A Kúria megvédte a szólás szabadságát

Felmentette a Kúria azt az ügyfelünket, akit az alsóbb fokú bíróságok azért találtak bűnösnek, mert egy közéleti vita során fasisztának nevezte a polgármestert, és ezzel megsértette őt emberi méltóságában. Előremutató, fontos döntés született.

Ügyfelünk, Erneszt Sándor azért keveredett szóváltásba a polgármesterrel, mert a falu első embere úgy adott engedélyt kétszáz fenyőfa kivágására, hogy arról a helyieket nem kérdezte meg. A szóváltás során a polgármester távozásra szólította fel őt, mire ő dühös szidalmazásba kezdett: először a „Maga egy fasiszta!” majd másodpercekkel később a „Rohadt kommunisták!” mondat hagyta el a száját.

Az incidenst követően becsületsértés miatt büntetőper indult Erneszttel szemben a Szombathelyi Járásbíróság előtt, melyben igen meglepő ítélet született: míg a bíró a „rohadt kommunisták” kifejezésben nem talált semmilyen kivetnivalót, addig a fasisztázás miatt bűnösnek mondta ki ügyfelünket, és megrovásban részesítette őt. Reméltük, hogy a fellebbezésünk alapján eljáró Szombathelyi Törvényszék ítélete majd helyre teszi a döntést, és felmenti Ernesztet, de nem így lett.

Ez a két ítélet ijesztő pillanatképet festett a szabadságjogi bíráskodás magyarországi helyzetéről. Ahol kommunistázni szabad, de fasisztázni tilos, ott teljesen kiszámíthatatlan, hogy a bíróságok mikor kelnek a közhatalmat gyakorló személyek méltóságának védelmére olyan polgárokkal szemben, akik hangot mernek adni az államélet szereplőit bíráló véleményüknek. Persze nemcsak a következetlenségük miatt voltak elfogadhatatlanok ezek az ítéletek. Nyilvánvalóan az sem lett volna rendben, ha a bíróságok arra jutnak, hogy rohadt kommunistáknak sem lehet kikiáltani politikusokat.

A Kúriától azt vártuk, hogy juttasson érvényre egy alkotmányos szabályt: azt, hogy a közhatalmat gyakorló személyeknek és a közszereplő politikusoknak tűrniük kell a kritikát. Akkor is, ha az adott kritika - annak tartalma vagy megfogalmazása miatt - durva, túlzó, bántó. Ez mindaddig így van, amíg a kritika közéleti tevékenységükkel és nem magánéletükkel függ össze. Ha a jog a közhatalmat megtestesítő személyek becsületének ennél szélesebb védelmet nyújtana, az alapjaiban fenyegetné a közéleti viták szabadságát. Örömteli, hogy kimondhatjuk: a Kúria ítélete folytán - amely valamennyi bíróságnak irányt mutat - ez a veszély most kevésbé fenyeget.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

Elemzésünk az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslatról


A T/714. sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) átfogó jelleggel módosítaná az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Kkttv.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) számos rendelkezését. A Javaslat számos ponton indokolatlanul szűkíti a politikai szabadságjogok gyakorlásának lehetőségeit a választási eljárás során, sok helyütt törvényi szinten lerontva a szabadság- és demokráciabarát bírósági gyakorlatot, aláásva a szabad és tisztességes választások garanciáit.