A magyar kormányt nem hatották meg az ENSZ ajánlásai
A fogyatékossággal élők és romák diszkriminációja, a gyermekvédelem, a gyűlölet-bűncselekmények és a civil szervezetek megbélyegzése terén is árnyékjelentéseket nyújtottunk be a világszervezet időszakos emberi jogi felülvizsgálatára.
Négy és fél évenként mind a 193 tagállamának teljesítményét felülvizsgálja az emberi jogok védelme terén az ENSZ, melyet a béke és a biztonság fenntartása mellett az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásának követelménye hívott életre a második világháború után. A világszervezet – az érintett civil szervezetek javaslatai alapján – ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamoknak az adott társadalomra jellemző emberi jogi visszásságok orvoslása érdekében, és azt is vizsgálja, hogy az előző ciklusban tett ajánlásokból mi valósult meg.
Az ENSZ Egyetemes Időszakos Felülvizsgálata (UPR) során a civil szervezeteknek is lehetőséget biztosítanak arra, hogy nyilatkozzanak, hogyan ítélik meg az emberi jogok helyzetét hazájukban. A TASZ – partnerszervezetekkel közösen – több témában is árnyékjelentéseket nyújtott be. Ezekben sajnos arról kellett beszámolnunk, hogy a magyar kormány a korábbi ajánlások nagy részét nem valósította meg, sem a fogyatékossággal élők és a romák diszkriminációja terén, sem a gyermekvédelemben, sem a gyűlölet-bűncselekményekkel összefüggésben, sem a civil szervezetek elleni állami fellépéssel kapcsolatban.
A fogyatékossággal élők diszkriminációjáról szóló anyagot a TASZ a Validity Alapítvánnyal, az Autisták Országos Szövetségével, az Önállóan lakni, közösségben élni érdekvédelmi csoporttal, valamint a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesülettel közösen jegyzi. Komoly problémát jelent, hogy az érintettek gondnokság alá helyezése és nagy létszámú intézményben történő elhelyezése számít általánosnak a támogatott döntéshozatal előtérbe kerülése helyett. Számtalan fogyatékossággal élő választópolgárt kizárnak a választójog gyakorlásából, a fogyatékossággal élő gyermekek szinte teljesen ki vannak zárva a közoktatásból, az élhetetlen nagy létszámú szociális intézmények bezárása pedig nem halad megfelelően – bár elkezdtek ezek helyett kisebb létszámú intézményeket létrehozni, továbbra sem teszik lehetővé az érintettek önálló életvitelét, közösségi alapú szolgáltatások szinte egyáltalán nincsenek.
A romák hátrányos megkülönböztetésével foglalkozó árnyékjelentés a Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők egyesülete és a TASZ közös munkája. Az anyagban felhívjuk az ENSZ figyelmét azokra a veszélyekre és károkra, amit a koronavírus-járvány okozott a mélyszegénységben élő roma családok számára, akik sokszor eleve nagyon rossz egészségi állapotban, pénzügyi tartalékok, védőfelszerelés és információk nélkül, magukra hagyottan néztek szembe a járvánnyal, mivel a magyar kormány rendszerszinten semmilyen célzott intézkedést nem tett a megsegítésükre. Ezen felül továbbra is megoldatlan probléma a roma nők diszkriminációja az egészségügyben, a roma gyermekek nagyon gyakori kiemelése családjukból pusztán amiatt, mert szegénységben élnek, a magyar kormány nyíltan romaellenes, gyűlöletkeltő kommunikációja az utóbbi években, illetve a különböző jogérvényesítési nehézségek – főként az egyenlő bánásmód referensi hálózat megszűnése és a hatékony állami jogi segítségnyújtás hiánya miatt.
A Gyermekjogi Koalíció jelentése is részletesen foglalkozik a roma gyerekeket érő hátrányokkal: a szegregált oktatás mellett azzal, hogy rengeteg roma gyereket emelnek ki a családjából a rossz anyagi helyzetük miatt jogellenesen. Ők így gyermekotthonokban, a családjuktól távol nevelkednek, míg életszínvonaluk valójában nem javul: az állami gondozásban ugyanolyan szegényes körülmények között élnek, ráadásul számtalanszor bántalmazzák is őket az intézményekben. Ezen felül a gyermekjogi jelentés kitér más sérülékeny csoporthoz tartozó gyermekek helyzetére is, illetve a járvány által okozott új problémákra, különös tekintettel a távoktatás nehézségeire és a családjuktól elszakított gyermekek szüleikkel való kapcsolattartására, hiszen a COVID miatt a személyes kapcsolattartás sok esetben lehetetlen.
A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport anyaga kiemeli, hogy fontos lenne az áldozatsegítés hatékonyságának javítása, különösen a gyűlölet-bűncselekmények áldozatait érintően, akiknek speciális segítségre van szükségük, hogy feldolgozzák az őket ért traumát, de ezt sokszor nem kapják meg. Ugyanígy prioritás a rendőrség érzékenyítése is a gyűlölet-bűncselekményekkel összefüggésben: ezen a területen nagy előrelépést jelent, hogy elkészült egy protokoll a rendőrök számára, ami támpontot adhat a nyomozás során annak érdekében, hogy minél hatékonyabb legyen a gyűlölet-bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása. Ezzel együtt viszont fontos lenne a kormánypárti politikusok intoleráns, sokszor gyűlölködő megnyilvánulásainak visszaszorítása is, hiszen ezek tovább fokozzák a kisebbségekkel szemben létező, sokszor eleve erős indulatokat.
A civil szervezetek elleni állami fellépés, a szűkülő tér jelenségével foglalkozó anyagot az Ökotárs alapítvány, illetve a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország, az Emberség erejével alapítvány és a TASZ jegyzi. A jelentés kitér a szervezetek állami támogatásának rendszerére, illetve az egyre szűkülő lehetőségekre a kormányzati döntések befolyásolását illetően, valamint a társadalmi egyeztetés hiányosságaira. Emellett a szerzők tárgyalják a civil szervezetek elleni kormányzati kommunikációs kampányt is, amely a szervezetek megbélyegzésével jár. Az árnyékjelentés a független szervezetek mozgásterének szűkítésére hozott jogszabályi rendelkezésekkel is foglalkozik.
Mindezt összegezve sajnos azt mondhatjuk, hogy az utóbbi négy és fél évben Magyarország nem szerepelt jól az emberi jogok védelme terén. Azokon a területeken, ahol a különböző konfliktusok hosszú ideje mélyen beágyazódtak a társadalomba és a hátrányos megkülönböztetés általános gyakorlatnak számít, mindig nehéz változást elérni, hiszen ez elsősorban nem jogi kérdés. Mégis fontos törekednünk arra, hogy ezeket az ellentéteket, konfliktusokat feloldjuk és az érintettek helyzetét újraértékeljük, javítsuk – jogi eszközök segítségével is. A következő négy és fél évre vonatkozóan ennek szellemében tettünk új ajánlásokat partnerszervezeteinkkel, remélve, hogy a következő ciklusban már jobb eredményekről tudunk beszámolni.
