Erősebb törvényi védelem kell a rasszista és homofób bűncselekmények ellen

A Büntető Törvénykönyv újrakodifikációjára való tekintettel az Amensty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda valamint a Társaság a Szabadságjogokért civil platformot alakított, aminek keretében összegyűjtöttük a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó jogi szabályozással és annak alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatainkat, és kutatómunkát végeztünk a rendelkezésre álló statisztikai adatok és nemzetközi ajánlások, gyakorlatok rendszerezése érdekében.

2012. január 31-én levelet küldtünk a közigazgatási és igazságügyi miniszternek, amelyben a minisztériumi szakemberekkel való személyes egyeztetés lehetőségét kértük. A megbeszélést 2012. február 23-án tartották.

A szakmai munka és a minisztériumi egyeztetés eredményeként dolgoztuk ki részletes javaslatainkat, amelyek egységes szövegét itt (pdf) olvashatja. 

Javaslataink az alábbi főbb pontok köré csoportosíthatóak:

1. A büntetőjogi védelemben részesített csoportok felsorolását pontosítani kell. A hatályos Btk. 174/B. §-ban megnevezett csoportok (etnikai, nemzeti, vallási) mellé a szexuális irányultság és a nemi identitás által meghatározott csoportokat be kell illeszteni, és nevesíteni kell a fogyatékos emberek védelmét, hiszen ezek azok a további csoportok, amelyek tagjai – hazai illetve nemzetközi tapasztalatok alapján – a leggyakrabban válnak előítélet indítékú bűncselekmények áldozatává.
2. A korábbi terminológia helyett javasoljuk a „védett csoport” kifejezés alkalmazását. A védett csoportok listáját érdemes lezárni az 1. pontban meghatározott kiegészítéseket követően az olyan – nyilvánvalóan a törvény céljával és szellemével szembemenő jogértelmezés kizárása érdekében, amely szerint akár szélsőséges gyűlölet-csoportok gyűlölet-bűncselekmény áldozatai lehetnek (ld. az elhíresült miskolci és sajóbábonyi ügyeket). Amennyiben a jogalkotó nem a zárt lista mellett teszi le a voksot, úgy szükséges a nyílt lista értelmezése, azaz egyértelművé kell tenni, hogy a törvény által védett csoportokba olyan személyek tartoznak, akik közös, az emberi személyiséget alapvetően meghatározó jellemzővel rendelkeznek, és e csoportalkotó tulajdonságuk miatt éri őket előítélet, illetve támadás. Ki kell térni arra is, hogy a csoportképző jellemző nem lehet az alkotmányos értékekkel ellentétes.
3. Elengedhetetlen az előítélet-motivációból elkövetett rongálás és zaklatás kifejezett büntetőjogi értékelése, és fontos a garázda jellegű gyűlölet-bűncselekmény tényállás gyakorlati alkalmazhatóságának megteremtése.
4. Tekintettel a közösség tagja elleni erőszak bűntettének kiemelkedő társadalomra való veszélyességére, indokolatlannak tartjuk a bűncselekmény előkészülete büntethetőségének elhagyását a jogszabály szövegéből.
5. Az aljas indokból és az előítélet-indítékból elkövetett bűncselekmények, valamint a halmazati kérdések tisztázása szükséges.

Álláspontunk szerint javaslataink alkalmazása jelentősen javíthatná a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó adatgyűjtést is. 

Természetesen továbbra is tisztában vagyunk azzal, hogy a gyűlölet-bűncselekmények hatékony nyomozását és a megfelelő büntetőjogi felelősségre vonást egy jobb szabályozás önmagában nem fogja megteremteni, ezért feltétlenül szükséges a vonatkozó nyomozati módszertan (protokoll) kidolgozása és a rendőrök, ügyészek képzése.

