A kormánynak nem sikerült megvédenie döntéseit - alternatív válaszlevelet küldtünk Viviane Redingnek, az Európai Bizottság alelnökének

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közös alternatív válaszlevelet küldött Viviane Redingnek, az Unió alapjogi biztosának, amely részletes választ ad a biztos kormányhoz intézett korábbi kérdéseire. Álláspontunk szerint ugyanis a kormány válaszában nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elköteleződését, szakmai okokkal védhetetlennek bizonyultak az Unió által kifogásolt, a bíróságok függetlenségét sértő és az adatvédelmi biztos intézményének felszámolására vonatkozó intézkedések.

Viviane Reding 2011. december 12-én kelt levelében kérdéseket tett fel  Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek. Úgy látjuk, hogy a kormány december 17-én küldött válaszlevele nem ad kielégítő válaszokat az alelnök kérdéseire, több ponton is hiányos, hibás érveket tartalmaz.
Álláspontunk szerint a bírósági rendszer és az adatvédelmi ombudsman függetlenségét sértő intézkedések megítéléséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik azok tágabb kontextusa is: az, hogy a Fidesz kétharmados felhatalmazásával visszaélve a fékek és ellensúlyok rendszerét drasztikusan megbontotta. Ez veszélyezteti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető értékeket, különösen a demokrácia és a jogállamiság követelményeinek érvényesülését.

Alternatív válaszlevelünk többek között a következőkre mutat rá a Reding biztos által feltett konkrét kérdések kapcsán:

I.    A bírák tömeges nyugdíjazása súlyos beavatkozás a bíróságok függetlenségébe, amit Navracsics Tibor abszurd indokkal is próbál védeni (szükség van a munkahelyre a bíróságokon a fiatal jogászoknak). Az alternatív válasz felhívja a figyelmet arra, hogy a 62 éves életkori határ a jogász szakma sok egyéb területén hazánkban sem érvényes (pl. alkotmánybírók 70 éves korig tölthetik be hivatalukat, ügyvédek életük végig), külföldön pedig nem példátlan az élethosszig tartó a kinevezés sem.
II.    A kormányzati válaszban Baka András elmozdítását sem sikerült elfogadhatóan megindokolni. A Legfelsőbb Bíróság Kúriává alakítása során a feladatok és hatáskörök tekintetében semmilyen lényegi módosulás nem történt, a változások nem adnak magyarázatot arra, hogy Baka András miért ne lenne alkalmas a legfőbb bírói testület vezetésére. Nehéz elhessegetni annak gyanúját, hogy az új követelményt, mely szerint a Kúria elnökének öt éves “szolgálati jogviszonnyal” kell rendelkeznie, csak azért foglalták bele a törvénybe, hogy a volt főbírót el lehessen mozdítani hivatalából.
III.    Jóri András adatvédelmi ombudsman félreállítása is védhetetlennek bizonyult. Jóri András megbízatása 2014-ben járt volna le, azonban az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetésével a szerepkörét átvevő új hatóság élén már 2012 januárjában új személy vehette át a helyét.  Az intézkedés egyértelműen uniós jogot sért, amit a kormányzati válasz olyan komolytalan állítással próbál indokolni, hogy az ombudsmani rendszer fenntartásával hazánk közösségi jogot sértene.

Az alternatív válaszlevelet tájékoztatásul elküldtük a miniszterelnök-helyettesnek is és számítunk a kormány nyilvános reakciójára.

A levél angolul és magyarul teljes terjedelmében is olvasható honlapjainkon.

***

A civil szervezetek levelére adott válasz itt olvasható.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alkotmánybíróság előtt támadtuk meg a gyülekezési jogot sértő bírói döntést

Az Alkotmánybíróság előtt panaszeljárásban támadta meg a TASZ azt a bírói döntést, amely megtiltotta a devizahitel-károsultaknak, hogy megtartsák a miniszterelnök házával szemközti járdaszakaszra bejelentett tüntetésüket. Indítványunk szerint a tiltás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a gyülekezési jogot, mert a bíróság félreértelmezte a „foglyul ejtett közönség” érvét, releváns szempontokat hagyott figyelmen kívül az alapjogi mérlegelésben, és nem járt el kellő alapossággal a gyülekezési jog legitim korlátainak értékelése során.

Levél az Európa Tanács főtitkárának

Január 29-én az Európa Tanács főtitkára sajtótájékoztatót tartott arról, hogy milyen előrelépések történtek – többek közt – a magyar médiaszabályozás területén és üdvözölte a magyar kormány és az Európa Tanács közötti megállapodást a törvény módosításáról. Öt civil szervezet levelet írt az Európa Tanács főtitkárának. A szervezetek arra kérik az Európa Tanácsot, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel a magyar médiaszabályozás rendszerét.

Magyar nyelven a strasbourgi döntés

Magyarul is elérhető az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. áprilisában hozott határozata, amelyben a TASZ beadványa nyomán első alkalommal mondta ki a testület, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A testület kiemelte döntésében, hogy az információ hiányában ellehetetlenül a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának a lehetősége, aminek következtében civil szervezetek és újságírók nem képesek betölteni társadalmi küldetésüket.