A kármentés részletei továbbra is titkosak - megszületett az elsőfokú ítélet

A folytatólagos tárgyalás kezdetén a bíróság megállapította, hogy az alperes és az alperesi beavatkozó képviselői benyújtották a bíróság által kért előkészítő iratot. Az előkészítő iratba kellett foglalniuk azokat az adatokat, amelyekre a kereseti kérelem vonatkozik, és meg kellett jelölniük, hogy milyen jogcímen tagadhatták meg ezek kiadását, és ennek indoklására is felhívta a Bíróság az alperest és a beavatkozót.

Az alperes képviselői a 80 pontos lista mellett becsatolták részletes indoklásukat is, ami alapján a kereseti kérelem elutasítását kérték. Schiffer András a felperes jogi képviselője röviden méltatta ennek a főbb pontjait. Többek között az indoklásban szerepelt, hogy a Paksi Atomerőmű Rt. azért nem adhatja ki az adatokat, mert ezek személyes adatok, a felperesi képviselő röviden idézve az adatvédelmi törvényt világította meg, hogy az adatvédelmi törvény értelmében személyes adat fogalma a természetes személyekre vonatkozik. Arra az állításra, miszerint a kért adatok döntés-előkészítő anyagok lennének, Schiffer András a Fővárosi Ítélőtábla, egy másik ügyben hozott, végzésére hivatkozva állította, hogy ami a közigazgatási szervezeten kívülről érkezik, az nem lehet döntés előkészítő anyag. Az alperes azon állításait miszerint a környezetvédelmi törvény és az Aarhus-i Egyezmény hatálya nem terjed ki ezekre az adatokra a felperesi képviselő a törvényekből idézve igyekezett cáfolni. Továbbá Schiffer András azt is kifejtette, hogy bár az alperes több helyen is hivatkozik a szerzői jogra, az adatvédelmi törvény nem tartalmaz szerzői jogi korlátot az információs szabadsággal szemben.

A kért adatok listájára reagálva a felperes képviselője kifejtette, hogy nem látja bizonyítottnak a kért adatok „címkéit”, mert az alperesek csak az adott cégek nyilatkozatait mellékelték bizonyításképpen.

Az alperesi beavatkozó válaszában hosszan kifejtette, hogy a felperes által többször hivatkozott ombudsmani állásfoglalások, alkotmánybírósági döntések nem jogszabályok, ezek a jogtörténet részei és a jogalkalmazótól nem várható el, hogy ezeket messzemenőkig figyelembe vegye működése során. Emellett a jogtanácsos kifejtette még, hogy miután az iratokat készítő cégek maguk azt nyilatkozták, hogy az ő munkájuk nem hozható nyilvánosságra, így elvégezve a minősítést, ő ezt nem bírálhatja felül. Ezenkívül elhangzott még, hogy az alperesre mint közigazgatási szervre vonatkozó szabályok a speciális szabályok és mint ilyenek lerontják a generális szabályt, ilyennek kellene tekintenünk az adatvédelmi törvény mellett a környezetvédelmit és az Aarhus-i Egyezményt is.

Ezt követően Schiffer András kifejtette, hogy, még ha el is fogadja a szerzői jogra való hivatkozást, akkor is úgy látja, hogy az általuk leglényegesebbnek tartott adatok még ennek hatálya alá sem tartozhatnak. Ugyanis a Ptk. szerint nem tartoznak a szerzői jogi védelem alá a műszaki megoldások, számítások.

Ezt követően Dr. Kisbán Tamás bíró határozatot hozott, melyben a felperes kereseti kérelmét elutasította, a fellebbezés lehetősége mellett. Az ítélet indoklása szerint a kereseti kérelem túl általános, így az Aarhus-i Egyezmény alapján (és a polgári perrendtartás alapján) elutasíthatja, mert a kellő szakmaiság hiányában nem ítélheti meg, hogy mely adatok közérdekűek. Ezenkívül a bíró elmondta, hogy alapvetően egyetért a felperes érvelésével, de a kereseti kérelem vizsgálata a mérlegelés korábbi szakaszát jelenti. Valamint hivatkozott az Aarhus-i Egyezmény azon pontjára is miszerint a nukleáris biztonsághoz fűződő érdek a közérdek gátja lehet.

Az Energia Klub 2006. január 3-án fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen.

A beszámolót készítette: Kapronczay Stefánia