Olvassa el az öt civil szervezet szervezet javaslatait (pdf) teljes terjedelmükben>>

A témában az alábbi sajtóközleményt adtuk ki:

Erősebb törvényi védelem kell a rasszista és homofób bűncselekmények ellen

Öt civil szervezet az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitájának keretében közös véleményt juttatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformjára tettek javaslatot öt főbb problémakört kiemelve. A civilek véleménye szerint a jogszabálynak további védett csoportokat kellene nevesítenie és a bűncselekmények szélesebb körénél kellene büntetnie az előítéletes indítékot. Kritizálták a vitára bocsátott Btk-tervezet azon pontját, amely megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét.

Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, valamint a Társaság a Szabadságjogokért 2012 elején kezdett a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó hazai szabályozás problémáit feltáró kutatásba. Ennek során a szervezetek megosztották egymással a jogi szabályozással és annak alkalmazásával kapcsolatos tapasztalataikat, feldolgozták a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, valamint áttekintették a nemzetközi ajánlásokat és jó gyakorlatokat. A szervezetek a héten írásban juttatták el javaslataikat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, ahol jelenleg folyik az új Büntető Törvénykönyv kodifikációja.

„Magyarországon nemzetközi összehasonlításban rendkívül kevés esetben indul eljárás gyűlölet-bűncselekmények miatt, holott tapasztalhatjuk, hogy a rasszista, homofób, antiszemita támadások igen gyakoriak” – ismerteti az alapproblémát Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. „Kutatásaink azt mutatják, hogy a hatóságok sokszor csak a jóval enyhébb elbírálás alá eső garázdaság vagy testi sértés miatt indítanak eljárást, ha egyáltalán sor kerül erre.”

„Nem vitás, hogy a probléma egy része abból származik, hogy a hatóságok egyszerűen nem alkalmazzák az ilyen esetekre vonatkozó speciális tényállásokat. Ez azonban csak az érem egyik oldala: magával a jogszabállyal is komoly problémák vannak” – mondja Udvari Márton, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda munkatársa. „Igen gyakori az olyan rongálás például, amikor a tulajdonos védett csoporthoz tartozása miatt annak vagyontárgyában tesznek kárt. Az ilyen eseteket azonban a hatályos magyar jog nem kezeli gyűlölet-bűncselekményként” – teszi hozzá Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogramjának vezetője.

Pontosításra szorul a gyűlölet-bűncselekmények által védett csoportok köre is. „A hatályos szabályozás egyszerre hiányos és túl tág: míg ma akár a focidrukkerek közötti összecsapások is gyűlölet-bűncselekménynek minősülnek, a jelenlegi jogszabály nem nevesíti a szexuális irányultság, nemi identitás vagy fogyatékosság szerinti csoportok védelmét. Olyan módosításra tettünk javaslatot, amely a jogalkalmazó számára egyértelművé teszi, milyen esetekben van szükség e speciális tényállás alkalmazására” – emeli ki a javaslat másik fontos elemét Dombos Tamás, a Háttér Társaság a Melegekért munkatársa.

A civil szervezetek – a rongálás büntetőjogi értékelése és a védett csoportok pontosítása mellett – javaslatot tettek a garázda jellegű gyűlölet-bűncselekmény meghatározásának javítására és arra, hogy az előítéletes indokból elkövetett bűncselekményeket általános jelleggel súlyosabban büntessék. A szervezetek ugyanakkor erősen kritizálták a Btk. tervezet azon pontját, amely megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét, amely még a hatályos szabályozáshoz képest is visszalépés.

Átol Dorottya az Amnesty International Magyarország képviseletében vett részt a munkában: „Fontosnak tartottuk a nemzetközi ajánlások beépítését a javaslatba, illetve azt, hogy tanuljunk más országok tapasztalataiból. A probléma súlyát jelzi, hogy a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán Magyarország számos ajánlást kapott az ENSZ-től. Ezeket a Kormány 2011 tavaszán egytől-egyig elfogadta. A büntetőkódex reformja lehetőség a Kormány számára, hogy végre megkezdje vállalásai teljesítését, és nekiálljon a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos jogalkotási és jogalkalmazási problémák szisztematikus megoldásának.”