A Sajtószabadság Központ, a Társaság a Szabadságjogokért és a Védegylet felszólítja a Kormányt, hogy vonja vissza a T/18708. számon az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatot a minősített adatok védelméről és széles körű társadalmi egyeztetéssel készítsen új, a jogállami elvárásoknak megfelelő törvényjavaslatot. Elfogadása esetén a törvényjavaslat komoly alkotmányossági aggályokat vethet fel.
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló jelenleg hatályos törvény átfogó felülvizsgálatát − a Kormány indokolása szerint − hazánk uniós csatlakozása tette szükségessé. A hatályos szabályozás rendezetlensége eddig legalább reményt adott az államtitoksértéssel vádolt újságíróknak. A törvényjavaslat − kiegészítve az érintetlenül hagyott büntetőjogi szabályokkal − megerősíti a sajtómunkások fenyegetett helyzetét.
Álláspontunk szerint, a XXI. században a közhatalom számára legitimációt a nyílt, kényszermentes demokratikus vitafolyamatok biztosíthatnak. A közügyekre vonatkozó információk között is kitüntetett szerepük van a környezetünkkel, egészségünkkel, a jövő nemzedékek életfeltételeivel kapcsolatos adatoknak. Az elfogadásra kerülő törvényjavaslat segítségével a mindenkori kormányzat tetszése szerint foszthatja meg a magyar polgárokat attól, hogy érdemi diskurzust folytassanak a közügyekről és döntési alternatívákat fogalmazzanak meg a kormányzati politikához képest.
Az államtitok-rezsim hagyományosan az információszabadság legnagyobb korlátja. A ’89-es jogállami forradalom az »áttetsző állam − átláthatatlan polgár« eszményét, az állam és polgár közötti információs egyensúly helyreállítását tűzte ki céljául. A Sajtószabadság Központ, a TASZ és a Védegylet úgy véli: ez a törvényjavaslat nem ebben a szellemben íródott és ezért teljes egészében elfogadhatatlan!
Fenyegetett újságírók
A törvényjavaslat érintetlenül hagyja a Büntető Törvénykönyv azon rendelkezéseit, amely súlyos börtönbüntetéssel fenyegeti a titkosított dokumentumok nyilvánosságra hozatalát akkor is, ha az újságíró számára nem derül ki egyértelműen az adat minősítése.
Álláspontunk szerint, a minősített adatok védelme az állami szervek felelőssége, azokat terhelheti fokozott felelősség, akiknek hivatali kötelességük a minősített adat megőrzése.
Elfogadhatatlan, hogy a titoktörvény újraalkotásával egyidejűleg a jogalkotó nem vizsgálja felül a Btk. passzusait. Komolyan fennáll a veszély: Magyarországon végképp ellehetetlenül a tényfeltáró újságírás, s ez sérti mindannyiunk jogát a közügyekről való tájékozódáshoz.
Jár-e információs kárpótlás?
Az információs önrendelkezési jog ugyancsak alkotmányos alapjog. Minden polgárnak jogában áll tájékoztatást kapnia − meghatározott idő elteltével és a folyamatban lévő nyomozati eljárások sérelme nélkül − arról, ha korábban a titkosszolgálatok megfigyelték. Tizenöt évvel a rendszerváltás után, a jogalkotó még mindig nem információs önrendelkezési jogunk kíméletével jár el: a törvényjavaslat alapján a megfigyelő állami szervet továbbra sem terheli automatikus tájékoztatási kötelezettség, a megismerési engedély kiadása gyakorlatilag a titkosító szerv belátására van bízva.
Az állam hosszú árnyéka
A törvényjavaslat a jelenlegi 90 év helyett 80 évre szállítja le a maximális titkosítási időt. Álláspontunk szerint ez is eltúlzottan hosszú időtartam. A jelenlegi szolgálati titkok esetében ráadásul a javaslat a jelenlegi 20 évről 60 évre készül megemelni a leghosszabb érvényességi időt. A javaslat tehát ennyiben még visszalépést is jelent a hatályos törvényhez képest!
A törvényjavaslat másutt is visszalépést tartalmaz: szemben a szolgálati titokra vonatkozó hatályos rendelkezésekkel, a 15 évnél rövidebb tartamra történő titkosításoknál a javaslat egyes esetekben semmiféle indokolást nem követel meg!
Gyenge garanciák
A titokminősítésre jogosultak köre túlzottan széles. A „Kormány ügyrendje szerint működő testület vezetője”, az akadémiai elnök feljogosítása, illetve a titokminősítők gyakorlatilag parttalan delegálási joga alkotmányossági problémákat vet fel.
Az adatvédelmi biztos hiába kérheti a minősítések írásos indokolását, ha a minősítőket nem köti határidő és nem fenyegeti szankció sem, ha a válaszadást elmulasztják.
Minden titkosítható?!
A törvényjavaslathoz tartozó titokköri jegyzék méltatlan egy demokratikus jogállamhoz. A minősíthető adatkörök jegyzékének az összeállításánál a Kormány figyelmen kívül hagyta a »szükségesség és arányosság« alkotmányos követelményét.
Egyes kategóriák elképesztően széles tárgykört ölelnek fel. Általánosságban elfogadhatatlan a közügyekre, közpénzekre vonatkozó statisztikák, összesített adatok titkosítása. A törvényjavaslat ezenfelül korlátlan titkosítási jogot biztosít az államnak minden, nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő információra. A határokon túlnyúló környezetterheléseket érintő adatfajtáknál a törvényjavaslat nem veszi figyelembe a vonatkozó nemzetközi egyezményeket.
Azok a nemzetközi egyezmények, amelyek biztonságpolitikai, közegészségügyi okokból egyébként megengedik a titkosítást, minden esetben csak a „szükséges intézkedésekre” hatalmazzák fel a részes államokat. A titokköri jegyzék hihetetlenül széles spektrumban engedi titkosítani a határon túli magyarok helyzetével, ill. az uniós támogatásokkal kapcsolatos kormányzati információkat is.
Az elmúlt évben módosított adatvédelmi törvény elfogadható módon nyújt lehetőséget az állami szerveknek arra, hogy meghatározott körben és ideig a döntés megalapozását szolgáló adatokat titokban tartsák. A törvényjavaslat azonban kiüresíti az adatvédelmi törvény garanciális előírásait és széles körben ad szabad kezet az állami szerveknek, hogy a döntéshozatali folyamatokat hosszú évtizedekre elzárják a nyilvánosság elől.
Társadalmi egyeztetést!
A törvényjavaslat a politika teljes területét érinti. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az előterjesztő államtitkár megelégedett a „szakmai közvélemény” egyetértésével.
Tekintettel arra, hogy a titok-rezsim közvetlenül korlátozza a demokratikus vitafolyamatokat, a Sajtószabadság Központ, a Társaság a Szabadságjogokért és a Védegylet felszólítja a Kormányt, hogy a törvényjavaslat visszavonását követően minden − titokminősítésre potenciálisan jogosult − kormányzati szerv kezdjen társadalmi nézetegyeztetést egy új, legitim titokszabályozásról.
A következményekről
Ha a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja, a ma élő felnőtt magyar állampolgárok talán sohasem
Budapest, 2006. január 19.
Sajtószabadság Központ
Társaság a Szabadságjogokért
Védegylet
Figyelem! Ennek az oldalnak a tartalma több mint két éve lett utoljára módosítva. Előfordulhat, hogy a megjelenített információk már elavultak.