A Kúria megvédte a szólás szabadságát

Felmentette a Kúria azt az ügyfelünket, akit az alsóbb fokú bíróságok azért találtak bűnösnek, mert egy közéleti vita során fasisztának nevezte a polgármestert, és ezzel megsértette őt emberi méltóságában. Előremutató, fontos döntés született.

Ügyfelünk, Erneszt Sándor azért keveredett szóváltásba a polgármesterrel, mert a falu első embere úgy adott engedélyt kétszáz fenyőfa kivágására, hogy arról a helyieket nem kérdezte meg. A szóváltás során a polgármester távozásra szólította fel őt, mire ő dühös szidalmazásba kezdett: először a „Maga egy fasiszta!” majd másodpercekkel később a „Rohadt kommunisták!” mondat hagyta el a száját.

Az incidenst követően becsületsértés miatt büntetőper indult Erneszttel szemben a Szombathelyi Járásbíróság előtt, melyben igen meglepő ítélet született: míg a bíró a „rohadt kommunisták” kifejezésben nem talált semmilyen kivetnivalót, addig a fasisztázás miatt bűnösnek mondta ki ügyfelünket, és megrovásban részesítette őt. Reméltük, hogy a fellebbezésünk alapján eljáró Szombathelyi Törvényszék ítélete majd helyre teszi a döntést, és felmenti Ernesztet, de nem így lett.

Ez a két ítélet ijesztő pillanatképet festett a szabadságjogi bíráskodás magyarországi helyzetéről. Ahol kommunistázni szabad, de fasisztázni tilos, ott teljesen kiszámíthatatlan, hogy a bíróságok mikor kelnek a közhatalmat gyakorló személyek méltóságának védelmére olyan polgárokkal szemben, akik hangot mernek adni az államélet szereplőit bíráló véleményüknek. Persze nemcsak a következetlenségük miatt voltak elfogadhatatlanok ezek az ítéletek. Nyilvánvalóan az sem lett volna rendben, ha a bíróságok arra jutnak, hogy rohadt kommunistáknak sem lehet kikiáltani politikusokat.

A Kúriától azt vártuk, hogy juttasson érvényre egy alkotmányos szabályt: azt, hogy a közhatalmat gyakorló személyeknek és a közszereplő politikusoknak tűrniük kell a kritikát. Akkor is, ha az adott kritika - annak tartalma vagy megfogalmazása miatt - durva, túlzó, bántó. Ez mindaddig így van, amíg a kritika közéleti tevékenységükkel és nem magánéletükkel függ össze. Ha a jog a közhatalmat megtestesítő személyek becsületének ennél szélesebb védelmet nyújtana, az alapjaiban fenyegetné a közéleti viták szabadságát. Örömteli, hogy kimondhatjuk: a Kúria ítélete folytán - amely valamennyi bíróságnak irányt mutat - ez a veszély most kevésbé fenyeget.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Beismerte a köztévé, hogy ismét egyoldalúan tájékoztatták a nézőket!

Ismét egyoldalúan tájékoztatott és hamis információkat közölt az M1 híradója. A köztévé május 14-i délelőtti híradójában szólaltatta meg az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóját a mozsgói szociális otthonban történt bántalmazásokkal kapcsolatban. Törcsi Péter az interjúban azt állította, hogy a TASZ felelőtlenül járt el az üggyel kapcsolatban, és hogy az európai parlamenti választásokat szerette volna befolyásolni. A M1 riportere az üggyel kapcsolatban minket nem keresett meg, esélyt sem adott arra, hogy képviseljük álláspontunkat vagy cáfoljuk az Alapjogokért Központ vádaskodását. Végül fellépésünknek köszönhetően mégis bekerülhetett a köztévé híradójába a mi álláspontunk is.

Árnyaltabban kellett volna fogalmazni, akkor nem ülnénk itt

Első fokon 50.000 forint pénzbírságra ítélete a bíróság ügyfelünket, Vágvölgyi B. Andrást egy Facebook posztért.

Szabadságjogi tanórák középiskolásoknak

A TASZ a Magyar Helsinki Bizottsággal és az Eötvös Károly Intézettel közösen olyan tanóra-mintákat készített a középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat. A három jogvédő szervezet az alábbi óratervekkel ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a diákok a választójog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog és az információszabadság lényegével, tartalmával, alkalmazásukkal megismerkedve felelős és aktív állampolgárokká váljanak. Az óratervek anyaga szabadon felhasználható.