A bíróságon támadtuk meg a március 15-i füttyszó betiltását

A BRFK a múlt héten is, és ma is megtiltotta, hogy Juhász Péter, az Együtt elnöke sípolással egybekötött tüntetést tartson március 15-én, nem messze a miniszterelnök múzeumkerti beszédétől. A tiltás alapja a „nemzet méltósága” és a „méltó megemlékezéshez való jog” sérelme. A bíróságon támadtuk meg a tilalmat, a döntés még az ünnepnap előtt megszülethet.

Az ellenzéki politikus március 15-re, az Múzeum-kert környéki metrókijáratokhoz jelentett be síposztással egybekötött demonstrációt, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy a kormánnyal elégedetlen honpolgárok is kifejezhessék véleményüket a nemzeti ünnepen a miniszterelnök beszéde alatt. Budapest Rendőr-főkapitánya azonban megtiltotta a rendezvény megtartását a „nemzet méltóságának” és a „méltó megemlékezéshez való jognak” a vélt sérelmére hivatkozva. Azonban a főkapitány nem létező jogokra és értékekre hivatkozva, még a tiltás alkalmatlanságát is figyelmen kívül hagyva hozott tiltó határozatot, ezért annak hatályon kívül helyezését kérte a hétvégén a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A mai tiltással kapcsolatban továbbra is jogsegélyt nyújtunk Juhásznak.

felülvizsgálati kérelem tételesen rámutat arra, hogy bár az alapjogok és kivételesen alkotmányos értékek korlátozhatják a gyülekezési jog érvényesülését, a jelen esetben ilyen indok nem merül fel. Az, hogy a miniszterelnök zavartalanul szónokolhasson nem alkotmányos érték. Aki őt kifütyüli, róla mond véleményt, nem a magyar nemzetről, hiszen a magyar nemzetet önmagában sem a kormányzat, sem a miniszterelnök nem testesíti meg. Nemzeti ünnepről lévén szó, senkinek, még a kormányzatnak vagy a miniszterelnöknek sincs joga azt kisajátítani.

A BRFK szerint a sípolás az „állami ünnepségen résztvevő személyek méltóképpen történő megemlékezéshez való jogának” csorbításához is vezetne. Ilyen joga azonban senkinek sincs. Az ünnepség mindenkinek szól, ahogy az állam is mindenki állama, nemcsak azé, aki a kormánnyal egy politikai véleményen van. A BRFK arról is megfeledkezik, hogy a kormányzati szónokok kifütyülése kulturált véleménynyilvánítás, megszokott demokratikus gyakorlat. Sem a vélemény tartalma – a kormányzat kritikája –, sem annak kinyilvánítása – kifütyülés –, nem foszt meg senkit attól a jogától, hogy méltóképpen megemlékezzen a forradalomról, vagy hogy véleményt mondjon a kormányzatról.

Sokmindent lehet mondani arra, aki a kormányzati ünneplést sípolással akarja zavarni – lehet nem egyetérteni vele, arcátlannak vagy faragatlannak nevezni – de a véleménynyilvánításhoz való jogát nem lehet elvitatni. Március 15. szelleméhez méltatlan, hogy a rendőrség előzetesen kétségbe vonja egy tüntetés jogszerűségét, és politikai indokok alapján elvitatja bárkinek is a jogát ahhoz, hogy a szabadság ünnepén politikai véleményt nyilvánítson.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Újabb gyülekezési jogi pert nyertünk a rendőrséggel szemben

A Fővárosi Törvényszék ismét a mi érveinket fogadta el a rendőrséggel szemben, amikor hatályon kívül helyezte a rendőrség határozatát, ami megtiltotta a Lánchídra február 10-re tervezett demonstrációt. Az ítélet szerint a rendőrség figyelmen kívül hagyta az együttműködés és az érdemi egyeztetés kötelezettségét.

A Társaság a Szabadságjogokért közleménye a 2016. június 28-án a Közlekedési Múzeumnál zajlott események kapcsán

A spontán kialakult tiltakozások rendőrségi feloszlatása miatt pert indítunk annak megállapítására, hogy a rendőrség kellő indok nélkül rendelte el az oszlatást. A múzeum parkolójában kialakult spontán demonstráció résztvevői nem voltak erőszakosak, a békés gyülekezéshez való jog keretein belül tiltakoztak az épület bontásának megkezdése ellen. Önmagában az az – egyébként vitatott – tény, hogy a parkolóban való tartózkodás formálisan nem volt megengedett, nem fosztja meg a tüntetést annak békés jellegétől. Mégis, a rendőrség igen gyorsan jogsértőnek nyilvánította az egész demonstrációt, és kiszorította a résztvevőket a helyükről.