Romákat sújtó kettős mérce a rendőrség bírságolási gyakorlatában
A magyarországi szélsőjobboldali, szélsőséges szervezetek egyik jellegzetes tevékenysége a roma lakosság megfélemlítésére, „ellenőrzésére” irányuló önkényes járőrözés. Ennek során úgy lépnek fel, mintha a rendőrséggel osztoznának meghatározott bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatok elvégzésében, sokszor romák lakta településeken vagy romák ellen. Az utóbbi közel három évben több mint száz esetben tartottak olyan csoportos járőröző „sétát”, ami a közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzésének szabálysértését, illetve e tevékenység szervezésének bűncselekményét valósítja meg. Ezeket a “járőrözéseket” a TASZ évek óta monitorozza és jogilag is vizsgálja.
Tapasztalataink szerint, bár a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó gyűléseket egy ideje már megfelelően biztosítja a rendőrség, az előre be nem jelentett, gyűlésnek nem minősülő csoportos megmozdulások kezelése során nem felel meg a törvényi kötelezettségeinek. A megmozdulások megfigyelése során tapasztaltuk, hogy az informális masírozások keltenek igazán félelmet a roma magyarokban, mégis a legritkább esetben indul szabálysértési vagy büntetőeljárás ezekben az ügyekben. Tekintettel arra, hogy az önkényes rendfenntartó akciók tipikusan a roma lakosok ellen irányulnak, a cselekmények elterjedtségéhez igazodó eljárások megindítása nemcsak az önkényes tevékenységek visszaszorítását, de a roma állampolgároknak a rendőrségbe vetett bizalmát is jelentősen növelné.
Mindezzel párhuzamosan megfigyelhető, hogy az alacsonyabb társadalmi státuszú, kiszolgáltatott helyzetben lévő lakosokat, így például a szegénységben élő roma közösségeket a rendőrség sokszor kirívóan szigorú szabálysértési bírságokkal sújtja olyan cselekmények miatt is, amelyeknek a társadalomra veszélyessége elenyésző és gyakran szinte kizárólag szociális problémákból ered. Az utóbbi években ugrásszerűen nőtt az iskolai és óvodai hiányzások miatt a szülők ellen indított szabálysértési eljárások száma, illetve az olyan csekély társadalomra veszélyességgel bíró bagatell szabálysértési eljárások száma is, mint például pár száz forint értékű száraz fa engedély nélküli elvitele vagy a biciklilámpa hiánya. Ezekért a bagatell szabálysértésekért gyakran több tíz- vagy akár százezer forint összegű pénzbírságokat is kiszabnak szegénységben élőkre, aminek legtöbb esetben – a fizetésképtelenség miatt – elzárás az eredménye. Az a tapasztalatunk, hogy a rendőrségbe vetett bizalom ezek miatt az esetek miatt nagyon sokszor hiányzik a roma lakosság részéről.
Jelentésünkben arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a rendőrségnek a valódi társadalmi veszélyességgel rendelkező, szélsőséges csoportok által elkövetett szabálysértések (sőt esetenként bűncselekmények) figyelmen kívül hagyása, és ezzel párhuzamosan a társadalmi veszélyességgel alig rendelkező, szegénységet kriminalizáló tevékenysége káros szabálysértési gyakorlat.
A jelentésben ajánlásokat is megfogalmaztunk a különböző felelős szervek számára. Az ajánlásaink közül kiemelten javasoljuk a rendőrségnek, hogy a bűncselekmények megakadályozása, valamint a közbiztonság és a közrend védelme körében minden tudomására jutott jogosulatlan közbiztonsági tevékenység esetében hivatalból indítson szabálysértési és büntetőeljárást. Továbbá azt is javasoljuk, hogy amennyiben szabálysértési bírságot szab ki, vegye tekintetbe az eljárás alá vont anyagi helyzetét is. Emellett felszólítjuk a kormányt, hogy határozottan ítélje el a roma honfitársainkat kirekesztő szélsőséges szervezetek térhódítását, és biztosítsa roma honfitársainkat arról, hogy minden körülmények között számíthatnak az állam védelmére az őket roma származásuk miatt kirekesztő, megbélyegző, üldöző szélsőséges szervezetekkel és személyekkel szemben.
