A TASZ álláspontját osztja az AB: önkényes volt a devizahiteles tüntetés megtiltása

Az Alkotmánybíróság tegnap kihirdetett döntésében helyt adott a Társaság a Szabadságjogokért által képviselt panaszos gyülekezési szabadsággal kapcsolatos indítványának, és megsemmisítette mind a rendőrség tiltó határozatát, mind a bíróság azt helybenhagyó végzését. A döntés legfontosabb eredménye az, hogy mostantól a rendőrség nem teheti meg, hogy a szervezőkkel történő egyeztetés nélkül tiltson meg egy tüntetést.

A devizahitelekkel kapcsolatos tavalyi kúriai jogegységi határozat kihirdetésének idejére bejelentett tüntetést a rendőrség megtiltotta, a tiltást pedig a bíróság jóváhagyta azon az alapon, hogy a rendezvény súlyosan veszélyeztette volna az igazságszolgáltatás zavartalan működését. A békés gyülekezés jogának szükségtelen korlátozása miatt a tüntetés bejelentőjének képviseletében a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő egyesület (TASZ) az Alkotmánybíróságtól (AB) kérte a jogsértés megállapítását és az ügyben született döntések megsemmisítését. Bár nem mindenben, de az AB jórészt osztotta a TASZ álláspontját.

A „bíróságok zavartalan működésének súlyos veszélyeztetése” ritkábban alkalmazott indoka a tüntetések megtiltásának. Az AB-döntés alapján önmagában a békés demonstrációkat nem lehet illegitim nyomásgyakorlásként értelmezni. Az AB megerősítette: a tüntetések elengedhetetlen részei a demokratikus közéletnek, függetlenül attól, hogy szinte minden tüntetés okoz bizonyos zavart, nem ritkán ellenérzést is kelt – ezért nem elegendő például a szóban forgó tiltási okot kizárólag a tüntetés címzettjének, jelen esetben a Kúriának a nyilatkozata alapján megállapítani.

Bár az AB az alapjog-korlátozási teszt részletes levezetése után a konkrét tiltást nem azért semmisítette meg, mert az szükségtelennek bizonyult, a döntés alapja így is progresszív. Világossá tette ugyanis az AB, hogy az a szabály, miszerint a tiltó határozat meghozatala előtt a rendőrségnek egyeztetést kell lefolytatnia a bejelentővel, annak érdekében, hogy a tiltás elkerülhető legyen, nemcsak formális tájékoztatási kötelezettséget jelent, hanem garanciális jelentőséggel bír. Annak ellenére, hogy ezt a szabályt nem a törvény, hanem a végrehajtási rendelet írja elő, ez az egyik biztosítéka annak, hogy a joggyakorlás legsúlyosabb korlátozása ne legyen önkényes. „Az államnak elsődleges kötelessége, hogy mindent megtegyen az alapjog-gyakorlás lehetővé tétele érdekében: amíg a tüntetések békések, addig azokat tolerálni kell, és kétség esetén is a szabadságjognak kell elsőbbséget biztosítani” – fűzte hozzá Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi szakértője.

Az AB döntése itt olvasható >> (.pdf) (ügyszám: IV/1514/2014)

Az alkotmányjogi panasz itt olvasható >> (.pdf)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szabad a Pride, a bíróság helyre tette a rendőrséget!

A Fővárosi Törvényszék mai végzésével felülbírálta és hatályon kívül helyezte a Budapest Rendőr-főkapitányának a Meleg Méltóság Menetét (MMM) megtiltó határozatát. Ahogyan tavaly, úgy idén sem sikerült a terv: a bíróság nem dőlt be a rendőrség 13 oldalnyi érvelésének, hanem a rendezvény bejelentőjének és az őt képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédjének adott igazat. A bírósági végzés kimondja, hogy a MMM-et meg lehet tartani a bejelentett útvonalon, nem áll fenn ugyanis olyan indok, ami a törvény szerint annak rendőrségi tilalmát megalapozná.

Zöld jelzés a szakszervezeti tüntetéseknek: Sikeres TASZ-fellépés a Fővárosi Bíróság előtt a betiltott tüntetések ügyében

A Fővárosi Bíróság 2011. szeptember 21-i végzéseivel  hatályon kívül helyezett két rendőri határozatot: azokat, amelyekkel Budapest Rendőrfőkapitánya a Kossuth-térre és a Várba, szombatra és vasárnapra szabályosan bejelentett szakszervezeti tüntetéseket megtiltotta. A tervetett tüntetések így megtarthatók, a bíróság az ügyekben osztotta a bejelentő képviseletét ellátó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet álláspontját, mely szerint a rendőrségi határozatok indoklása nem állta meg a helyét és tiltásra nem lett volna ok.