A kerekesszékesek jogainak védelméért az ombudsmanhoz fordulunk

Jogsegélyszolgálatunknál sokan jelezték, hogy a betegszállítók csakis a hagyományos, összecsukható kerekesszéket hajlandók a beteggel együtt a célállomásra juttatni – aki elektromos széket használ, e nélkül viszik el az egészségügyi intézményekbe. Itt aztán, közlekedési segédeszköz híján, mozgásképtelenül kénytelenek várakozni sokszor hosszú órákig. Szerintünk ez a gyakorlat alapjogsértő, így az ombudsmanhoz fordulunk.

Az alapvető jogok biztosához fordulunk, miután jogsegélyszolgálatunkon többen is jelezték: a betegszállítók nem viszik el az elektromos kerekesszéket a beteggel együtt, csak az összecsukható, kézzel hajtható eszközök szállítását vállalják.

Ennek az az eredménye, hogy az elektromos kerekesszék használatára kényszerülők képtelenek az önálló helyváltozatásra a célállomáson – jellemzően egészségügyi intézményekben, kivizsgálásra várva. Nem tudnak eljutni mosdóba vagy büfébe: kiszolgáltatottan kénytelenek várni arra, hogy az egészségügyi intézmény személyzete a kivizsgálásokra szállítsa őket.

Alapjogsértő, de megfelel a jogszabálynak

A betegszállítóknak ez a gyakorlata véleményünk szerint alapjogot sért, de pillanatnyilag nem sérti a vonatkozó jogszabályt: az erről szóló miniszteri rendelet szerint csak a könnyűszerkezetű, összecsukható kerekesszéket kötelesek elszállítani a betegszállítók.

Álláspontunk szerint ez nemzetközi egyezménybe ütközik és több alapvető jogot is megsért:

  • A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény értelmében Magyarországnak másokkal azonos alapon kellene biztosítania a fogyatékossággal élő személyek számára a közlekedéshez való hozzáférést. Az Egyezmény szerint az is Magyarország feladata, hogy tegye lehetővé a fogyatékossággal élő személyek személyes mobilitását az általuk meghatározott időben és módon, elérhető áron.
  • Sérül az emberi méltóság, amely mindenkit egyaránt megillető, korlátozhatatlan alapjog, a betegjogok alapja. A magyar állam mulaszt akkor, amikor nem teremt egyenlő helyzetet a kerekesszékesek között, így egyeseket kiszolgáltatottabbá, megalázottabbá tesz másoknál.
  • Sérül a szabad mozgáshoz való jog is: ez a jog nemcsak hogy mindenkit egyenlően megillet, aki törvényesen tartózkodik az országban, hanem az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata értelmében a magyar államnak kifejezett intézkedésekkel tennie kell azért, hogy ez a jog valóban mindenkit egyenlőként illessen meg. Jelen esetben ez nem valósul meg.
  • Végezetül sérül a hátrányos megkülönböztetés tilalmának követelménye is. A jogszabály ugyanis úgy válogat a kerekesszékesek között, hogy ezt semmilyen jogi érv nem indokolja – a kerekesszéket használók jogi megítélése teljesen azonos kellene, hogy legyen, függetlenül attól, hogy egyébként milyen típusú eszközt használnak.

Gyakorlati ellenérvek

Az elektromos kerekesszékek szállításával szembeni ellenérvek gyakorlatiak: a betegszállítók úgy érvelnek, hogy egy összecsukható, könnyűszerkezetes szék szállítása nagyságrendekkel kisebb feladatot ró rájuk, mint egy nagydarab, 60-70 kilós szék mozgatása. Csakhogy egy alapvető jog korlátozása – mint amilyen például a szabad mozgáshoz való jog – csak akkor lehetséges, hogyha egy másik alapjog érvényesítése érdekében ez szükséges. Nem lehet tehát praktikus okok miatt, például azért korlátozni, mert a betegszállítóknak nehézkes az elektromos székek szállítása, ez ugyanis nem alapjog.

Erre kérjük az ombudsmant

Azt indítványoztuk ezért az alapvető jogok biztosánál, hogy indítson eljárást, amelyben kivizsgálja, hogy szerinte is megvalósul-e a fent kifejtett alapjogsértés. Azt is kértük, hogy kezdeményezze a jogszabály módosítását, annak érdekében, hogy egységesen valamennyi kerekesszékre vonatkozzon a betegszállítók szállítási kötelezettsége.

Az eljárás eredményeként remélhetőleg hamarosan valamennyi kerekesszékes egyenlő feltételekkel juthat el az egészségügyi intézményekbe.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Véleményeztük a II. Nemzeti HIV/AIDS Stratégia (2011-2015) OGY határozat tervezetét

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet véleményét és javaslatait a II. Nemzeti HIV/AIDS Stratégia (2011-2015) tervezetéről az alábbiakban foglaljuk össze.

TASZ vélemény az otthonszülés szabályozásáról

A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma 2010 októberétől kezdve két, a sajtónak is nyilvános egyeztetést tartott a tervezett intézeten kívüli szülés szabályozása kapcsán. A második egyeztetésen már konkrét Kormányrendelet szövegről mondták el a résztvevők a véleményüket. Az egyeztetések után egy, a kórházi és a tervezett intézeten kívüli, háborítatlan szülés és más releváns szakembereket tömörítő szakmai bizottság tárgyalta a rendelet megismert szövegének szigorúan szakmai részeit, például a kontraindikációkat és a kórházba szállítás feltételeit.

Kiskunhalas és az emberi jogok

A kiskunhalasi pszichiátriai betegek és fogyatékos személyek otthonáról napvilágot látott hírek szerint „verte, megalázta” és „szexuális játékokra kényszerítette” a lakókat az intézet néhány munkatársa. Hogy pontosan mi történt, nem tudhatjuk, a nyomozás során talán rekonstruálhatók majd az események. Mindenesetre semmi okunk nem lesz meglepődni, ha a vádak igaznak bizonyulnak. A cikk, amelynek szerzője Verdes Tamás, a TASZ munkatársa, a Népszabadság február 4-i számában jelent meg.