A Parlamenthez fordult a TASZ a nem létező Tölgyessy-Bizottság ügyében

A parlamenti pártok képviselőcsoportjainak segítségét kértük, hogy az Alkotmány alapján a rendelkezésükre álló eszközökkel igyekezzenek eljárni, és derüljön ki, van-e hazánkban következménye annak, ha a kormány nevében eljáró illetékesek valótlanságot állítanak a nyilvánosság előtt és egy közérdekű adatközlést megtagadó hivatalos levélben.




Az öt képviselőcsoport vezetőihez a következő levelet juttattuk el:



Tisztelt Frakcióvezető Úr/Asszony!



A kormány 2007. március 21-i ülését követő sajtótájékoztatóján Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy „a miniszterelnök úr még a múlt év októberében három jogi szaktekintélyt kért fel a gyülekezési törvény módosításának előkészítésére. A szakértők feladata az volt, hogy megvizsgálják a tervezetet, megfelelően biztosítja-e az alapvető emberi jogokat és megfelel-e a nemzetközi emberi jogi egyezményeknek. A kormány a jogtudósok által készített tervezet, illetve a Gönczöl-bizottság megállapításai alapján hozzálátott a gyülekezési törvény módosításának előkészítéséhez.”



Az www.mszp.hu honlapon 2007. február 28-án megjelent Szükség van a gyülekezési törvény módosítására – Gyurcsány Ferenc válaszlevele Szili Katalinnak című cikk a kormányfő által a házelnöknek írt levélből idéz. A levél – a híradás szerint – Tölgyessy Péter vezette szakértői csoportot, valamit a szakértői csoport által készített javaslatot említ.



A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2006 decemberében közérdekű adatigényléssel fordult a miniszterelnökhöz, mivel a jogtudósok által elkészített dokumentumot szerettük volna megismerni. Az adatigénylésre válaszul a Miniszterelnöki Titkárság Ügyfélkapcsolati Főosztálya az adat kiadását annak döntés-előkészítő volta miatt megtagadó levelében többek közt az alábbi kijelentést tette: „A közismert alkotmányjogászokból álló szakértői bizottság a gyülekezésről szóló 1990. évi törvény hatályos rendelkezéseinek vizsgálatát valóban elvégezte, és kialakított álláspontját Miniszterelnök úr részére átadta”.



A TASZ ezek után pert indított a javaslat kiadásáért, melynek során az alperes miniszterelnök először az alperesi előkészítő iratában jelentette azt ki, hogy a kért dokumentumot annak nem döntés-előkészítő volta miatt, hanem nem létezése okán nem kívánja kiadni a felperesnek. E dokumentumban többek közt szó szerint ez áll: „Nem jött létre a felperes által megjelölt személyekből álló szakértői bizottság, és éppen ezért ilyen szakértői bizottság által készített javaslat sem létezhet”. A felperes TASZ fellebbezési jogáról való lemondása miatt elsőfokon jogerőre emelkedő ítéletében a Fővárosi Bíróság kimondta, hogy az igényelt dokumentumot a kormányfőnek nem kell a TASZ részére kiadni, mivel az létre sem jött. A per során, többek között Tölgyessy Péter tanúvallomásából kiderült, nem csak hogy az alkotmányjogászok nem készítettek a gyülekezési törvény módosítására javaslatot, hanem a szakértői bizottság sem jött létre.



Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. A Kormányról szóló fejezetében pedig az áll: „működéséért a Kormány az Országgyűlésnek felelős”. Az említett perben kiderült, hogy a kormányfő és a kormány nevében megszólaló államtitkár mind a Kormány sajtótájékoztatóján, mind az Országgyűlés elnökének írt levelében olyan bizottságról és annak olyan jelentéséről adott tájékoztatást, amely létre sem jött.



A hatályos jogszabályok szerint az Alkotmány 61.§-ában rögzített, és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben kibontott a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályok nem rendelkeznek arról az esetről, ha egy közhatalmi szerv vagy annak vezetője hamis hivatkozással tagadja meg közérdekű adatok kiadását. A büntető törvénykönyv ismeri a közérdekű adattal visszaélés tényállását, azonban a büntetőjogi felelősségre vonás csak ultima ratio lehet és ez ügyben nem tartanánk szerencsésnek az ilyen irányú fellépést.



A jogerős bírói döntés után az egyetlen lehetőség arra, hogy tisztázódjon, jár-e bármilyen következménnyel, ha az egyik közhatalmi méltóság semmibe veszi az információszabadság alkotmányos jogát, az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.



Kérjük, hogy a ………… országgyűlési képviselőcsoportja szíveskedjen jelen ügyben az Alkotmány 39.§ (1) bekezdése alapján eljárni és a kormányfő felelősségét tisztázni, ezáltal a parlamentáris demokrácia szabályainak megfelelő módon járuljon hozzá ahhoz, hogy a Kormány valóban felelős legyen az Országgyűlésnek.





Budapest, 2007. május 2.





Tisztelettel:






Dénes Balázs

Társaság a Szabadságjogokért

Elnök






Ismerje meg a per részleteit !!!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Nyílt levél a Rendőrfőkapitánynak: biztosítsa a polgárok szabad gyülekezését!

Nyílt levélben kérjük Budapest Rendőrfőkapitányát, hogy tájékoztasson minket és a közvéleményt arról, hogy a rendőrség hogyan biztosítja, hogy az Országgyűlés alakuló ülése előtti, alatti és utáni időpontok során a gyülekezni kívánók élni tudjanak alkotmányos jogukkal.

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.