Adatvédelem

Két éve a magánszféra és az adatvédelem is kapott egy ENSZ biztost (special rapporteur) akinek - többek között - az a feladata, hogy évente beszámoljon az Emberi Jogi Tanácsnak az általa szemmel tartott témák legfontosabb kihívásairól. Joe Cannataci nem volt rest, a közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentésében keményen bírálta az Egyesült Államokat, valamint azokat az országokat, amelyek a biztonság hazug mantrázásával valójában állampolgárok adatai után szaglásznak, miközben hangsúlyozta: hiteles vezetés nem szorul rá, hogy kijátssza a félelem-kártyát.

[...] Bővebben!

Németh Szilárd, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke a Mandinernek adott interjújában arról beszélt, hogy a köztársasági elnökjelölt Majtényi László munkahelye, az Eötvös Károly Intézet több támogatást kapott Soros György alapítványaitól, mint amennyiről az intézet számot adott. Arra az újságírói kérdésre, hogy ezt mégis mire alapozza, azt válaszolta: „Amit a szolgálatoktól meghallgathattam a nemzetbiztonsági bizottságban, arra. Aki ott volt, és vannak ott ellenzékiek is, annak számára világos, hogy itt sokkal, de sokkal nagyobb lóvé van a háttérben.”

[...] Bővebben!

Nyilvánosságra hoztuk a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény tervezetét. Vagyis azt a változatot, ami szinte biztos, hogy nem a legutolsó verzió, de biztos, hogy frissebb az első, általános meghökkenést kiváltó javaslatnál.  Nem tudjuk, hogy a múlt heti ötpárti egyeztetésen miről tárgyaltak, sőt, emlékezhetünk rá, hogy azt is csak egy parlamenti képviselő szivárogatása miatt tudjuk, hogy mi lett volna az eredeti javaslatban. Eredetileg azt is harminc évre titkosították volna, egy olyan jogszabály alapján, ami a nyilvánosság korlátozására nem lett volna alkalmas. A káoszt tetézi, hogy még azt sem tudhatjuk meg a következő tíz évben, hogy mi indokolja bevándorlási válsághelyzet fenntartását.

[...] Bővebben!

Miért fontos a TASZ-nak a titkosítás? Természetesen azért, mert Soros György minden hétfőn titkosított videóhívás útján lát el bennünket utasításokkal, és persze nem akarjuk, hogy kapcsolatunk nyilvánosságra kerüljön. PGP titkosítást használunk, amikor idegenszívű megbízóinknak napi progress riportokat küldünk arról, hogy hol tartunk az államrend megdöntésében. Az állami szerveket, például az obudsmani hivatalt Jitsi chaten tartjuk ellenőrzésünk alatt. A globális háttérhatalmakkal fenntartott kapcsolatunk titkos is és misztikus, kicsit utópisztikus, ezért velük csak 4096 bites RSA algoritmus segítségével kódolt üzeneteket váltunk. Aztán amikor eljön a hétvége, a TASZ-os drogos orgiáinkat CryptTalk-on és Signalon szervezzük le, és a Torbrowser segítségével szerezzük be a hozzávalókat. A partijainkon elképesztő dolgokat művelünk, minderről készülnek képek, de ezzel csak magunkat akarjuk szórakoztatni, ezért a  fájlokat a felhőben titkosítva a SpiderOakONE-on, a saját gépünkön pedig az operációs rendszerünkbe épített FileVault programmal kódolva tároljuk.[*]

[...] Bővebben!

Az információgyűjtés és megfigyelés új módozatait alkalmazó társadalmakat gyakran hasonlítják Orwell 1984-ének világához: a legrejtettebb gondolatunkat is figyelő Nagy Testvér tekintete elől senki nem bújhat el, az elvárásoktól való legapróbb eltérésre is büntetés a válasz. A mindennapi tapasztalatunk azért nem ilyen nyomasztó.

[...] Bővebben!