Magyarországon a titkosszolgálatok törvényi szabályozása túl laza, a rendszerben pedig nincsenek olyan garanciák, amelyek ellensúlyozhatnák a visszaéléseket.  Az Emberi Jogok Európai Bírósága már több korábbi ügyünkben is kimondta, hogy a titkosszolgálatok magyarországi szabályozása jogsértő, és változtatásokra van szükség. A Pegasus-ügy bebizonyította, hogy nem elméleti problémáról van szó. A kémszoftverrel újságírókat, aktivistákat és ügyvédet is megfigyeltek. Ezért úgy döntöttünk, minden lehetséges fórumon fellépünk a Pegasus-ügy érintettjeit képviselve, hogy elejét vegyük a politikailag motivált megfigyeléseknek.

Ezen az oldalon bemutatjuk, hogy mi a probléma, mi lenne a megoldás, és mit teszünk mi, hogy megváltoztassuk a jogsértő helyzetet.

Magyarországon a jogsértő megfigyelés is törvényes: az elrendelésének nincsenek szigorú feltételei, és azt nem független szerv, hanem az igazságügyi miniszter engedélyezi. Miután pedig a megfigyelés véget ért, az érintetteknek lehetetlen hozzáférniük a megszerzett adatokhoz, és jogorvoslattal élniük jogellenes megfigyelés esetén.

A nemzetbiztonsági szolgálatok működésével kapcsolatos visszaélések nem kezelhetők elszigetelt jelenségként. A titkosszolgálatok felhaszálása a kritikus hangok elnyomására minden autokratizálódó rendszer szükségszerű velejárója. A civil társadalom kulcsszereplőit támadja: újságírókat, ügyvédeket, a közéletben aktív polgárokat. A hatalom azt az üzenetet küldi  számukra, hogy maradjanak csendben és fogadják el, ami az országban történik, ha nem akarnak bajba kerülni.

A Pegasus-ügyben egyértelművé vált, hogy újságírókat, ügyvédeket és legalább egy aktivistát is megfigyeltek. Ez volt eddig a legnagyobb megfigyeléses botrány Magyarországon, de valószínűleg csak a jéghegy csúcsát jelenti. A visszaéléseket lehetővé tevő helyzet ugyanis régóta fennáll. Az Emberi Jogok Európai Bírósága már többször is kimondta (a Szabó és Vissy kontra Magyarország és a Hüttl kontra Magyarország ügyekben), hogy az 1995-ös nemzetbiztonsági törvény olyan alapvető hiányosságoktól szenved, amelyek a megfigyelések magyarországi szabályozását egészében jogsértővé teszik.

2023 májusában a Európai Parlament Pegasus-bizottsága is közzétette vizsgálati jelentését. Ebben azt állapították meg, hogy a magyar kormány a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására használta fel a kémszoftvert.

Az első legfontosabb lépés a jogsértő nemzetbiztonsági törvény megváltoztatása lenne, de ez önmagában nem elég megfelelő garanciák nélkül. Fontos, hogy a bíróságok részesévé váljanak az engedélyezési folyamatnak, és érdemben vizsgálják az esetleges visszaéléseket. Garancia kellene arra is, hogy a polgárok megtudhassák, hogy a titkosszolgálatok korábban milyen információkat gyűjtöttek róluk, hiszen jelenleg arról sem értesülhetnek, hogy egyáltalán megfigyelték őket.

Csak a Pegasus ügyben hét ügyfél képviseletében indítottunk eljárásokat hazai és nemzetközi fórumok előtt, de más megfigyelteket is képviselünk különböző jogi eljárásokban. Az eljárások során gyakran ütközünk falakba, de valójában ezek az információk is hasznosak jogvédői szemmel. Olyan utakon járunk, ahol még senki nem járt, az eljárásokban folyamatosan alakul ki, hogy milyen módon lehet fellépni a titkosszolgálati visszaélésekkel szemben. A bíróságok jogértelmezése is lényegében a mi ügyeink mentén alakul ki, mostanra kifejezetten sok eljárási kérdést sikerült már tisztázni.

Az is fontos szempont, hogy az érintetteknek elégtételt szolgáltassunk, és valaki kimondja, hogy megsértették a jogaikat. Emellett a hazai és a nemzetközi közvélemény figyelmét is fel szeretnénk hívni a problémára. Szerencsére még nem tartunk ott, hogy kiépült volna egy szabályos politikai rendőrség, de mindent meg kell tennünk azért, hogy ez ne is következhessen be.

Eljárásaink végső célja, hogy a mindenkori hatalom megérezze: a közvélemény, de a hazai és a nemzetközi jogi fórumok sem tolerálják a titkosszolgálati visszaéléseket. Ez pedig nemcsak a jelenlegi kormánynak, hanem minden utána következőnek fontos üzenet.

• Adrien Bauduin diákaktivista, a CEU-tüntetések egyik résztvevője, akit egy ellene indított megalapozatlan büntetőeljárásban is sikerrel védtünk.
• Csikász Brigitta újságíró, korrupciós ügyeket tárt fel, még a kislánya születésnapján is figyelték.
• Dercsényi Dávid újságíró, egy Magyarországon terrorizmussal gyanúsított és el is ítélt szír férfi ügyéről írt több cikket.
• Németh Dániel újságíró, többek között arról készített képeket, ahogy Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László milliárdos jachtján nyaral.
• Panyi Szabolcs újságíró, a Pegasus-botrányt felderítő projekt tagjaként kulcsszerepet játszott a visszaélések nyilvánosságra hozásában.
• Patócs Ilona ügyvéd, a Prisztás-gyilkosságban elítélt Hatvani István védője, védencének ügye a lehallgatás után vett fordulatot.
• Egy magánszemély, aki nem szeretne a nyilvánosság elé állni.

A Pegasus-ügyben indított eljárásokról ezen az oldalon olvashatsz részletesen.

• Várady Zsolt Magyarország első közösségi média oldalának, az iWiW-nek a megalapítója, aki a netadó elleni tüntetések egyik fontos szereplője volt
• Békés Gáspár ifjúságjogi aktivista, aki az oktatási rendszer megreformálása érdekében szervezett tüntetéseket
• Koczka István gimnáziumi tanár, aki akkor tudta meg, hogy szerepel a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek listáján, amikor önkéntesnek jelentkezett Ferenc pápa látogatására