A médiaszabadság, a médiapluralizmus és az újságírók védelme Európában

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése az Európai Parlament Állampolgári Jogi-, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) 2020/2009(INI) számú jelentéstervezetéhez.

A TASZ üdvözli, hogy az újságírók jogai és a média szabadsága átfogó elemzés keretében került a LIBE bizottság elé, és az így megszülető tervezet árnyaltan közelíti meg a problémát és szolgál megoldási javaslatokkal. Az abban szereplő megállapításokat az alábbiakkal egészítjük ki.

Örömmel olvastuk, hogy az újságírók becsmérlése nevesítve szerepel a tervezetben. A TASZ által magyar újságírók körében végzett kutatás és a jogsegélyszolgálatunkhoz érkező megkeresések is visszaigazolták, hogy a kormányközeli, illetve állami médiában az egyes kritikus újságírók lejáratására, hiteltelenítésére folytatott kampányok komoly terheket rónak az újságírókra és megnehezítik a mindennapi munkájukat.

A médiakoncentrációval kapcsolatban Magyarországon sajnálatos példa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létezése. A túlzott médiapiaci koncentráció létrejöttét és ellenőrzését hivatott versenyjogi és médiaszabályozási szabályok könnyen megkerülhetőek a kormány által, ha egy adott tevékenységet nemzetstratégiai jelentőségűnek minősít, ahogyan az a KESMA esetében is történt. Ez az egyébként uniós jognak megfelelő ágazati szabályokat teljesen kiüresíti, hiszen egy garanciák nélküli eljárásban önkényes döntések meghozatalát teszi lehetővé.

A magyar médiapiacot a Covid-19 járványon túl tovább torzítja a jelentős állami, kormányzati jelenlét. Magyarországon a reklámpiac egyik, ha nem a legjelentősebb szereplője a magyar állam. Ilyen befolyással könnyen képes a mindenkori kormányzat a piaci folyamatok ellenében befolyásolni a médiatermékek helyzetét, akár tartalomszerkesztési stratégiáját is és komoly ellenőrzést gyakorolni a kiszolgáltatott helyzetben lévő médiacégek felett.

Nem jelenik meg a tervezetben, de a TASZ tevékenysége során rendszeresen találkozik az újságírók fizikai korlátozásának problémájával. Az újságírókat rendszeresen szorítják ki a közélet fontos tereiből (pl. Országház épülete, menekülttáborok) olyan indokokkal, amelyek nem fogadhatóak el a sajtószabadság korlátozásaként. Az is visszatérő probléma, hogy az újságírókat helyhiányra, a regisztráció elkésettségére vagy egyéb, mondvacsinált indokokra hivatkozva nem engedik be állami szervek sajtótájékoztatójára, egyéb rendezvényeire.

A TASZ jogsegélyszolgálatát megkereső újságírók rendszeresen számolnak be arról a problémáról, hogy az állami szervek kérdéseikre egyáltalán nem válaszolnak. A közérdekű adatigényléseiket pedig nyilvánvalóan jogszerűtlen indokokkal tagadják meg, tudva, hogy az adatok megszerzését lehetővé tevő jogi eljárásokat már kevés újságíró fogja vállalni, hiszen ezek a perek komoly erőforrásokat igényelnek és jellemzően évekig is eltartanak. Mi több, az sem példátlan, hogy jogerős ítéletek ellenére is visszatartanak közérdekű adatokat állami szervek.

A TASZ újságírók körében végzett két kutatásának eredménye, amiből a fenti problémák részletesebben is megismerhetők, itt olvasható:

„A plébános és a kocsmáros marad az egyedüli nyilvánosság” Kutatás az újságírók akadályoztatásáról

Így akadályozza az állam a koronavírus járványról tájékoztató újságírókat. A Társaság a Szabadságjogokért gyorskutatása

Ugyanezek angol nyelvű fordítása itt található:

„The minister and the barkeep are all that’s left in the public sphere” Research on barriers to Hungarian journalism

Research on the obstruction of the work of journalists during the coronavirus pandemic in Hungary

Dojcsák Dalma
Projektvezető, Politikai Szabadságjogi Projekt

Társaság a Szabadságjogokért

Budapest, 2020.06.29.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem, a kórházigazgató nem tilthatja meg a lájkolást és a nyilatkozást

 

Útmutató egészségügyi intézmények, iskolák, szociális intézmények dolgozóinak, és mindenki másnak, akit a munkáltató eltilt a lájkolástól, a kommenteléstől és a nyilatkozástól: mit szabad és mit nem?

Árnyaltabban kellett volna fogalmazni, akkor nem ülnénk itt

Első fokon 50.000 forint pénzbírságra ítélete a bíróság ügyfelünket, Vágvölgyi B. Andrást egy Facebook posztért.

Megint a negyedik: a szólásszabadság szűkítése

Az Alaptörvény negyedik módosításáról sokan, sokat írtak már. Van azonban egy aspektusa, melyről; kevesebb szó esik, pedig igencsak lényeges: ez pedig a szólásszabadság korlátozása.

Az Alaptörvény negyedik módosítása nemcsak alapot ad arra, hogy a jogalkotó általános jogelvekre hivatkozva korlátozza a szólás szabadságát, hanem a kormány - még a parlamentben sem bízva - magába az Alaptörvénybe is súlyos korlátozó szabályokat emelt. Emiatt az Alaptörvény módosítása nem csak a szólásszabadságot korlátozó törvények megalkotására ad felhatalmazást, nem csak azok alkotmánybírósági felülvizsgálatát próbálja feltehetőleg hatékonyan - megakadályozni, hanem közvetlenül alkalmazható korlátokat is felállít. Ráadásul az Alaptörvénybe emelt, a szólásszabadságot korlátozó szabályok részben olyanok, amelyekről az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy alkotmányellenesek.