A hazai gyülekezési jognak erősebb garanciákra van szüksége

A magyar állam nem orvosolta azokat a jogszabályi hiányosságokat, amelyek a múltban többször a gyülekezési jog állami megsértéséhez és Magyarország strasbourgi elmarasztalásához vezettek. Hiába született időközben új gyülekezési törvény, továbbra sincsenek kellő garanciák, amelyek kivédenék a békés gyülekezéshez való jog ismételt sérelmét – mutat rá a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös beadványa, amelyet a strasbourgi ítéletek végrehajtását ellenőrző Miniszteri Bizottságnak írtak.

2004-ben Patyi István egy demonstrációsorozatot kívánt tartani a miniszterelnök otthona előtt. A rendőrség azonban megtiltotta a tüntetéseket arra hivatkozva, hogy a forgalom aránytalan akadályozását eredményeznék. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2008-ban kimondta, hogy indokolatlan volt a békés gyülekezéshez fűződő jog korlátozása.

2007-ben Patyi István további tüntetéseket jelentett be a Parlament elé, de a rendőrség a tervezett gyűlés helyszínét lezárta, „biztonsági műveleti területté” nyilvánította és határozatlan időre elérhetetlenné tette demonstrációk tartására. Négy és fél év után a rendőrség visszavonta a „biztonsági műveleti területté” minősítést, és elismerte, hogy az intézkedést semmi nem támasztotta alá. Addigra azonban számos tüntetés, amit a Parlament elé szerveztek volna, meghiúsult. 2012-ben hozott ítéletében az EJEB is megállapította, hogy a tilalomnak nem volt jogalapja.

A strasbourgi bíróság több hasonló ügyet is tárgyalt, amelyekben a magyar rendőrség közlekedési okokra vagy biztonsági intézkedésekre hivatkozva jogszerűtlenül akadályozta meg békés tüntetések megtartását.

Ezeket az ügyeket a jogsértés ismétlődő jellege miatt az EJEB ítéleteinek végrehajtását ellenőrző Miniszteri Bizottság egy csoportba, a Patyi és mások ügycsoportba sorolta. Együttesen vizsgálják, hogy az ezekben az ügyekben jogsértést eredményező hiányosságokat Magyarország orvosolta-e, azaz megfelelően végrehajtja-e a csoportba tartozó ügyekben született strasbourgi ítéleteket.

2020 áprilisában a magyar kormány jelentést nyújtott be a Miniszteri Bizottsághoz. A kormány a jelentésben azt állította, hogy – elsősorban az új gyülekezési törvény 2018-as elfogadásával – olyan intézkedéseket tett, amelyek teljes egészében kiküszöbölik a Patyi és mások ügycsoportba tartozó ügyekben feltárt jogsértések okait.

Mielőtt a Miniszteri Bizottság megtárgyalná az ügycsoport végrehajtásával kapcsolatos döntést, a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság közös beadványban mutatott rá arra, hogy a kormány nem tett maradéktalanul eleget a strasbourgi bíróság ítéleteinek, mert nem szüntette meg azokat a problémákat, amelyek a jogsértésekhez vezettek.

A civil jogvédők felhívják a figyelmet arra, hogy a jogalkotó intézkedései nem akadályozzák meg, hogy a rendőrség a korábbiakhoz hasonló indokokkal tegye lehetetlenné tüntetések megtartását. Sőt, az új gyülekezési törvény rendelkezései tovább szélesítették a hatóságok lehetőségét arra, hogy hasonló esetekben aránytalanul korlátozzák a gyülekezési szabadságot.

Az elfogadott jogszabályok új lehetőséget teremtenek a vezető politikusok otthona környékén tartandó tüntetések korlátozására, többek között szabálysértési és büntetőjogi eszközökkel. Bár az új szabályozás elvileg nem teszi lehetetlenné az ilyen demonstrációk megtartását, a gyakorlatban mégis erős elrettentő hatást gyakorolt a szervezőkre: tény ugyanis, hogy a politikusok otthona környékén évek óta nincsenek utcai tüntetések.

