Az Alkotmánybíróság zárt ajtók mögött hallgatja meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatja meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét.
Az Alkotmánybíróság (AB) főtitkárának közleménye szerint az AB a nyilvánosság kizárásával hallgatja meg Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét a Hagyó-ügyben benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása során. Az eljárás alapja, hogy az OBH elnöke Budapestről Kecskemétre tette át az ügyet. Az alkotmányjogi panasz benyújtói egyebek mellett azt kifogásolják, hogy az ügyáthelyezéséről csak a vádhatóság képviselője fejthette ki véleményét, a vádlottak és védőik nem.
A meghallgatásról az AB kizárta az indítványozók képviselőit, ami védhetetlen. Hiszen azok után, hogy az OBH elnöke írásban kifejthette álláspontját az alkotmányjogi panaszról, most arra kap kizárólagos lehetőséget, hogy az indítványozók távollétében személyesen is elmondhassa szempontjait az Alkotmánybíróság teljes ülése előtt. Az indítványozók jogi képviselőinek ezzel szemben be kell érniük azzal, hogy utólag megismerhetik a meghallgatásról készült jegyzőkönyv tartalmát. A zárt ülés elrendelése sérti a konkrét eljárás tisztességességét, mert a vitában álló feleknek nem biztosít egyenlő jogokat.
Meggyőződésünk azonban, hogy a nyilvánosság kizárása a tisztességes alkotmánybírósági eljárásba vetett közbizalmat is aláássa, és annak megjelölt indoka nem szolgálhat a zárt meghallgatás magyarázatául.
Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint személyes meghallgatás esetén az indítványozók kérésére – az AB elnökének döntése alapján – nyilvános meghallgatást kell tartani. Az AB ügyrendje alapján az elnök a nyilvánosságot akkor zárhatja ki, ha a meghallgatás nyilvánosságától nem várható az ügy érdemi előmozdítása. Az AB elnöke e szabályra alapította döntését. Ezt a szabályt a német alkotmánybíróság eljárásait szabályozó törvényből emelhette át az AB, mert az tartalmazza azt a fordulatot, hogy „az alkotmánybíróság eltekinthet a szóbeli tárgyalástól, ha attól az ügy érdemi előmozdítása nem várható”. Csakhogy ez a szabály nem a nyilvánosság kizárására ad módot, hanem magának – az egyébként nyilvános – szóbeli tárgyalásnak a mellőzésére. A német alkotmánybíróságnak tehát nincs lehetősége arra, hogy zárt ajtók mögött folytasson le tárgyalást.
A nyilvánosság igényét nem az alapozza meg, hogy attól várható az ügy érdemi előrehaladása. A nyilvánosság elsődleges célja a bíráskodás társadalmi ellenőrzése: a jogokról és kötelezettségekről szóló közösségi döntéshozatal legyen átlátható és érthető. A nyilvánosság teremti meg és tartja fenn az állampolgárok bizalmát abban, hogy a bíróság függetlenül, pártatlanul, elfogulatlanul vizsgálja meg az ügyeket, és döntése során minden lényeges szempontot figyelembe vesz. Ezért aláássa a tisztességes alkotmánybírósági eljárásba vetett közbizalmat, ha egy konkrét ügyben benyújtott alkotmányjogi panasszal érintett alkotmányos intézmény vezetőjét az AB a nyilvánosság kizárásával hallgatja meg.
A magyar Alkotmánybíróság eljárása – a határozat nyilvános kihirdetésén kívül – jelenleg csak azokban a kivételes esetekben nyilvános, ha személyes meghallgatásra kerül sor, akkor is csak az AB jóváhagyó döntése alapján. Amikor az arra jogosultak törvény adta joguknál fogva nyilvános eljárásra hívják fel, az AB csak alkotmányosan elfogadható érvekkel zárkózhat el a kérés elől. Jelen esetben nem egy magánszemélynek, hanem a bírósági igazgatás csúcsszerve vezetőjének meghallgatása történik. A meghallgatás tárgya pedig e vezető – alkotmányosan és nemzetközi jogilag is széles körben vitatott – ügyáthelyezési jogosultságával kapcsolatos jogi álláspontja. Állami szerv nyilatkozik tehát egy másik állami szerv előtt az állampolgárok alapvető jogait közvetlenül érintő kérdésben. A meghallgatás tárgya és tartalma kétségkívül közügy, ezért nem a meghallgatás nyilvánossága, hanem annak kizárása szorul igazolásra. Egy ilyen eljárási mozzanatban csak akkor lenne védhető a nyilvánosság mellőzése, ha ezt kényszerítő ok, így pl. nemzetbiztonsági érdek vagy minősített adat védelme indokolná.
Közérdekű tartalma miatt a meghallgatás jegyzőkönyve álláspontunk szerint még mint döntés megalapozását szolgáló adat sem titkolható el, ezért – ha az elhangzottak nyilvánosságra hozatala elmarad – készek vagyunk a jegyzőkönyv megismerhetősége érdekében az Alkotmánybírósághoz közérdekű adatigényléssel fordulni. Megjegyezzük, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága egyszer már elmarasztalta a magyar Alkotmánybíróságot amiatt, hogy nem tette lehetővé közérdekű információk szabad hozzáférését.
