A strasbourgi bírósághoz fordultunk, mert a sajtó nem tudósíthatott a menekülttáborokról

A menekültválság Magyarországot is elérő hulláma idején a menekülttáborok életéből, az ott uralkodó körülményekből csak azt láthattuk, amit a Kormány látni engedett; azt már nem, amit a sajtó megmutatott volna. Mivel a magyar bíróságok tehetetlennek bizonyultak a sajtószabadság korlátozásával szemben, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk.

Ahogy arról 2015 nyarán már beszámoltunk: hiába próbált a sajtó több munkatársa is bebocsátást nyerni a menedékjogért folyamodókat befogadó állomások területére, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) minden tudósítótól megtagadta a belépéshez szükséges engedélyt. Egy kivételt azonban mégis tett a BÁH: miközben az újságírók és a fotóriporterek mind kívül rekedtek a táborkerítéseken, a Kormánynak megadatott az a kiváltságos helyzet, hogy saját szemszögéből videofelvételeket és riportot készítsen a tábori körülményekről, majd azt saját médiacsatornáján eljuttassa a közvéleményhez.

Az EJEB előtt képviselt ügyfelünk, Szurovecz Illés, az abcug.hu újságírója. Azon riporterek egyike, akik sohasem tudósíthattak a helyszínen. A BÁH által megjelölt indok szerint azért nem, mert a táborlakók magánszférájának és biztonságának védelme csak a sajtó teljes kitiltásával biztosítható.

Azt az EJEB-nek címzett beadványunk is elismeri, hogy a BÁH köteles az általa fenntartott szálláshelyeken külön intézkedésekkel védeni a táborlakók magánszféráját és biztonságát. A hazájukat félelmükben elhagyni kényszerülőknek, míg új otthonra nem lelnek, nincs hova visszahúzódniuk mások figyelme elől. A táborlakók magánszférája ráadásul ki van szolgáltatva a hatóságok arra vonatkozó döntésének, hogy mekkora mozgásteret kap a sajtó a táborélettel összefüggő tudósításra.

Vitatja azonban indítványunk azt, hogy a menekültek magánszférája és biztonsága csak úgy védhető meg, hogy a BÁH teljesen elzárja az újságírókat a menekülttáboroktól. Érvelésünk szerint a magánszférához való jog még a sérülékeny, kiszolgáltatott személyek esetében sem elegendő hivatkozási alap arra, hogy a hatóság teljesen elzárja a nyilvánosság figyelme elől az olyan közhatalmi cselekvéseket, amelyek átláthatóságához kiemelkedő érdek fűződik egy demokráciában. Mi több, jelen esetben éppen hogy a táborlakók elesett, a hatóságoknak nagymértékben kiszolgáltatott helyzete alapozza csak meg igazán azt, hogy a befogadó állomás működtetése a polgárok vigyázó tekintete mellett történjen. A Kormány harsány menekültellenes bevándorlás-politikájára figyelemmel a menekülttáborok működtetése a közhatalom-gyakorlás lényeges, fokozott civil kontrollt igénylő mozzanata. Ennek kapcsán indítványunkban felhívjuk az EJEB figyelmét arra, hogy egyes uniós tagállamok (Svédország és Ausztria) bíróságai ma már megtiltják, hogy a Magyarországon keresztül érkező, hazánkban regisztrált menedékkérőket a hatóságok visszafordítsák Magyarországra, mivel megítélésük szerint hazánkban fennáll az embertelen, megalázó bánásmód veszélye miatt.

Beadványunk rámutat: a magyar jogrend számos, a sajtóra kötelező erejű előírást tartalmaz, amely keretek közé szorítja a sajtótudósítást (a Polgári Törvénykönyv személyiségi jogi fejezete; az információs önrendelkezési jogot szabályozó törvény). Mind e mellett a BÁH maga is hozhatott volna olyan döntéseket, amelyek a táborban élők jogainak tiszteletben tartása mellett lehetővé teszik a sajtó tájékoztatási feladatának ellátását. Létrehozhatott volna speciális, a tábor területén történő tudósítás kereteit megteremtő etikai kódexet, melynek elfogadásától teszi függővé a tábor területére való belépést. Ennél szigorúbb, de indokolható lehet egy olyan előírás, miszerint a tábor területéről csak úgy tudósíthat újságíró, ha a hatóság alkalmazásában álló szakember folyamatos jelenlétében végzi a munkáját. Ilyen vagy ehhez hasonló garanciarendszert azonban meg sem kísérelt kialakítani a BÁH.

A Kormány exkluzív tudósítási jogát illetően beadványunk kifejti: egy demokratikus társadalomban védhetetlen az a jogkorlátozási konstrukció, amelyben a Kormány maga jogot formálhat arra, hogy az általa működtetett intézményekről a saját szempontjai szerint kiválasztott szemszögből tájékoztassa a közvéleményt, a sokszínű sajtó képviselői viszont egyáltalán nem, vagy csak a Kormány önkényes döntésének függvényében kaphatnak erre felhatalmazást. Demokráciában semmilyen érv nem indokolhatja azt, hogy a Kormány közügyet érintő kérdésekben, cenzorként fellépve, információs és véleménymonopóliumot tartson fenn. Ilyen körülmények között lehetetlen a közvélemény kiegyensúlyozott és tárgyilagos tájékoztatása, így az is, hogy a polgárok megalapozottan vehessenek részt a közéleti, politikai viták eldöntésében.

A beadvány ITT elérhető.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

Elemzésünk az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslatról


A T/714. sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) átfogó jelleggel módosítaná az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Kkttv.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) számos rendelkezését. A Javaslat számos ponton indokolatlanul szűkíti a politikai szabadságjogok gyakorlásának lehetőségeit a választási eljárás során, sok helyütt törvényi szinten lerontva a szabadság- és demokráciabarát bírósági gyakorlatot, aláásva a szabad és tisztességes választások garanciáit.

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.