A bíróságon támadtuk meg a március 15-i füttyszó betiltását

A BRFK a múlt héten is, és ma is megtiltotta, hogy Juhász Péter, az Együtt elnöke sípolással egybekötött tüntetést tartson március 15-én, nem messze a miniszterelnök múzeumkerti beszédétől. A tiltás alapja a „nemzet méltósága” és a „méltó megemlékezéshez való jog” sérelme. A bíróságon támadtuk meg a tilalmat, a döntés még az ünnepnap előtt megszülethet.

Az ellenzéki politikus március 15-re, az Múzeum-kert környéki metrókijáratokhoz jelentett be síposztással egybekötött demonstrációt, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy a kormánnyal elégedetlen honpolgárok is kifejezhessék véleményüket a nemzeti ünnepen a miniszterelnök beszéde alatt. Budapest Rendőr-főkapitánya azonban megtiltotta a rendezvény megtartását a „nemzet méltóságának” és a „méltó megemlékezéshez való jognak” a vélt sérelmére hivatkozva. Azonban a főkapitány nem létező jogokra és értékekre hivatkozva, még a tiltás alkalmatlanságát is figyelmen kívül hagyva hozott tiltó határozatot, ezért annak hatályon kívül helyezését kérte a hétvégén a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A mai tiltással kapcsolatban továbbra is jogsegélyt nyújtunk Juhásznak.

felülvizsgálati kérelem tételesen rámutat arra, hogy bár az alapjogok és kivételesen alkotmányos értékek korlátozhatják a gyülekezési jog érvényesülését, a jelen esetben ilyen indok nem merül fel. Az, hogy a miniszterelnök zavartalanul szónokolhasson nem alkotmányos érték. Aki őt kifütyüli, róla mond véleményt, nem a magyar nemzetről, hiszen a magyar nemzetet önmagában sem a kormányzat, sem a miniszterelnök nem testesíti meg. Nemzeti ünnepről lévén szó, senkinek, még a kormányzatnak vagy a miniszterelnöknek sincs joga azt kisajátítani.

A BRFK szerint a sípolás az „állami ünnepségen résztvevő személyek méltóképpen történő megemlékezéshez való jogának” csorbításához is vezetne. Ilyen joga azonban senkinek sincs. Az ünnepség mindenkinek szól, ahogy az állam is mindenki állama, nemcsak azé, aki a kormánnyal egy politikai véleményen van. A BRFK arról is megfeledkezik, hogy a kormányzati szónokok kifütyülése kulturált véleménynyilvánítás, megszokott demokratikus gyakorlat. Sem a vélemény tartalma – a kormányzat kritikája –, sem annak kinyilvánítása – kifütyülés –, nem foszt meg senkit attól a jogától, hogy méltóképpen megemlékezzen a forradalomról, vagy hogy véleményt mondjon a kormányzatról.

Sokmindent lehet mondani arra, aki a kormányzati ünneplést sípolással akarja zavarni – lehet nem egyetérteni vele, arcátlannak vagy faragatlannak nevezni – de a véleménynyilvánításhoz való jogát nem lehet elvitatni. Március 15. szelleméhez méltatlan, hogy a rendőrség előzetesen kétségbe vonja egy tüntetés jogszerűségét, és politikai indokok alapján elvitatja bárkinek is a jogát ahhoz, hogy a szabadság ünnepén politikai véleményt nyilvánítson.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.

A TASZ támogatja a CEU elűzése ellen tiltakozókat/ The HCLU supports the protesters against the expulsion of CEU

ENGLISH BELOW

Polgárok ezrei fejezték ki eddig is tiltakozásukat a Central European University (CEU) ellehetetlenítése ellen. A tiltakozás közügyet érint, közhatalmi döntést kritizál, ezért alkotmányos védelmet élvez. A TASZ ismételten kifejezi szolidaritását a CEU-val, és felajánlja segítségét az eddigi, illetve a jövőbeli tiltakozóknak. A TASZ ingyenes jogi tanácsadással, és ha szükséges, ingyenes jogi képviselettel segít, felhasználva a politikai szabadságjogok védelmével kapcsolatos széleskörű tapasztalatát.

Gyülekezési jog menekülthullám idején

Tüntethetnek, tiltakozhatnak a menedékkérők Magyarországon?

Igen. A békés gyülekezés joga, a tiltakozás szabadsága mindenkit megillető emberi jog, állampolgárságtól függetlenül. E jog azokat a menedékkérőket is megilleti, akik szabálytalanul lépték át a magyar határt, vagy szabálytalanul hagyták el a gyűjtőpontot, befogadó-állomást. A gyülekezési szabadságot nem lehet felfüggeszteni még a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben” sem.