A médiaszabadság, a médiapluralizmus és az újságírók védelme Európában
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése az Európai Parlament Állampolgári Jogi-, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) 2020/2009(INI) számú jelentéstervezetéhez.
A TASZ üdvözli, hogy az újságírók jogai és a média szabadsága átfogó elemzés keretében került a LIBE bizottság elé, és az így megszülető tervezet árnyaltan közelíti meg a problémát és szolgál megoldási javaslatokkal. Az abban szereplő megállapításokat az alábbiakkal egészítjük ki.
Örömmel olvastuk, hogy az újságírók becsmérlése nevesítve szerepel a tervezetben. A TASZ által magyar újságírók körében végzett kutatás és a jogsegélyszolgálatunkhoz érkező megkeresések is visszaigazolták, hogy a kormányközeli, illetve állami médiában az egyes kritikus újságírók lejáratására, hiteltelenítésére folytatott kampányok komoly terheket rónak az újságírókra és megnehezítik a mindennapi munkájukat.
A médiakoncentrációval kapcsolatban Magyarországon sajnálatos példa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létezése. A túlzott médiapiaci koncentráció létrejöttét és ellenőrzését hivatott versenyjogi és médiaszabályozási szabályok könnyen megkerülhetőek a kormány által, ha egy adott tevékenységet nemzetstratégiai jelentőségűnek minősít, ahogyan az a KESMA esetében is történt. Ez az egyébként uniós jognak megfelelő ágazati szabályokat teljesen kiüresíti, hiszen egy garanciák nélküli eljárásban önkényes döntések meghozatalát teszi lehetővé.
A magyar médiapiacot a Covid-19 járványon túl tovább torzítja a jelentős állami, kormányzati jelenlét. Magyarországon a reklámpiac egyik, ha nem a legjelentősebb szereplője a magyar állam. Ilyen befolyással könnyen képes a mindenkori kormányzat a piaci folyamatok ellenében befolyásolni a médiatermékek helyzetét, akár tartalomszerkesztési stratégiáját is és komoly ellenőrzést gyakorolni a kiszolgáltatott helyzetben lévő médiacégek felett.
Nem jelenik meg a tervezetben, de a TASZ tevékenysége során rendszeresen találkozik az újságírók fizikai korlátozásának problémájával. Az újságírókat rendszeresen szorítják ki a közélet fontos tereiből (pl. Országház épülete, menekülttáborok) olyan indokokkal, amelyek nem fogadhatóak el a sajtószabadság korlátozásaként. Az is visszatérő probléma, hogy az újságírókat helyhiányra, a regisztráció elkésettségére vagy egyéb, mondvacsinált indokokra hivatkozva nem engedik be állami szervek sajtótájékoztatójára, egyéb rendezvényeire.
A TASZ jogsegélyszolgálatát megkereső újságírók rendszeresen számolnak be arról a problémáról, hogy az állami szervek kérdéseikre egyáltalán nem válaszolnak. A közérdekű adatigényléseiket pedig nyilvánvalóan jogszerűtlen indokokkal tagadják meg, tudva, hogy az adatok megszerzését lehetővé tevő jogi eljárásokat már kevés újságíró fogja vállalni, hiszen ezek a perek komoly erőforrásokat igényelnek és jellemzően évekig is eltartanak. Mi több, az sem példátlan, hogy jogerős ítéletek ellenére is visszatartanak közérdekű adatokat állami szervek.
A TASZ újságírók körében végzett két kutatásának eredménye, amiből a fenti problémák részletesebben is megismerhetők, itt olvasható:
„A plébános és a kocsmáros marad az egyedüli nyilvánosság” Kutatás az újságírók akadályoztatásáról
Ugyanezek angol nyelvű fordítása itt található:
Research on the obstruction of the work of journalists during the coronavirus pandemic in Hungary
Dojcsák Dalma
Projektvezető, Politikai Szabadságjogi Projekt
Társaság a Szabadságjogokért
Budapest, 2020.06.29.
