Azok a jóindulatú hackerek, akik a köz érdekében, ártó szándék és haszonszerzési vágy nélkül tárnak fel hibákat állami vagy multinacionális cégek informatikai rendszereiben – akár sok ezer ember jogait, érdekeit veszélyeztető hiányosságokra hívva fel a figyelmet –, sok esetben még mindig büntetőeljárást kapnak köszönet helyett. Ebben az útmutatóban adunk pár tanácsot, hogy etikus hackerként hogyan kerülheted el a feljelentést és a bírósági eljárásokat. Több etikus hacker ellen indult büntetőeljárásban nyújtottunk már jogi képviseletet, és tapasztalataink alapján etikus hackerként sokat tehetsz azért, hogy ne csak a közvélemény, hanem a bíróság is elhiggye, hogy csak segíteni akartál. Ha a tanácsaink szerint jársz el, könnyebb dolgod lesz a bíróságon.

Minden adatkezelés alapelve a célhozkötöttség, ami annyit tesz, hogy az adatainkat – legyen az emailcím, igazolványszám, vagy rólunk készült videofelvétel – csak egy bizonyos, pontosan meghatározott, konkrét célra, pontosan meghatározott ideig kezelhetik. Gyakran olvashattunk erről a GDPR bevezetésének idején mindenkit elárasztó emailekben, amikben a feladók hosszan részletezték adataink kezelésének célját és mikéntjét. Az állam most több törvényjavaslatában is súlyosan megsérti ezt az alapelvet. Olyan adatgyűjtési és -tárolási javaslatokkal rukkolt elő, amely potenciális gyanúsítottat farag mindannyiunkból.

Ez az útmutató tájékoztatással szolgál az uniós adatvédelmi jogban biztosított jogokról és arról, hogy hogyan élhetsz ezekkel a jogokkal.

“Beszélhetek-e kollégáimmal egy tanulóm droghasználatáról?” “Kell-e értesítenem a rendőrséget, ha kábítószer-túladagolásos esethez riasztottak?” Ezek a kérdések bármely iskolai és egészségügyi dolgozó számára felmerülhetnek és a válasz sokszor nem egyértelmű. Két új kiadványunkkal szeretnénk segíteni a pedagógusok és egészségügyi dolgozók adatvédelmi tájékozottságát kábítószerrel kapcsolatos ügyekben.