A törvény szája – bíró nem cigányozhat!

A Gyulai Törvényszék bírájának a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatását elutasító ítélete kapcsán elengedhetetlen leszögezni, hogy a magyar államot képviselő bírák az ítélkezés során kizárólag a törvénynek megfelelően nyilvánulhatnak meg: aki közhatalmat gyakorol, nem a saját nevében beszél, hanem a törvénynek ad hangot. A klasszikus megfogalmazás szerint a bíró a törvény szája. Elfogadhatatlan, hogy ítélete indokolásában mentegesse, legitimálja a „cigánybűnözés” teóriáját és az ezen alapuló szélsőséges akciókat, megtagadva azokat az alkotmányos elveket, amelyeket a törvényeink intézményesítenek: a minden embert egyenlően megillető méltóságot, a jogegyenlőséget és a kirekesztés tilalmát, valamint a jogok és kötelezettségek egyéni jellegét.

A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda nem ért egyet az ítélet érdemével sem: rosszul döntött a bíróság, amikor elutasította az ügyésznek az extrémista, szélsőjobboldali szervezet feloszlatására irányuló keresetét, azonban nem emiatt emelik most fel hangjukat. Az indokolásból ugyanis nemcsak az derül ki, hogy a bíró mennyire egyoldalúan mérlegelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, hanem az is, hogy mi a véleménye roma honfitársainkról és a „cigánybűnözés” jelszavával fellépő gyűlöletcsoportokról. A Szebb Jövőért Egyesület retorikáját értelmező indokolásból nyilvánvalóan következik az, hogy a bíró alapvetően egyetért e nézetekkel, hiszen mentegeti, legitimálja ezeket.
Ezek a nézetek természetesen hamisak: a bűnelkövetés nem az etnikai hovatartozástól függ; ugyanakkor a bűnözés etnikai alapú meghatározása megalázó és kirekesztő az egész etnikai csoportra nézve. A privát szférában folytatott cigányozáshoz a jognak nincs köze, a bíróval szemben azonban magasabbak az elvárások: ő, aki az állam, a törvény, a közhatalom nevében jár el, nem hangoztathat kirekesztő nézeteket. A bíró a magyar államot és annak alkotmányos rendjét, a törvényekben megtestesülő erkölcsi elveket képviseli: az azokkal esetleg össze nem egyeztethető saját véleményét, előítéleteit ki kell zárnia, és csakis a hatályos jogszabályokra támaszkodva hozhatja meg a döntését. 
Mi sem rombolja jobban a bíróságokba vetett közbizalmat, mint az, ha a bíró személyes elfogultsága megjelenik az ítélkezésben. A bírói hivatal elnyerésében szerepet játszó minden szerv, így a köztársasági elnök, az Országos Bírósági Hivatal és a törvényszék elnöke is felelősséggel tartozik azért, hogy ilyen kirekesztő ítélet születhet egy magyar bíróságon. A bíróságok igazgatására hivatott szerveknek a bírák kinevezése, képzése és munkájuk értékelése során ezt meg kell akadályozniuk. E szervek közös felelőssége, hogy feladatkörükben mindent megtegyenek azért, hogy a bírák részrehajlás nélkül az alkotmányosság és az emberi jogok eszméjével összhangban ítélkezzenek.
Szabó Máté Dániel, szakmai igazgató, Társaság a Szabadságjogokért
Kádár András Kristóf, társelnök, Magyar Helsinki Bizottság
Majtényi László, elnök, Eötvös Károly Intézet
Muhi Erika, igazgató, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ízekre szedett médiatörvény

Az Európa Tanács (ET) szakértőinek a magyar médiatörvényekről készített részletes elemzését fordíttatta magyarra a Mérték Médiaelemző és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

Mit szólhat a sajtó?

Egy demokratikus köztársaság polgára számára a sajtó szabadsága az egyik legfontosabb szabadságjog. Ez teszi lehetővé a közügyek vitatását a modern politikai közösségekben, a hatalmi igények és a hatalomgyakorlás megítélését minden egyes állampolgár részvételének lehetőségével.

Nem bűncselekmény, ha korrupt állatnak nevezed a polgármesteredet

Kiskartali István egy augusztusi hajnalban írt meglehetősen erős bírálatot a faluja polgármesteréről a saját Facebook oldalára. A polgármester ezért feljelentette őt a rendőrségen, ahol meg is indították a nyomozást becsületsértés ügyében. Közbelépésünknek köszönhetően a jászberényi ügyészség megszüntette a büntetőeljárást. Megerősítették, hogy amit ügyfelünk tett, az nem bűncselekmény, hanem a szólásszabadság gyakorlása.