A törvény szája – bíró nem cigányozhat!

A Gyulai Törvényszék bírájának a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatását elutasító ítélete kapcsán elengedhetetlen leszögezni, hogy a magyar államot képviselő bírák az ítélkezés során kizárólag a törvénynek megfelelően nyilvánulhatnak meg: aki közhatalmat gyakorol, nem a saját nevében beszél, hanem a törvénynek ad hangot. A klasszikus megfogalmazás szerint a bíró a törvény szája. Elfogadhatatlan, hogy ítélete indokolásában mentegesse, legitimálja a „cigánybűnözés” teóriáját és az ezen alapuló szélsőséges akciókat, megtagadva azokat az alkotmányos elveket, amelyeket a törvényeink intézményesítenek: a minden embert egyenlően megillető méltóságot, a jogegyenlőséget és a kirekesztés tilalmát, valamint a jogok és kötelezettségek egyéni jellegét.

A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda nem ért egyet az ítélet érdemével sem: rosszul döntött a bíróság, amikor elutasította az ügyésznek az extrémista, szélsőjobboldali szervezet feloszlatására irányuló keresetét, azonban nem emiatt emelik most fel hangjukat. Az indokolásból ugyanis nemcsak az derül ki, hogy a bíró mennyire egyoldalúan mérlegelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, hanem az is, hogy mi a véleménye roma honfitársainkról és a „cigánybűnözés” jelszavával fellépő gyűlöletcsoportokról. A Szebb Jövőért Egyesület retorikáját értelmező indokolásból nyilvánvalóan következik az, hogy a bíró alapvetően egyetért e nézetekkel, hiszen mentegeti, legitimálja ezeket.
Ezek a nézetek természetesen hamisak: a bűnelkövetés nem az etnikai hovatartozástól függ; ugyanakkor a bűnözés etnikai alapú meghatározása megalázó és kirekesztő az egész etnikai csoportra nézve. A privát szférában folytatott cigányozáshoz a jognak nincs köze, a bíróval szemben azonban magasabbak az elvárások: ő, aki az állam, a törvény, a közhatalom nevében jár el, nem hangoztathat kirekesztő nézeteket. A bíró a magyar államot és annak alkotmányos rendjét, a törvényekben megtestesülő erkölcsi elveket képviseli: az azokkal esetleg össze nem egyeztethető saját véleményét, előítéleteit ki kell zárnia, és csakis a hatályos jogszabályokra támaszkodva hozhatja meg a döntését. 
Mi sem rombolja jobban a bíróságokba vetett közbizalmat, mint az, ha a bíró személyes elfogultsága megjelenik az ítélkezésben. A bírói hivatal elnyerésében szerepet játszó minden szerv, így a köztársasági elnök, az Országos Bírósági Hivatal és a törvényszék elnöke is felelősséggel tartozik azért, hogy ilyen kirekesztő ítélet születhet egy magyar bíróságon. A bíróságok igazgatására hivatott szerveknek a bírák kinevezése, képzése és munkájuk értékelése során ezt meg kell akadályozniuk. E szervek közös felelőssége, hogy feladatkörükben mindent megtegyenek azért, hogy a bírák részrehajlás nélkül az alkotmányosság és az emberi jogok eszméjével összhangban ítélkezzenek.
Szabó Máté Dániel, szakmai igazgató, Társaság a Szabadságjogokért
Kádár András Kristóf, társelnök, Magyar Helsinki Bizottság
Majtényi László, elnök, Eötvös Károly Intézet
Muhi Erika, igazgató, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A harmadik hullám – az alkotmányozás

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzése szerint az Alaptörvény-javaslat ellehetetleníti a politikai váltógazdálkodást, gyengíti a fékek és ellensúlyok rendszerét, a választójog kiterjesztésével pedig indokolatlanul átalakítja a politikai közösség kereteit. Ha elfogadják az Alaptörvényt, az alapjogok a korábbinál alacsonyabb szintű védelmet élveznek majd, e jogok kikényszeríthetősége pedig súlyos csorbát szenved az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítésével. A három szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy mivel a sarkalatos törvények tartalma ma még nem ismert, az Alaptörvény elfogadása csupán az alkotmányozási folyamat kezdetét és nem a végét jelenti.

Megbukott az alkotmánymódosítás: köszönjük!

Az Országgyűlés nem fogadta el a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó alkotmánymódosítás.

Miért nem lesz idén kampány?

A TASZ más jogvédő szervezetekkel közösen már korábban beszámolt róla, hogy a köztéri kampányolást rendező szabályozás átalakítása hogyan szűkíti azokat a felületeket, amelyeken politikai hirdetés helyezhető el. Az ezt követő fővárosi önkormányzati rendelet következtében pedig az idei kampányban gyakorlatilag nem lesz lehetőség ingyenesen vagy olcsón választási plakátokat elhelyezni.