A Társaság a Szabadságjogokért javaslatai az új büntető-eljárásjogi kódexhez
A kontinentális inkvizitórius eljárásjogi rendszerben a büntetőeljárás hatósági szereplői – nyomozó hatóságok, bíróságok – és egyéb szereplők között erőteljes aszimmetria figyelhető meg az információkhoz való hozzáférés és ezáltal a büntetőeljárás menetének alakítása, illetve az eljárás ellenőrzése között. A büntetőeljárás átláthatatlansága – különösen igaz ez a nyomozati szakaszra – a jogba és a jogalkalmazó intézményekbe vetett bizalmat ássa alá: az ellenőrizhetetlenség önkényes döntéseket szül, amelyek hátrányos és igazságtalan következményei a kiszolgáltatott és sérülékeny csoportokat sújtják, illetve a befolyásos személyeknek kedveznek. A büntetőeljárás ellenőrizhetetlensége bizalmatlanságot szül, amely végső soron a büntetőjog generális prevenciós funkcióját ássa alá. Az állampolgárok önkéntes jogkövetésére lényegesen nagyobb az esély, ha a jog közvetlenül érzékelhetően fair eljárás keretében kerül alkalmazásra. Legitim érdekek – nyomozás hatékonysága, személyes adatok védelme – korlátozhatják a nyilvánosságot, ugyanakkor az átláthatóság követelménye és a korlátozó indokok közötti egyensúly a hatályos büntető-eljárásjogban, álláspontunk szerint nem megfelelő. Az alábbiakban megfogalmazott javaslataink egy része az aszimmetria mérséklését célozzák. Álláspontunk szerint a büntetőeljárás transzparenciája segíti a büntetőeljárással érintettek egyéni jogainak az érvényesítését; a közvélemény ellenőrzése a hatóságokat hatékonyságra ösztönzi.
A TASZ részletes javaslatai a büntető eljárásjog kodifikációjához itt elérhetők.
