Miskolci antidiszkriminációs per
2010 és 2015 között Miskolcon a Kriza Ákos vezette önkormányzat ellenségnek tekintette a szegénytelepek lakóit és súlyosan jogsértő intézkedések sorát vetette be velük szemben.
Ilyen intézkedések voltak:
- a szegénytelepeken folytatott összevont, zaklató hatósági ellenőrzések,
- a szociális bérlakások lakóinak elüldözését célzó lakásrendelet-módosítás,
- a Számozott utcák alternatív elhelyezési terv nélküli felszámolása,
- és a mindehhez társuló cigányellenes önkormányzati kommunikáció.
A közérdekű pert a TASZ és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) közösen indította 2016-ban a Miskolci Önkormányzattal, a Miskolci Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján.
A per a miskolci városvezetés 2011 és 2015 közötti szegény-és cigányellenes intézkedéseiről szólt. Az alapvető jogok biztosa már a 2015 júniusában kiadott jelentésében jogellenesnek találta a szegénytelepeken 2011 óta folytatott összevont hatósági razziákat, azok azonnali beszüntetésére szólította fel a városvezetést.
Az ombudsman szerint is súlyosan sérti a szegregátumok lakóinak jogait a Miskolci Önkormányzat
A polgármester kifejezetten hangsúlyozta, hogy nem szüntetik be a razziákat, hiszen a választók őt erre hatalmazták fel. Ezután a TASZ és a NEKI a bírósághoz fordultak a miskolci romák jogainak érvényesítéséért, és közérdekű pert indítottak. Felperesként azt is kértük a bíróságtól, hogy mondja ki: a Miskolci Önkormányzat különböző, cigányokat sújtó intézkedései (mint például az alternatív lakhatás biztosítása nélküli telepfelszámolás, illetve a miskolci lakásrendelet diszkriminatív módosítása) és az azokhoz kapcsolódó megbélyegző, cigányellenes retorika sértette a miskolci romák egyenlő bánásmódhoz való jogát.
A perben a TASZ-t dr. Hüttl Tivadar és dr. Nónay Gábor, a NEKI-t dr. Ammann Zsuzsa képviselte. A jogi szakmai háttérmunkát dr. Jovánovics Eszter, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője végezte el. A pert a TASZ és a NEKI a Szabálysértési Munkacsoport keretében indította el, amely egy igazságosabb szabálysértési rendszerért dolgozik.
Antidiszkriminációs per indul Miskolc vezetése ellen
Elsőfokú ítélet
Az elsőfokon eljáró Miskolci Törvényszék 2018. december 12-én kihirdetett ítélete szerint a Miskolci Önkormányzat és a Miskolci Önkormányzati Rendészet megsértette a miskolci romák emberi méltóságát, egyenlő bánásmódhoz való jogát a szegénytelepeken folytatott razziákkal és egyéb, a romák elüldözését szolgáló intézkedésekkel, ideértve az önkormányzat és a polgármester nyilvános kommunikációját is. A bíróság tehát megállapította a jogsértést, eltiltotta attól az alpereseket és 10 millió forintos közérdekű bírság megfizetésére is kötelezte őket.
A Miskolci Törvényszék kimondta, hogy a miskolci önkormányzat a városban vitathatatlanul fennálló szociális problémákat, társadalmi feszültségeket nem jogállami eszközökkel kezelte. A bíróság hangsúlyozta, hogy ez a per a legnagyobb volumenű antidiszkriminációs per ma Magyarországon. Az ítélet 55 oldalas.
Az alperesek fellebbeztek az elsőfokú ítélet ellen.
Megnyertük Magyarország legnagyobb antidiszkriminációs perét Miskolc önkormányzata ellen
Könnybe lábadt a szemük, amikor kijöttünk Miskolcon a tárgyalóteremből
Másodfokú ítélet
Másodfokon a Debreceni Ítélőtábla járt el, amely 2019. május 9-én kihirdetett másodfokú ítéletével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az ítélőtábla kimondta, hogy a társadalmi feszültségeket az állam, az önkormányzat csak jogállami eszközökkel kezelheti. A miskolci roma lakosság megkülönböztetésére és megfélemlítésére irányuló önkormányzati eseménysor súlyosan jogsértő és felróható volt. Az ítélőtábla ezért helybenhagyta a tízmillió forintos közérdekű bírságot is.
Az alperesek az ítélet felülvizsgálatát kérték a Kúriától, majd a felülvizsgálati kérelmüket visszavonták, ezért az ítélőtábla ítélete végleges.
