Aggodalomra ad okot az Európa Tanács Információszabadság Egyezmény-tervezete
A TASZ álláspontja szerint alapjogi szempontból elégtelen szabályrendszert jelent az első európai egyezmény, amely az információszabadság alap szabályait kívánja lefektetni. Levélben fordultunk az Európa Tanácsban Magyarországot képviselő külügyminiszterhez és az Emberi Jogi Bizottság magyar tagjához, mert úgy gondoljuk, hogy hazánknak vezető szerepet kell játszania a közérdekű adatok nyilvánossága terén.
Olvassa el levelünket!
Tisztelt Hölgyem/Uram!
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ezúton szeretné kifejezni aggályait az Európa Tanács szakértői testülete által kidolgozott Információszabadság Egyezmény (European Convention on Acess to Official Documents) tervezetével kapcsolatosan. Az Access Info Europe, az ARTICLE19 és a Nyílt Társadalom Intézet Justice Initiative programja már több mint 2 éve felhívta a figyelmet a tervezet hiányosságaira. E felhíváshoz 250 európai civilszervezet – köztük a TASZ – csatlakozott. Azonban nem kizárólag a civileknek vannak fenntartásaik, hanem az Európa Tanács egyik legfontosabb – a 800 millió állampolgár választott képviselőiből álló – az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) sem találta kielégítőnek a felvázolt szabályozást. Az egyezmény-tervezetet a Közgyűlés véleményezte, melynek eredményeként 2008. október 3-án tartott ülésén egyhangúan elfogadott egy határozatot, amelyben kérte a Miniszterek Bizottságát, hogy jelenlegi formájában ne fogadja el az egyezményt.
2008. november 12-én a 47 tagállam képviselőiből álló Council of Europe’s Rapporteur Group on Human Rights testület egy napos ülést tart, melynek tárgya a Közgyűlés által felvetett problémák megtárgyalása lesz. Ez az utolsó lehetőség arra, hogy változtassanak a tagállamok a jelenlegi tervezeten, amely álláspontunk szerint nem méltó Európa demokratikus hagyományaihoz.
A TASZ szerint is megfontolandó azon álláspont, hogy egy túlzottan ambiciózus Információszabadság Egyezmény elriasztana sok tagállamot a ratifikációtól, azonban ez az érv nem eredményezheti azt, hogy demokratikus jogállami követelményekkel összeegyeztethetetlen szöveget fogadjanak el, figyelmen kívül hagyva azt a rendkívül fontos szempontot, hogy az Európa Tanács számos tagállamában – a tervezetnél– sokkal fejlettebb jogi szabályozás van érvényben. A TASZ véleménye, hogy rendkívüli veszélyeket rejt magában egy gyenge egyezmény elfogadása, hiszen egy nemzetközi szerződésre hivatkozva könnyebb a nemzeti jogalkotást az információszabadság kárára megváltoztatni.
A Közgyűléshez hasonlóan a TASZ is hiányol a tervezetből egy olyan általános elvet, amely főszabályként rögzíti, hogy minden hivatalos dokumentum nyilvános, amelyet csak más alapjog vagy jogos érdek védelme miatt lehet korlátozni.
Az egyezmény-tervezet rendkívül széles titkosítási lehetőséget enged államfővel való bármilyen jellegű kommunikáció terén. Így az államfő és a kormány, minisztériumok egymással való kapcsolata teljesen átláthatatlan lenne.
A tervezet nem tartalmaz semmilyen rendelkezést arra nézve, hogy az adatigénylést milyen határidőn belül kell teljesítenie a hatóságoknak. A TASZ véleménye szerint a határidő hiánya kiüresítheti a közérdekű adat megismeréséhez való jogot, hiszen a nyilvánosságrahozatal rövid halogatása is értéktelenné teheti az információt. Ezt az Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta több határozatában.
A TASZ – több száz európai civil szervezethez és a Parlamenti Közgyűléshez hasonlóan – túlságosan leszűkítőnek tartja az egyezmény-tervezet szervi hatályát. A tervezett egyezmény hatálya csak abban az esetben terjedne ki kötelezően a jogalkotó és bírói szervekre, amennyiben azok igazgatási jellegű feladatokat látnak el. A tagállamok opcionálisan kiterjeszthetik e szervek minden tevékenységére az információszabadság szabályait, erre azonban nem kötelezhetőek.
Közfeladatot ellátó természetes és jogi személyeknek is kizárólag hatósági jogkör gyakorlása során keletkezett adatokat kellene nyilvánosságra hozni, egyéb közfeladataik ellátása körében ilyen kötelezettség előírása szintén a tagállam mérlegelésére van bízva.
A TASZ álláspontja szerint sincsen ésszerű indoka annak, hogy a fenti szervek és személyek kedvezőbb elbírálásban részesüljenek, mint a végrehajtó hatalom, hiszen nem csak igazgatási, hatósági feladataik teljesítése során kezelnek közérdekű adatokat, hanem egyéb tevékenységük során is látnak el közfeladatot, ezért elengedhetetlen, hogy működésükről az állampolgárok véleményt alkossanak.
A tervezet szabályai nem jelentenek garanciát a hatékony jogorvoslatra. Biztosítani kell, hogy olyan szervhez fordulhassanak az adatigénylés elutasítása esetén, amely fel van hatalmazva arra, hogy elrendelje az adat nyilvánosságra hozatalát.
Véleményünk szerint ésszerű kritikát fogalmazott meg a Közgyűlés azzal, hogy elítélte az egyezményhez fűzhető fenntartás gyakorlatilag korlátlan lehetőségét. Ez az információszabadság érvényesülését könnyen alááshatja, rendkívül kényes ugyanis az egyensúly az állam átláthatósága és azon legitim érdeke között, hogy bizonyos tevékenységei ne a nyilvánosság előtt történjenek. Az amúgy is minimális elvárásokat lefektető tervezet derogálásának lehetősége egyértelműen felborítaná ezt az állapotot az információszabadság kárára.
A TASZ kéri Önt, hogy mint a Magyar Köztársaság képviselője az Európa Tanácsban, hogy kezdeményezze az egyezmény-tervezet átdolgozását a fent részletezett főbb hiányosságok miatt. Magyarországnak vezető szerepet kell játszania a közérdekű adatok nyilvánossága területén, hiszen a magyar jogszabályok egy jól kidolgozott és működőképes rendszert jelentenek. Az 1992-ben elfogadott magyar törvény a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról nemzetközi szinten mintaadó. Úgy gondoljuk ezért, hogy Magyarország nem válhat egy olyan egyezmény részesévé, amely messze elmarad a jelenleg is hatályos hazai szabályozási szinttől.
Budapest, 2008. november 7.
Dr. Dénes Balázs Dr. Hüttl Tivadar
elnök Adatvédelmi és Információszabadság
Programvezető
