A TASZ álláspontját osztja az AB: önkényes volt a devizahiteles tüntetés megtiltása
Az Alkotmánybíróság tegnap kihirdetett döntésében helyt adott a Társaság a Szabadságjogokért által képviselt panaszos gyülekezési szabadsággal kapcsolatos indítványának, és megsemmisítette mind a rendőrség tiltó határozatát, mind a bíróság azt helybenhagyó végzését. A döntés legfontosabb eredménye az, hogy mostantól a rendőrség nem teheti meg, hogy a szervezőkkel történő egyeztetés nélkül tiltson meg egy tüntetést.
A devizahitelekkel kapcsolatos tavalyi kúriai jogegységi határozat kihirdetésének idejére bejelentett tüntetést a rendőrség megtiltotta, a tiltást pedig a bíróság jóváhagyta azon az alapon, hogy a rendezvény súlyosan veszélyeztette volna az igazságszolgáltatás zavartalan működését. A békés gyülekezés jogának szükségtelen korlátozása miatt a tüntetés bejelentőjének képviseletében a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő egyesület (TASZ) az Alkotmánybíróságtól (AB) kérte a jogsértés megállapítását és az ügyben született döntések megsemmisítését. Bár nem mindenben, de az AB jórészt osztotta a TASZ álláspontját.
A „bíróságok zavartalan működésének súlyos veszélyeztetése” ritkábban alkalmazott indoka a tüntetések megtiltásának. Az AB-döntés alapján önmagában a békés demonstrációkat nem lehet illegitim nyomásgyakorlásként értelmezni. Az AB megerősítette: a tüntetések elengedhetetlen részei a demokratikus közéletnek, függetlenül attól, hogy szinte minden tüntetés okoz bizonyos zavart, nem ritkán ellenérzést is kelt – ezért nem elegendő például a szóban forgó tiltási okot kizárólag a tüntetés címzettjének, jelen esetben a Kúriának a nyilatkozata alapján megállapítani.
Bár az AB az alapjog-korlátozási teszt részletes levezetése után a konkrét tiltást nem azért semmisítette meg, mert az szükségtelennek bizonyult, a döntés alapja így is progresszív. Világossá tette ugyanis az AB, hogy az a szabály, miszerint a tiltó határozat meghozatala előtt a rendőrségnek egyeztetést kell lefolytatnia a bejelentővel, annak érdekében, hogy a tiltás elkerülhető legyen, nemcsak formális tájékoztatási kötelezettséget jelent, hanem garanciális jelentőséggel bír. Annak ellenére, hogy ezt a szabályt nem a törvény, hanem a végrehajtási rendelet írja elő, ez az egyik biztosítéka annak, hogy a joggyakorlás legsúlyosabb korlátozása ne legyen önkényes. „Az államnak elsődleges kötelessége, hogy mindent megtegyen az alapjog-gyakorlás lehetővé tétele érdekében: amíg a tüntetések békések, addig azokat tolerálni kell, és kétség esetén is a szabadságjognak kell elsőbbséget biztosítani” – fűzte hozzá Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi szakértője.
Az AB döntése itt olvasható >> (.pdf) (ügyszám: IV/1514/2014)
Az alkotmányjogi panasz itt olvasható >> (.pdf)
