatkozó kérelmeket. Ha úgy érzed, hogy a kérelmedet jogellenesen utasították vissza, fordulj a hozzánk a jogsegely@tasz.hu e-mail címen!

09

Mit lehet tenni, ha elutasítják kérelmet mind hatósági, mind bírósági úton?

Ha a kérelem ellenére tankötelesnek nyilvánítják a gyereket, abban az esetben sem feltétlenül kell iskolába járnia a gyereknek. Lehetséges egyéni munkarend szerint teljesíteni a tankötelezettséget (ez a korábban megszűnt a magántanulóság helyébe lépett). Az egyéni munkarendre vonatkozó kérelmet az a
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ha a kérelem ellenére tankötelesnek nyilvánítják a gyereket, abban az esetben sem feltétlenül kell iskolába járnia a gyereknek. Lehetséges egyéni munkarend szerint teljesíteni a tankötelezettséget (ez a korábban megszűnt a magántanulóság helyébe lépett). Az egyéni munkarendre vonatkozó kérelmet az a
Ha a kérelem ellenére tankötelesnek nyilvánítják a gyereket, abban az esetben sem feltétlenül kell iskolába járnia a gyereknek. Lehetséges egyéni munkarend szerint teljesíteni a tankötelezettséget (ez a korábban megszűnt a magántanulóság helyébe lépett). Az egyéni munkarendre vonatkozó kérelmet az a

Ha a kérelem ellenére tankötelesnek nyilvánítják a gyereket, abban az esetben sem feltétlenül kell iskolába járnia a gyereknek. Lehetséges egyéni munkarend szerint teljesíteni a tankötelezettséget (ez a korábban megszűnt a magántanulóság helyébe lépett). Az egyéni munkarendre vonatkozó kérelmet az adott tanévet megelőző június 15-éig lehet benyújtani az Oktatási Hivatalhoz. A kérelem szabályairól és a elfogadható érvekről itt írtunk részletesen: https://tasz.hu/egyeni-munkarend-igy-adhatsz-be-sikeresen-kerelmet.

Összefoglaló ábra az eljárás folyamatáról

Egyszeri adomány
Rendszeres adomány

Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts egyszeri adománnyal, hogy még többet készíthessünk!

Támogatóink teszik lehetővé, hogy bővítsük és terjesszük tudástárunkat. Célunk, hogy kézzelfogható tanácsokat adjunk jogaid gyakorlásához. Járulj hozzá, hogy anyagaink azokhoz is eljuthassanak, akiknek a legnagyobb szükségük van ingyenes jogi segítségre.
01
Válaszd ki az adomány összegét
Megadom az adataimat
Anonim maradok

Amennyiben adományozóként megadod adataidat:

rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz

500Ft
2 500Ft
5 000Ft
10 000Ft
20 000Ft
Ft
Tovább Tovább
02
Fizetés
Tovább Tovább

Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!

Járulj hozzá ingyenes jogsegélyszolgálatunk működéséhez, és ahhoz, hogy folyamatosan fejlesszük és bővítsük tudástárunkat. Támogass minket havonta, hogy mindig ott lehessünk azok mellett, akiknek a legnagyobb szükségük van ingyenes jogi segítségre.
01
Válaszd ki az adomány összegét
Megadom az adataimat
Anonim maradok

Amennyiben adományozóként megadod adataidat:

rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz

500Ft
2 500Ft
5 000Ft
10 000Ft
20 000Ft
Ft
Tovább Tovább
02
Fizetés
Tovább Tovább
Feliratkozás a várólistára Értesíteni fogunk, amikor a termék újra elérhető lesz. Kérjük add meg az emailcímedet.