A rendőrség „biztonsági okokból” továbbra is korlátozhatja a belépést bármikor bármely közterületre. Bár természetesen előfordulhat, hogy az ilyen lezárás indokolt, több – hazai és strasbourgi – bírósági döntés mutatja, hogy esetenként valós biztonsági kockázat hiányában él a rendőrség ezzel az eszközzel politikailag kényes demonstrációk esetében. Noha a jogalkotó előtt ismert volt a probléma, hogy a „műveleti területté” nyilvánítással a rendőrség olyan módon tud megakadályozni gyűléseket, amellyel szemben sem a gyülekezési törvény, sem más jogszabály alapján nem lehet kellő gyorsasággal jogorvoslatot keresni, az új gyülekezési törvény egyáltalán nem rendezte ezt a kérdést.

Az új gyülekezési törvény szintén szélesítette a közlekedési tiltások körét, a korábbinál lényegesen szigorúbb korlátozásokat is lehetővé téve. Ezzel a rendőrség és a bíróság gyakorlatát a tilalmazás, illetve korlátozás irányába mozdította el. Mindezek mellett az új szabályozás és jogi környezet új problémákat is felvet, többek között egy sor adminisztratív akadályt gördít a szervezők elé. Így például kötelező a jogi képviselet a rendőrség gyülekezési jogi határozatainak megtámadásánál, ami azt jelenti, hogy komoly nehézségekkel kerül szembe az, aki nem tud már eleve ügyvéddel nekivágni a bejelentésnek, vagy nagyon gyorsan ügyvédet meghatalmazni, ha a demonstrációt megtiltják vagy korlátozzák.

A beadvány itt érhető el:

A Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság Patyi és mások kontra Magyarország ügycsoportra vonatkozó közös beadványa

letöltés »

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Gyülekezési jogi 1x1 (2018. október 1-től)

Felhívjuk az olvasó figyelmét arra, hogy a jogszabályi környezet 2018. október 1-től jelentős mértékben változott: hatályba lépett a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény. Ezért számos kérdést nem is lehet előzetesen egyértelműen megválaszolni. A kérdéses pontokat külön jelezzük, illetve a jogalkalmazói gyakorlat kialakulása nyomán frissítjük a tájékoztatást.

A Kúria egyetért a TASZ-szal: a terület lezárása még nem jelenti egy tüntetés végét

Vége lehet annak a gyakorlatnak, hogy a rendőrség a TEK-kel közösen lehetetleníti el a tüntetéseket. A Kúria kimondta: védett személy jelenléte, illetve a biztonsága miatt elrendelt területlezárás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a területen nem lehet tartózkodni, vagy akár tüntetni. A rendőrség 2015-ben Angela Merkel látogatása kapcsán egy TEK által elrendelt területlezárásra hivatkozva „függesztett fel” egy Kossuth-téren zajló tüntetést. A közigazgatási bíróság a korlátozást jogszerűnek ítélte, de a Kúria most hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, és új eljárást rendelt el.

Tiltakozz, nem vagy egyedül!

A politika nem azonos azzal a posvánnyal, amit joggal gondolunk a pártpolitikáról. A politika saját ügyeink intézése: minden olyan rendszernek ez az alapja, ami az állampolgárok részvételét értéknek tekinti. Nincs is ennél erősebb érték: a vita előre visz, a másik eltiprása visszavet. Tehát a közügyek alakulásába mindenkinek bele lehet szólnia, és nem csak négy évente. Sőt, a távolságtartás a közügyektől egyre nagyobb felelőtlenség. Azoknak, akik az hitték, hogy ha ők távol tartják magukat a politikától, akkor majd az sem fog beleszólni az ő életükbe, végérvényesen rá kell jönniük, hogy ez nincs így.