„Általános tétel – 1,2 milliárd forint”: TITOK
A Kúria (ex Legfelsőbb Bíróság) ma hozott döntése értelmében nem kell nyilvánosságra hoznia a Margit-híd felújítását végző cégcsoportnak többek közt azt, hogy pontosan mire költötték a címben szereplő milliárdos tételt. A legfelsőbb magyar bírósági fórum szerint a munkálatokat végző cégek – köztük a Közgép Zrt. – nem kötelezhetőek a közpénzek felhasználását nyomon követhetővé tenni. Potenciális hűtlen kezelők, sikkasztók figyelem: tankönyvbe illő anyagot olvashatnak!
A szikár tények:
- A Margit-híd a Főváros elidegeníthetetlen törzsvagyonának a része, amelynek a karbantartásáról köteles gondoskodni.
- Az önkormányzat nem rendelkezik a karbantartáshoz és felújításhoz szükséges szakértelemmel és technikai felszereltséggel, ezért a három cégből – a Közgép Zrt.-ből, a A-HÍD Zrt.-ből és a Strabagból – álló MH-2009 Konzorciummal vállalkozási szerződést köt. A Fővárosi Önkormányzat hivatalos sajtóközleménye szerint a rekonstrukció bruttó 26 milliárd forintba került. A költségeket állami és önkormányzati költségvetésből és uniós támogatásból fedezték.
- A munkáról a vállalkozási szerződés értelmében negyedévente elszámolási kötelezettséggel tartozott a Konzorcium. Az index.hu újságírója közérdekű adatigényléssel fordult a Fővároshoz, és kérte, hogy fejtsék ki neki a felületes, gyakorlatilag ellenőrizhetetlen elszámolások – például: „Általános tétel 1,2 milliárd” – mögött milyen valós kiadások vannak. A Fővárosi Önkormányzat tájékoztatása szerint nem rendelkezik ennél részletesebb információkkal.
- Az index.hu a Konzorciumhoz fordult, és kérte a kivitelezési költségek részletesebb elszámolását, amely üzleti titkai védelmére hivatkozva megtagadta az adatszolgáltatást, ezért per indult a közérdekű adatok kiadásáért. Az Index újságíróját a TASZ képviselte.
A mai ítélet:
Dr. Mészáros Mátyás bíró által elnökölt tanács fenntartotta a korábban hozott ítéletet, és leszögezte, hogy nem lát el közfeladatot a Konzorcium. A TASZ hiába érvelt azzal, hogy az önkormányzat több tucat rendeletben írta elő az elvégzendő feladatokat, módosította a beruházás összköltségét. (Lehet tippelni: csökkentette vagy növelte-e a kiadási oldalt?) A per és a Kúria ítélete során teljes mértékben figyelmen kívül maradt az Alaptörvény rendelkezése, miszerint „közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával.”
A TASZ kommentárja:
A Magyarország Zrt. csendestársai dörzsölhetik a markukat: a Kúria jogértelmezése következtében az átlátható állami működésnek és a közpénzek nyomon követhetőségének kijátszásához egy mérsékelten fondorlatos terv is megteszi. Amennyiben egy állami vagy önkormányzati szerv bármely feladatát magántulajdonban álló céggel végezteti, elég eltekintenie a részletes elszámolásoktól, pár milliárdos tételek mellé oda lehet biggyeszteni, hogy „valamire elment”, és ehhez majd a teljes államgépezet asszisztálni fog. A Kúria szóbeli indoklása szerint a hanyag elszámolás „az önkormányzat terhére esik.” A TASZ szerint azonban nem az önkormányzatra, hanem az állampolgárokra nehezedik koloncként a teljesen felelőtlenül eljáró önkormányzat és a Kúria döntése egyaránt.
Az Index és a TASZ szerint a Kúria jogértelmezése köszönő viszonyban sincsen az információszabadság alkotmányos elveivel, ezért az az ügyben Alkotmánybírósághoz fordulunk alkotmányjogi panasszal.
