Az Alkotmánybíróság gonosz áprilisi tréfája
Az Alkotmánybíróság tegnap elutasította az Alapvető Jogok Biztosának a polgári törvénykönyv gondnoksági szabályait kifogásoló indítványát. Az ombudsman tudományos és emberi jogi érvekkel alátámasztott beadványát a bíróság paternalisztikus érveléssel söpörte le az asztalról. A cselekvőképesség teljes korlátozásának eltörlése hazai és nemzetközi szakmai és civil konszenzusra támaszkodik, nemzetközi szerződés kötelezi rá hazánkat. Ez az AB-nak kevés volt.
Mivel az új polgári törvénykönyv – a hatályát vesztő régi kódexhez hasonlóan – rendelkezik a cselekvőképesség teljes korlátozásáról, az ombudsman az AB-hez fordult, hogy állapítsa meg a jogintézmény alaptörvény-ellenességét. Az AB elutasította az indítványt. A bírák érvelése szerint a cselekvőképesség teljes korlátozása nem ellentétes az emberi méltósághoz való joggal, a magánélethez való joggal, és az ENSZ fogyatékosügyi egyezményével sem. Az érvelés szerint a korlátozás ugyan beavatkozást jelent az érintettek magánszférájába, azonban a bírák szerint legfeljebb további eljárási szabályok bevezetése lehet szükséges. A határozat szellemiségét Lenkovics Barnabás különvéleménye tükrözi legjobban, amely szerint „a gondnokság jogintézménye […] nem elvesz, hanem hozzáad, pótol, kiegészít valamit, ami hiányzik, illetve hiányos. Teszi mindezt éppen az egyén önrendelkezési jogának kiteljesítése, törvény előtti egyenlőségének biztosítása, emberi méltóságának védelme (sérthetetlensége) érdekében.” A mondat az AB szándékát bizonyára kifejezi, a tényekhez azonban nincs köze, hiszen a cselekvőképesség teljes korlátozása jogfosztottságot jelent.
Aggasztó, hogy a – cselekvőképességükben teljesen és részlegesen korlátozott – gondnokság alá helyezett személyek száma a rendszerváltás óta töretlenül emelkedik hazánkban, ezzel Magyarország a gondnokság alá helyezést az egyik leggyakrabban használó európai országgá vált. A cselekvőképesség teljes korlátozásának eltörlése lehetőséget adott volna arra, hogy ez a rossz trend megálljon, megforduljon. Sajnálatos, hogy az AB – hasonlóan a polgári törvénykönyv megalkotójához – nem reflektált a jogszabály társadalmi vonatkozásaira.
