A Parlamenthez fordult a TASZ a nem létező Tölgyessy-Bizottság ügyében
A parlamenti pártok képviselőcsoportjainak segítségét kértük, hogy az Alkotmány alapján a rendelkezésükre álló eszközökkel igyekezzenek eljárni, és derüljön ki, van-e hazánkban következménye annak, ha a kormány nevében eljáró illetékesek valótlanságot állítanak a nyilvánosság előtt és egy közérdekű adatközlést megtagadó hivatalos levélben.
Az öt képviselőcsoport vezetőihez a következő levelet juttattuk el:
Tisztelt Frakcióvezető Úr/Asszony!
A kormány 2007. március 21-i ülését követő sajtótájékoztatóján Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy „a miniszterelnök úr még a múlt év októberében három jogi szaktekintélyt kért fel a gyülekezési törvény módosításának előkészítésére. A szakértők feladata az volt, hogy megvizsgálják a tervezetet, megfelelően biztosítja-e az alapvető emberi jogokat és megfelel-e a nemzetközi emberi jogi egyezményeknek. A kormány a jogtudósok által készített tervezet, illetve a Gönczöl-bizottság megállapításai alapján hozzálátott a gyülekezési törvény módosításának előkészítéséhez.”
Az www.mszp.hu honlapon 2007. február 28-án megjelent Szükség van a gyülekezési törvény módosítására – Gyurcsány Ferenc válaszlevele Szili Katalinnak című cikk a kormányfő által a házelnöknek írt levélből idéz. A levél – a híradás szerint – Tölgyessy Péter vezette szakértői csoportot, valamit a szakértői csoport által készített javaslatot említ.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2006 decemberében közérdekű adatigényléssel fordult a miniszterelnökhöz, mivel a jogtudósok által elkészített dokumentumot szerettük volna megismerni. Az adatigénylésre válaszul a Miniszterelnöki Titkárság Ügyfélkapcsolati Főosztálya az adat kiadását annak döntés-előkészítő volta miatt megtagadó levelében többek közt az alábbi kijelentést tette: „A közismert alkotmányjogászokból álló szakértői bizottság a gyülekezésről szóló 1990. évi törvény hatályos rendelkezéseinek vizsgálatát valóban elvégezte, és kialakított álláspontját Miniszterelnök úr részére átadta”.
A TASZ ezek után pert indított a javaslat kiadásáért, melynek során az alperes miniszterelnök először az alperesi előkészítő iratában jelentette azt ki, hogy a kért dokumentumot annak nem döntés-előkészítő volta miatt, hanem nem létezése okán nem kívánja kiadni a felperesnek. E dokumentumban többek közt szó szerint ez áll: „Nem jött létre a felperes által megjelölt személyekből álló szakértői bizottság, és éppen ezért ilyen szakértői bizottság által készített javaslat sem létezhet”. A felperes TASZ fellebbezési jogáról való lemondása miatt elsőfokon jogerőre emelkedő ítéletében a Fővárosi Bíróság kimondta, hogy az igényelt dokumentumot a kormányfőnek nem kell a TASZ részére kiadni, mivel az létre sem jött. A per során, többek között Tölgyessy Péter tanúvallomásából kiderült, nem csak hogy az alkotmányjogászok nem készítettek a gyülekezési törvény módosítására javaslatot, hanem a szakértői bizottság sem jött létre.
Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. A Kormányról szóló fejezetében pedig az áll: „működéséért a Kormány az Országgyűlésnek felelős”. Az említett perben kiderült, hogy a kormányfő és a kormány nevében megszólaló államtitkár mind a Kormány sajtótájékoztatóján, mind az Országgyűlés elnökének írt levelében olyan bizottságról és annak olyan jelentéséről adott tájékoztatást, amely létre sem jött.
A hatályos jogszabályok szerint az Alkotmány 61.§-ában rögzített, és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben kibontott a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályok nem rendelkeznek arról az esetről, ha egy közhatalmi szerv vagy annak vezetője hamis hivatkozással tagadja meg közérdekű adatok kiadását. A büntető törvénykönyv ismeri a közérdekű adattal visszaélés tényállását, azonban a büntetőjogi felelősségre vonás csak ultima ratio lehet és ez ügyben nem tartanánk szerencsésnek az ilyen irányú fellépést.
A jogerős bírói döntés után az egyetlen lehetőség arra, hogy tisztázódjon, jár-e bármilyen következménnyel, ha az egyik közhatalmi méltóság semmibe veszi az információszabadság alkotmányos jogát, az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
Kérjük, hogy a ………… országgyűlési képviselőcsoportja szíveskedjen jelen ügyben az Alkotmány 39.§ (1) bekezdése alapján eljárni és a kormányfő felelősségét tisztázni, ezáltal a parlamentáris demokrácia szabályainak megfelelő módon járuljon hozzá ahhoz, hogy a Kormány valóban felelős legyen az Országgyűlésnek.
Budapest, 2007. május 2.
Tisztelettel:
Dénes Balázs
Társaság a Szabadságjogokért
Elnök
Ismerje meg a per részleteit !!!
