A kormánynak nem sikerült megvédenie döntéseit - alternatív válaszlevelet küldtünk Viviane Redingnek, az Európai Bizottság alelnökének

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közös alternatív válaszlevelet küldött Viviane Redingnek, az Unió alapjogi biztosának, amely részletes választ ad a biztos kormányhoz intézett korábbi kérdéseire. Álláspontunk szerint ugyanis a kormány válaszában nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elköteleződését, szakmai okokkal védhetetlennek bizonyultak az Unió által kifogásolt, a bíróságok függetlenségét sértő és az adatvédelmi biztos intézményének felszámolására vonatkozó intézkedések.

Viviane Reding 2011. december 12-én kelt levelében kérdéseket tett fel  Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek. Úgy látjuk, hogy a kormány december 17-én küldött válaszlevele nem ad kielégítő válaszokat az alelnök kérdéseire, több ponton is hiányos, hibás érveket tartalmaz.
Álláspontunk szerint a bírósági rendszer és az adatvédelmi ombudsman függetlenségét sértő intézkedések megítéléséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik azok tágabb kontextusa is: az, hogy a Fidesz kétharmados felhatalmazásával visszaélve a fékek és ellensúlyok rendszerét drasztikusan megbontotta. Ez veszélyezteti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető értékeket, különösen a demokrácia és a jogállamiság követelményeinek érvényesülését.

Alternatív válaszlevelünk többek között a következőkre mutat rá a Reding biztos által feltett konkrét kérdések kapcsán:

I.    A bírák tömeges nyugdíjazása súlyos beavatkozás a bíróságok függetlenségébe, amit Navracsics Tibor abszurd indokkal is próbál védeni (szükség van a munkahelyre a bíróságokon a fiatal jogászoknak). Az alternatív válasz felhívja a figyelmet arra, hogy a 62 éves életkori határ a jogász szakma sok egyéb területén hazánkban sem érvényes (pl. alkotmánybírók 70 éves korig tölthetik be hivatalukat, ügyvédek életük végig), külföldön pedig nem példátlan az élethosszig tartó a kinevezés sem.
II.    A kormányzati válaszban Baka András elmozdítását sem sikerült elfogadhatóan megindokolni. A Legfelsőbb Bíróság Kúriává alakítása során a feladatok és hatáskörök tekintetében semmilyen lényegi módosulás nem történt, a változások nem adnak magyarázatot arra, hogy Baka András miért ne lenne alkalmas a legfőbb bírói testület vezetésére. Nehéz elhessegetni annak gyanúját, hogy az új követelményt, mely szerint a Kúria elnökének öt éves “szolgálati jogviszonnyal” kell rendelkeznie, csak azért foglalták bele a törvénybe, hogy a volt főbírót el lehessen mozdítani hivatalából.
III.    Jóri András adatvédelmi ombudsman félreállítása is védhetetlennek bizonyult. Jóri András megbízatása 2014-ben járt volna le, azonban az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetésével a szerepkörét átvevő új hatóság élén már 2012 januárjában új személy vehette át a helyét.  Az intézkedés egyértelműen uniós jogot sért, amit a kormányzati válasz olyan komolytalan állítással próbál indokolni, hogy az ombudsmani rendszer fenntartásával hazánk közösségi jogot sértene.

Az alternatív válaszlevelet tájékoztatásul elküldtük a miniszterelnök-helyettesnek is és számítunk a kormány nyilvános reakciójára.

A levél angolul és magyarul teljes terjedelmében is olvasható honlapjainkon.

***

A civil szervezetek levelére adott válasz itt olvasható.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Felhívás az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítélet tiszteletben tartására

A Parlamentnek 2012. április 20-án, pénteken benyújtott határozati javaslatában Navracsics Tibor azt javasolja, hogy Magyarország ne hajtsa végre a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság által vele szemben hozott elmarasztaló döntést. A nemzetközi bíróság tavaly ősszel már második esetben állapította meg, hogy a vörös csillag nyilvános viselésének büntetőjogi tilalmával Magyarország megsérti az Európai Emberi Jogi Egyezményben biztosított szólásszabadsághoz való jogot. A határozati javaslat értelmében a kifogásolt paragrafus továbbra is érvényben maradna, és Magyarország nem fizetné ki a bíróság által megítélt kártérítést sem.

Magyar nyelven a strasbourgi döntés

Magyarul is elérhető az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. áprilisában hozott határozata, amelyben a TASZ beadványa nyomán első alkalommal mondta ki a testület, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A testület kiemelte döntésében, hogy az információ hiányában ellehetetlenül a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának a lehetősége, aminek következtében civil szervezetek és újságírók nem képesek betölteni társadalmi küldetésüket.

Eljárás a Matula Magazin IZSDB szolgáltatása miatt

A rendőrség a Jobbik Magyarországért Mozgalom feljelentése nyomán büntetőeljárást indított ismeretlen tettes ellen a Matula Magazinon (www.matula.hu) elérhető IZSDB (Internet Zsidó Database) ügyében. Az eljárásban a Matula munkatársait a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője, Pelle Andrea képviseli.