A kormánynak nem sikerült megvédenie döntéseit - alternatív válaszlevelet küldtünk Viviane Redingnek, az Európai Bizottság alelnökének

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közös alternatív válaszlevelet küldött Viviane Redingnek, az Unió alapjogi biztosának, amely részletes választ ad a biztos kormányhoz intézett korábbi kérdéseire. Álláspontunk szerint ugyanis a kormány válaszában nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elköteleződését, szakmai okokkal védhetetlennek bizonyultak az Unió által kifogásolt, a bíróságok függetlenségét sértő és az adatvédelmi biztos intézményének felszámolására vonatkozó intézkedések.

Viviane Reding 2011. december 12-én kelt levelében kérdéseket tett fel  Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek. Úgy látjuk, hogy a kormány december 17-én küldött válaszlevele nem ad kielégítő válaszokat az alelnök kérdéseire, több ponton is hiányos, hibás érveket tartalmaz.
Álláspontunk szerint a bírósági rendszer és az adatvédelmi ombudsman függetlenségét sértő intézkedések megítéléséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik azok tágabb kontextusa is: az, hogy a Fidesz kétharmados felhatalmazásával visszaélve a fékek és ellensúlyok rendszerét drasztikusan megbontotta. Ez veszélyezteti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető értékeket, különösen a demokrácia és a jogállamiság követelményeinek érvényesülését.

Alternatív válaszlevelünk többek között a következőkre mutat rá a Reding biztos által feltett konkrét kérdések kapcsán:

I.    A bírák tömeges nyugdíjazása súlyos beavatkozás a bíróságok függetlenségébe, amit Navracsics Tibor abszurd indokkal is próbál védeni (szükség van a munkahelyre a bíróságokon a fiatal jogászoknak). Az alternatív válasz felhívja a figyelmet arra, hogy a 62 éves életkori határ a jogász szakma sok egyéb területén hazánkban sem érvényes (pl. alkotmánybírók 70 éves korig tölthetik be hivatalukat, ügyvédek életük végig), külföldön pedig nem példátlan az élethosszig tartó a kinevezés sem.
II.    A kormányzati válaszban Baka András elmozdítását sem sikerült elfogadhatóan megindokolni. A Legfelsőbb Bíróság Kúriává alakítása során a feladatok és hatáskörök tekintetében semmilyen lényegi módosulás nem történt, a változások nem adnak magyarázatot arra, hogy Baka András miért ne lenne alkalmas a legfőbb bírói testület vezetésére. Nehéz elhessegetni annak gyanúját, hogy az új követelményt, mely szerint a Kúria elnökének öt éves “szolgálati jogviszonnyal” kell rendelkeznie, csak azért foglalták bele a törvénybe, hogy a volt főbírót el lehessen mozdítani hivatalából.
III.    Jóri András adatvédelmi ombudsman félreállítása is védhetetlennek bizonyult. Jóri András megbízatása 2014-ben járt volna le, azonban az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetésével a szerepkörét átvevő új hatóság élén már 2012 januárjában új személy vehette át a helyét.  Az intézkedés egyértelműen uniós jogot sért, amit a kormányzati válasz olyan komolytalan állítással próbál indokolni, hogy az ombudsmani rendszer fenntartásával hazánk közösségi jogot sértene.

Az alternatív válaszlevelet tájékoztatásul elküldtük a miniszterelnök-helyettesnek is és számítunk a kormány nyilvános reakciójára.

A levél angolul és magyarul teljes terjedelmében is olvasható honlapjainkon.

***

A civil szervezetek levelére adott válasz itt olvasható.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jól döntött az uszításról a bíróság

A Pesti Központi Kerületi Bíróság mai határozatával bűnösnek mondta ki Polgár „Tomcat” Tamást közösség elleni izgatás elkövetése miatt, és egy év két hónap szabadságvesztésre ítélte, aminek végrehajtását öt évre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős, de megfelelő pályára állíthatja a hazai szólásszabadság-ítélkezést.

Jogerős a túlérzékeny polgármester keresetének elutasítása

Nem a bíróság feladata, hogy „kulturált” véleménynyilvánításra szoktassa a polgárokat, egy közlést nem a túlérzékeny felperes, hanem az átlagolvasó szemszögéből kell megítélnie. A bíróságnak akkor kell közbelépnie, ha a vélemény jogot sért. A perben az alperest a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje képviselte.

Első fokon nyert a szólásszabadság

Tóta W. Árpád 2013 elején részletgazdag publicisztikában kritizálta Zsiga Marcell miskolci alpolgármester vagyonosodását és az őt segítő politikai rendszert. A politikus azt gondolta helyes válaszlépésnek, hogy büntetőeljárást kezdeményez a publicista ellen. Rágalmazással vádolta a szerzőt és felfüggesztett fogházbüntetést kért rá büntetésként.