Félsz, hogy a legszemélyesebb titkaid is felkerülnek az internetre?Nem tudod mit láthat az orvosod, tanárod és mit nem? Szeretnéd tudatosan kezelni az adataidat és ezt várod el a hatóságoktól is? A TASZ útmutatói neked szólnak!
Miért problémás a korlátlan hozzáférés? Mit tehetünk ha nem szeretnénk, hogy az orvosaink és a gyógyszerészek számára korlátlanul lekérdezhető legyen a teljes kezelési- és vénytörténetünk?
Az életünk rengeteg apró kis adatból, információból áll össze: nevünk, születési dátumunk, betegségeink, kedvenc üdítőitalunk, nyaralásaink helyszíne, szerelmeinktől kapott üzenetek stb. Ezek az információk lehetnek rendkívül fontosak és bizalmasak, de önmagukban egészen jelentéktelenek is. Összességükben azonban világos képet alkotnak mindennapi szokásainkról, munkánkról és titkainkról. Ezeket személyes adatoknak nevezzük, amelyeket a jog önállóan is nevesíti és véd. Ahogy lakásunk ajtaját is bezárjuk, életünk online elérhető értékeit is védenünk kell az illetéktelen behatolóktól.
Beszélhetek-e kollégáimmal egy tanulóm droghasználatáról? Kell-e értesítenem a rendőrséget, ha kábítószer-túladagolásos esethez riasztottak?
Kinek kell elmondanod? Ki elől titkolhatod el?
Ha egyszer diagnosztizálnak, onnantól minden orvos tudni fogja? Letilthatom a hozzáférést az adataimhoz?
Hova fordulhatok?
Hogyan tiltsam le az adataimhoz való hozzáférést a választási kampányban?
Mit tegyek, ha az aláírást gyűjtők visszaéltek az adataimmal?
Ez az útmutató tájékoztatással szolgál az uniós adatvédelmi jogban biztosított jogokról és arról, hogy hogyan élhetsz ezekkel a jogokkal.
Bő két hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol mindenki egészségügyi adatai elérhetőek lesznek bizonyos embereknek, akik az egészségügyben dolgoznak. A rendszer bevezetése óta több aggódó megkeresés is érkezett hozzánk az EESZT jogszerűségével kapcsolatban. Okkal merül fel a kérdés: jogszerű-e egyáltalán az EESZT? Kell-e féltenünk az egészségügyi adatainkat? És vajon tényleg mindenképp látnia kell-e a kezelőorvosnak az egész kórtörténetet?
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a héten tárgyalja az amerikai és brit titkosszolgálatok jogszerűtlen gyakorlatát, aminek során százmilliók online kommunikációját és telefonhívásait ellenőrizték. Két éve tíz civil szervezet, köztük a TASZ indított pert a brit titkosszolgálatokkal szemben, ami most újabb fejezethez érkezett.
“Beszélhetek-e kollégáimmal egy tanulóm droghasználatáról?” “Kell-e értesítenem a rendőrséget, ha kábítószer-túladagolásos esethez riasztottak?” Ezek a kérdések bármely iskolai és egészségügyi dolgozó számára felmerülhetnek és a válasz sokszor nem egyértelmű. Két új kiadványunkkal szeretnénk segíteni a pedagógusok és egészségügyi dolgozók adatvédelmi tájékozottságát kábítószerrel kapcsolatos ügyekben.
Az Apple és a Google elárulta, tavaly hányszor akart a magyar kormány adatokat szerezni tőlük a felhasználóikról. Tudtad, hogy a techcégeknek egy csomó adatot ki kell adniuk rólad a kormánynak, ha kérik? Mennyire vigyáznak ezek a cégek az adataidra? Hányat adtak ki tavaly? Legújabb projektünkben azt vállaltuk, hogy minél több céget veszünk rá: évente árulják el, mennyi adatot adtak át a kormánynak.
A nyár közepén jelent meg egy cikk a WMN.hu-n, amely szerint a FINA világbajnokság alatt egy „arcfelismerő rendszer buktatta le az egyik újságírójukat”. Ezután a több állami rendezvényről is ismert Valton Security két alkalmazottja kérte, hogy igazolja magát, mert a beléptetés során az újságíró és valaki más között részleges egyezést talált az arcképelemző szoftver. Okkal merül fel a kérdés: ki, miért és milyen jogszabályi feltételek alapján működtethet ma Magyarországon arcképelemző rendszereket?