Félsz, hogy a legszemélyesebb titkaid is felkerülnek az internetre?Nem tudod mit láthat az orvosod, tanárod és mit nem? Szeretnéd tudatosan kezelni az adataidat és ezt várod el a hatóságoktól is? A TASZ útmutatói neked szólnak!
Miért problémás a korlátlan hozzáférés? Mit tehetünk ha nem szeretnénk, hogy az orvosaink és a gyógyszerészek számára korlátlanul lekérdezhető legyen a teljes kezelési- és vénytörténetünk?
Az életünk rengeteg apró kis adatból, információból áll össze: nevünk, születési dátumunk, betegségeink, kedvenc üdítőitalunk, nyaralásaink helyszíne, szerelmeinktől kapott üzenetek stb. Ezek az információk lehetnek rendkívül fontosak és bizalmasak, de önmagukban egészen jelentéktelenek is. Összességükben azonban világos képet alkotnak mindennapi szokásainkról, munkánkról és titkainkról. Ezeket személyes adatoknak nevezzük, amelyeket a jog önállóan is nevesíti és véd. Ahogy lakásunk ajtaját is bezárjuk, életünk online elérhető értékeit is védenünk kell az illetéktelen behatolóktól.
Beszélhetek-e kollégáimmal egy tanulóm droghasználatáról? Kell-e értesítenem a rendőrséget, ha kábítószer-túladagolásos esethez riasztottak?
Kinek kell elmondanod? Ki elől titkolhatod el?
Ha egyszer diagnosztizálnak, onnantól minden orvos tudni fogja? Letilthatom a hozzáférést az adataimhoz?
Hova fordulhatok?
Hogyan tiltsam le az adataimhoz való hozzáférést a választási kampányban?
Mit tegyek, ha az aláírást gyűjtők visszaéltek az adataimmal?
Jelenlegi tudásunk szerint a tömeges oltás az egyetlen módja annak, hogy felszabadulhassunk a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések alól, és azok is biztonságban lehessenek, akik valamiért nem olthatók. Éppen ezért az eddigi tudományos tapasztalatokra alapozva mindenkit arra buzdítunk, hogy oltassa be magát, ha elérhető válik számára olyan oltás, ami megbízható és hatásos. Ahhoz azonban, hogy az oltással kapcsolatban tudatos és tájékozott döntést hozhassunk, a kormánynak végre átláthatóan kellene kommunikálnia a vakcinákról, az oltási tervről és a regisztrációról.
Egyre szélesebb körben, és szinte mindig társadalmi vita nélkül vetnek be arcfelismerő rendszereket polgáraik megfigyelésére és követésére az államok. A hiányos szabályozás alapvető jogokat sért, a technológia pontatlanságai pedig a diszkriminációt is felerősítik. A Szabadságjogi Szervezetek Nemzetközi Hálózata (INCLO) az adatvédelem napján jelentést tesz közzé a nemzetközi tapasztalatokról, amelynek elkészítésében a TASZ is részt vett – a probléma Magyarországot is érinti.
Az Európai Szövetség a Szabadságjogokért (Liberties) hálózat tagjai kilenc uniós tagországban egyidőben nyújtottak be közérdekű adatigénylést saját nemzeti hatóságaik felé a koronavírus-járvány alatt bevezetett alkalmazásokkal kapcsolatban, melyek a kontaktkutatásra, a tünetek felismerésére és karantén betartásának ellenőrzésére szolgálnak.
A nemzetbiztonsági törvény friss módosítása megkönnyíti a telefon- és internetszolgáltatók forgalmának megfigyelését, de nem ez az igazi baj.
A mostani járványügyi helyzetben kényes az egyensúly a közvélemény tájékoztatása és a személyiségi jogok védelme között.
A közösségi oldalakon és a sajtóban rendre felbukkannak a rossz kórházi körülményeket megörökítő felvételek. Néhány kórházigazgató úgy gondolta, hogy a fényképezés megtiltásával „oldja meg” a problémákat. Most az alapvető jogok biztosa is megerősítette álláspontunkat: ez jogellenes.