Gyengül a demokrácia az EU országaiban, Magyarország továbbra is a legrosszabb helyen áll
Berlin-Brüsszel-Budapest, 2023. február 21. – A legtöbb uniós kormány 2022-ben nem próbálta megoldani a jogállamisági problémáit, hanem vagy hagyta, hogy a meglévő hiányosságok megmaradjanak, vagy tovább rontott a helyzeten. Továbbra is Magyarország és Lengyelország áll legrosszabbul – derül ki az európai jogállamiságról szóló, civilek által közzétett átfogó éves értékelésből.
Még mindig jellemző, hogy a kormányok visszaélnek a világjárvány idejéből velünk maradt gyorsított törvényhozási eljárásokkal, és továbbra is elhallgatnak információkat a nyilvánosság elől. Ezzel megakadályozhatják a polgárokat az aktív közéleti szereplésben, és abban, hogy beleszólhassanak a közügyek alakulásába. 2022-ben a kormányok működését és jogalkotását ellenőrizni hivatott intézmények számos országban nem kapták meg a munkájukhoz szükséges függetlenséget, erőforrásokat vagy hatásköröket – áll a Berlinben székelő Civil Liberties Union for Europe (Liberties) 507 oldalas jelentésében.
A Liberties Rule of Law Report 2023 egy átfogó értékelés az igazságszolgáltatás, a korrupció, a médiaszabadság, a fékek és ellensúlyok, a polgári tér és a rendszerszintű emberi jogi kérdések helyzetéről, és 2022 leglátványosabb eredményeit mutatja be ezeken a területeken. Elkészítésében 45 emberi jogi szervezet vett részt az alábbi tizennyolc országból: Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és Magyarország. A jelentés Magyarországról szóló részét a Társaság a Szabadságjogokért készítette.
Dénes Balázs a Liberties ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta: „Az európai kormányoknak fel kellene ismerniük, hogy ha nem ápolják a demokráciájukat, azzal megnyitják az utat a szélsőséges politikusok előtt, akik nem haboznak majd az egész rendszert lerombolni.”
A jelentés arra is kitér, hogy jogállamiság terén Magyarország és Lengyelország továbbra is a legrosszabb helyen áll. Ezen pedig az sem változtatott, hogy az EU forrásokat tart vissza Magyarországtól és tárgyal Lengyelországgal. Ugyanis a két ország vezetőinek célja a hatalom központosítása, ellenfeleik elhallgattatása, a közvélemény ellenőrzése és a választások elvesztésének megnehezítése.
2022-ben számos uniós kormány megnehezítette a nonprofit civil szervezetek túlélését és munkavégzését. Olyan törvényeket tartottak fenn, vezetettek be vagy javasoltak, amelyek vagy nagyobb jogkörrel ruházták fel a kormányt a civil szervezetek feloszlatására, vagy szándékosan elhomályostották, hogy mi vezethet a megszűnésüköz vagy a közhasznú státuszuk elvesztéséhez, így a civil szervezetek kisebb valószínűséggel szólaltak meg politikai, közéleti témákban.
Az is kiderült, hogy tavaly ismét nehezebbé vált Európában az újságírók és a független média helyzete: Lengyelország és Magyarország kormánya továbbra is propaganda terjesztésére használta a közszolgálati médiát, Szlovákiában és Svédországban pedig veszélybe került a kormánytól való függetlenségük. Emellett az igazságszolgáltatás és a végrehajtás területén továbbra is jelentős a politikai nyomás. Magyarországon különösen, de más országokban is jelentős probléma a korrupció, a kormányok megelőző intézkedései és szabályozásai pedig nem bizonyultak elég erősnek ahhoz, hogy megállítsák a visszaéléseket.
A Liberties Rule of Law Report 2023 a negyedik jogállamisági jelentés, amelyet a Liberties 2019 óta ad ki. A tag- és partnerszervezetek által készített egyes országokról szóló részek mellett a Liberties által összeállított jelentés az EU jogállamiságára vonatkozó általános tendenciák áttekintését is tartalmazza. Emellett részletes ajánlásokat fogalmaz meg mind a nemzeti kormányoknak, mind az uniós intézményeknek címezve arra vonatkozóan, hogy miként lehetne kezelni az egyes érintett területeken feltárt hiányosságokat, és javaslatokat tesz arra vonatkozóan, hogy az Európai Bizottság miként javíthatná a nyomon követési gyakorlat hatását. A jelentés amellett, hogy tényszerű tájékoztatást nyújt, nyilvános konzultációs céllal készült az Európai Bizottság idei jogállamiság jelentéséhez. A Bizottság ugyanis – a minden tagállamban egyformán használt módszertana szerint – támaszkodik a tagállamokban és az európai szinten működő, a jogállamiság kérdéseivel foglalkozó civil szervezetek által közöltekre is.
“Az, hogy a Bizottság nyitott a civil szervezetek értékeléseire és javaslataira, a demokratikus működés evidenciája. Ám az olyan országokban, amelyek kormányai nemhogy nem kíváncsiak a civil társadalom felől érkező kritikákra, hanem igyekeznek is azokat elhallgattatni, a bizottsági konzultáció jelentősége megnő: így a szervezeteknek lehetőségük van, legalább közvetve, az álláspontjuknak a döntéshozók tudomására hozni. Magyarország sajnos ezen országok közé tartozik.” – mondta el Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója.
A teljes 2023-as jelentés angol nyelven innen elérhető.
A 2023-as jelentés Magyarországra vonatkozó része innen érhető el.
