Az utóbbi hónapokban meglepődve, majd egyre nagyobb felháborodással tapasztaltuk, hogy több megye gyámhivatalában félretájékoztatják az ügyfeleket. Azt állítják a szülőknek, hogy ha kiállnak a jogaikért, nem kaphatják vissza a gyerekeiket. A legkiszolgáltatottabb szülők ilyen fokú félretájékoztatását nehéz másnak látni, mint hatalommal való súlyos visszaélésnek. A hatósági gyakorlat ellen pert kezdeményeztünk, és emellett kértük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI), hogy adjon iránymutatást a gyámhivatalok részére, megtehetik-e ezt az ügyfeleikkel. Friss állásfoglalásában nekünk adott igazat a minisztérium.

Évek óta, visszatérően halljuk a hozzánk forduló, kiszolgáltatott szülőktől azt, hogy a gyámhivatalban “lebeszélték” őket arról, hogy fellebbezzenek vagy pert indítsanak a döntés ellen, amellyel elszakították tőlük a gyerekeiket. A hivatalban olyanokat mondanak a kiszolgáltatott szülőknek, hogy előbb visszakapják a gyereküket, ha nem “ugrálnak”. Ezek a szülők általában egyetlen dologra vágynak, és arra mindennél jobban: visszakapni a gyermekeiket. Így aztán nem mernek jogorvoslattal élni, hiszen érzik, hogy teljes mértékben a hatóság jóindulatára vannak utalva.

Eddig erről a gyakorlatról csak a szülőktől értesültünk, de most a Borsod megyei gyámhatóság egy hivatalos döntésében is megjelent ez a jogellenes gyakorlat. . Először láttuk feketén-fehéren leírva, hogy mivel a szülők jogorvoslattal éltek a gyermekkiemelés ellen, ezért – ameddig az eljárás tart, – nem hajlandóak felülvizsgálni a gyermekek helyzetét, hiába javasolta szinte az összes szakember a mielőbbi hazagondozást.

A hatóság felháborító döntését olvasva minden létező formában (telefonon, e-mailben, jogi beadványban) igyekeztük elérni, hogy vonják vissza a döntést. Jeleztük, hogy a gyermekvédelmi törvény szerint a hatóság feladata éppen az lenne, hogy mielőbb hazagondozza a gyerekeket, amint a család körülményei rendeződnek. Súlyosan jogsértő, ha csak azért, mert a szülők kiálltak az igazukért, és jogorvoslattal éltek a gyermekek kiemelése ellen, a családnak akár még évekig kelljen szétszakítva élnie. A gyámhatóság hivatkozása, miszerint a gyerekkiemelés indokoltsága egy “előkérdés” ahhoz, hogy felül lehessen vizsgálni a család aktuális helyzetét, nyilvánvalóan téves. Hiszen attól még, hogy az adott pillanatban akár jogszerű is volt egy gyermekkiemelés (mondjuk mert krízis állt be a család életében), abból nem következik, hogy négy hónappal később, mire a család rendezte a körülményeit, ne lehessen hazaadni a gyermekeiket. Sőt, a gyermekvédelmi törvény szerint épp ez a feladata a hatóságnak. A gyámhivatalnak azonban hiába jeleztük mindezt, telefonról e-mailre irányítottak át, leveleinkre pedig nem válaszoltak érdemben.

Ezen a ponton a gyámhatóság felettes szervéhez fordultunk: az EMMI-től kértünk állásfoglalást. A minisztérium meglepő gyorsasággal küldte el válaszát, melyben részletesen megindokolva támasztotta alá érveinket, és tette tökéletesen egyértelművé, hogy a gyámhivataloknak nincs joga “zsarolni” az ügyfeleit. Nem kényszeríthetik őket arra, hogy választaniuk kelljen a gyermekeik és aközött, hogy kiálljanak az igazukért.

Örülünk a minisztérium egyértelmű állásfoglalásának, és reméljük, minél több gyámhivatalhoz és gyermekvédelmi szakemberhez eljut a híre.