A TASZ álláspontját osztja az AB: önkényes volt a devizahiteles tüntetés megtiltása

Az Alkotmánybíróság tegnap kihirdetett döntésében helyt adott a Társaság a Szabadságjogokért által képviselt panaszos gyülekezési szabadsággal kapcsolatos indítványának, és megsemmisítette mind a rendőrség tiltó határozatát, mind a bíróság azt helybenhagyó végzését. A döntés legfontosabb eredménye az, hogy mostantól a rendőrség nem teheti meg, hogy a szervezőkkel történő egyeztetés nélkül tiltson meg egy tüntetést.

A devizahitelekkel kapcsolatos tavalyi kúriai jogegységi határozat kihirdetésének idejére bejelentett tüntetést a rendőrség megtiltotta, a tiltást pedig a bíróság jóváhagyta azon az alapon, hogy a rendezvény súlyosan veszélyeztette volna az igazságszolgáltatás zavartalan működését. A békés gyülekezés jogának szükségtelen korlátozása miatt a tüntetés bejelentőjének képviseletében a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő egyesület (TASZ) az Alkotmánybíróságtól (AB) kérte a jogsértés megállapítását és az ügyben született döntések megsemmisítését. Bár nem mindenben, de az AB jórészt osztotta a TASZ álláspontját.

A „bíróságok zavartalan működésének súlyos veszélyeztetése” ritkábban alkalmazott indoka a tüntetések megtiltásának. Az AB-döntés alapján önmagában a békés demonstrációkat nem lehet illegitim nyomásgyakorlásként értelmezni. Az AB megerősítette: a tüntetések elengedhetetlen részei a demokratikus közéletnek, függetlenül attól, hogy szinte minden tüntetés okoz bizonyos zavart, nem ritkán ellenérzést is kelt – ezért nem elegendő például a szóban forgó tiltási okot kizárólag a tüntetés címzettjének, jelen esetben a Kúriának a nyilatkozata alapján megállapítani.

Bár az AB az alapjog-korlátozási teszt részletes levezetése után a konkrét tiltást nem azért semmisítette meg, mert az szükségtelennek bizonyult, a döntés alapja így is progresszív. Világossá tette ugyanis az AB, hogy az a szabály, miszerint a tiltó határozat meghozatala előtt a rendőrségnek egyeztetést kell lefolytatnia a bejelentővel, annak érdekében, hogy a tiltás elkerülhető legyen, nemcsak formális tájékoztatási kötelezettséget jelent, hanem garanciális jelentőséggel bír. Annak ellenére, hogy ezt a szabályt nem a törvény, hanem a végrehajtási rendelet írja elő, ez az egyik biztosítéka annak, hogy a joggyakorlás legsúlyosabb korlátozása ne legyen önkényes. „Az államnak elsődleges kötelessége, hogy mindent megtegyen az alapjog-gyakorlás lehetővé tétele érdekében: amíg a tüntetések békések, addig azokat tolerálni kell, és kétség esetén is a szabadságjognak kell elsőbbséget biztosítani” – fűzte hozzá Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi szakértője.

Az AB döntése itt olvasható >> (.pdf) (ügyszám: IV/1514/2014)

Az alkotmányjogi panasz itt olvasható >> (.pdf)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jogellenesen állította pellengérre a TASZ ügyfeleit az Origo

Első fokon pert nyert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) két ügyfele az Origóval szemben. A propagandalapot bocsánatkérésre és sérelemdíj fizetésére kötelezte a bíróság, mert jogosulatlanul hozta nyilvánosságra a két civil aktivista nevét egy belső felhasználásra szánt jelenléti íven.

Minimális büntetést kaptak a tiltakozó ápolók

A Sándor Mária vezetésével tiltakozó egészségügyi alkalmazottakat, akik az alacsony bérszínvonal és a kormány egészségügyi politikája ellen tiltakoztak az Erzsébet-hídón egy szeptemberi hajnalon, a TASZ közbenjárására csak jelentősen csökkentett szankciókkal sújtotta a szabálysértési hatóság.

Bírósági pofon a devizahiteleseknek és a gyülekezési jognak

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helybenhagyta a devizahiteleseknek a mai kúriai jogegységi határozat kihirdetése idejére szervezett tüntetésének rendőrségi megtiltását. A TASZ szerint mind a tiltás, mind az azt helybenhagyó bírói végzés sérti a gyülekezési szabadságot.