A médiaszabadság, a médiapluralizmus és az újságírók védelme Európában

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése az Európai Parlament Állampolgári Jogi-, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) 2020/2009(INI) számú jelentéstervezetéhez.

A TASZ üdvözli, hogy az újságírók jogai és a média szabadsága átfogó elemzés keretében került a LIBE bizottság elé, és az így megszülető tervezet árnyaltan közelíti meg a problémát és szolgál megoldási javaslatokkal. Az abban szereplő megállapításokat az alábbiakkal egészítjük ki.

Örömmel olvastuk, hogy az újságírók becsmérlése nevesítve szerepel a tervezetben. A TASZ által magyar újságírók körében végzett kutatás és a jogsegélyszolgálatunkhoz érkező megkeresések is visszaigazolták, hogy a kormányközeli, illetve állami médiában az egyes kritikus újságírók lejáratására, hiteltelenítésére folytatott kampányok komoly terheket rónak az újságírókra és megnehezítik a mindennapi munkájukat.

A médiakoncentrációval kapcsolatban Magyarországon sajnálatos példa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létezése. A túlzott médiapiaci koncentráció létrejöttét és ellenőrzését hivatott versenyjogi és médiaszabályozási szabályok könnyen megkerülhetőek a kormány által, ha egy adott tevékenységet nemzetstratégiai jelentőségűnek minősít, ahogyan az a KESMA esetében is történt. Ez az egyébként uniós jognak megfelelő ágazati szabályokat teljesen kiüresíti, hiszen egy garanciák nélküli eljárásban önkényes döntések meghozatalát teszi lehetővé.

A magyar médiapiacot a Covid-19 járványon túl tovább torzítja a jelentős állami, kormányzati jelenlét. Magyarországon a reklámpiac egyik, ha nem a legjelentősebb szereplője a magyar állam. Ilyen befolyással könnyen képes a mindenkori kormányzat a piaci folyamatok ellenében befolyásolni a médiatermékek helyzetét, akár tartalomszerkesztési stratégiáját is és komoly ellenőrzést gyakorolni a kiszolgáltatott helyzetben lévő médiacégek felett.

Nem jelenik meg a tervezetben, de a TASZ tevékenysége során rendszeresen találkozik az újságírók fizikai korlátozásának problémájával. Az újságírókat rendszeresen szorítják ki a közélet fontos tereiből (pl. Országház épülete, menekülttáborok) olyan indokokkal, amelyek nem fogadhatóak el a sajtószabadság korlátozásaként. Az is visszatérő probléma, hogy az újságírókat helyhiányra, a regisztráció elkésettségére vagy egyéb, mondvacsinált indokokra hivatkozva nem engedik be állami szervek sajtótájékoztatójára, egyéb rendezvényeire.

A TASZ jogsegélyszolgálatát megkereső újságírók rendszeresen számolnak be arról a problémáról, hogy az állami szervek kérdéseikre egyáltalán nem válaszolnak. A közérdekű adatigényléseiket pedig nyilvánvalóan jogszerűtlen indokokkal tagadják meg, tudva, hogy az adatok megszerzését lehetővé tevő jogi eljárásokat már kevés újságíró fogja vállalni, hiszen ezek a perek komoly erőforrásokat igényelnek és jellemzően évekig is eltartanak. Mi több, az sem példátlan, hogy jogerős ítéletek ellenére is visszatartanak közérdekű adatokat állami szervek.

A TASZ újságírók körében végzett két kutatásának eredménye, amiből a fenti problémák részletesebben is megismerhetők, itt olvasható:

„A plébános és a kocsmáros marad az egyedüli nyilvánosság” Kutatás az újságírók akadályoztatásáról

Így akadályozza az állam a koronavírus járványról tájékoztató újságírókat. A Társaság a Szabadságjogokért gyorskutatása

Ugyanezek angol nyelvű fordítása itt található:

„The minister and the barkeep are all that’s left in the public sphere” Research on barriers to Hungarian journalism

Research on the obstruction of the work of journalists during the coronavirus pandemic in Hungary

Dojcsák Dalma
Projektvezető, Politikai Szabadságjogi Projekt

Társaság a Szabadságjogokért

Budapest, 2020.06.29.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Bírósághoz fordulunk, hogy ne jöhessen létre az alkotmányellenes kormánypárti médiabirodalom

Ahogy az közismert, Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) néven hoz létre médiabirodalmat a kormány, a hazai médiapiacon példátlan koncentrációt megvalósítva. A kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az érintett médiacégek fúzióját, ezért azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta. A Szabad Pécs online hírportált képviselve azért fordultunk bírósághoz, mert az összeolvadás több szempontból alkotmányellenes. Célunk, hogy a bíróság megváltoztassa a GVH döntését, vagy új eljárás lefolytatására kötelezze a szervet.

Nem bűncselekmény, ha korrupt állatnak nevezed a polgármesteredet

Kiskartali István egy augusztusi hajnalban írt meglehetősen erős bírálatot a faluja polgármesteréről a saját Facebook oldalára. A polgármester ezért feljelentette őt a rendőrségen, ahol meg is indították a nyomozást becsületsértés ügyében. Közbelépésünknek köszönhetően a jászberényi ügyészség megszüntette a büntetőeljárást. Megerősítették, hogy amit ügyfelünk tett, az nem bűncselekmény, hanem a szólásszabadság gyakorlása.

TASZ v. Magyarország 2.0

Sokadszorra történt meg velünk, hogy hiába szerettünk volna egy bírósági tárgyalást videóra venni és az ott történteket a széles nyilvánosság számára közvetíteni, a tárgyalást vezető bíró ezt nem tette lehetővé számunkra.