Aggályok a népszámlálással kapcsolatban

A népszámlálás mind társadalomstatisztikailag, mind a népesség tagjai szempontjából kiemelt fontosságú esemény, amely a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogot mélyen érinti. Tekintettel arra, hogy 2011. október 1. és 31. között mindenkinek kötelezően nyilatkoznia kell, a TASZ néhány kritika észrevételt fogalmaz meg a tervezett lebonyolítással kapcsolatban a rendelkezésre álló információk alapján.

A TASZ az Eötvös Károly Intézettel és egy független adatvédelmi szakértővel közösen 2010. novemberében a KSH megkeresésére egy levélben hívta fel a figyelmet arra, hogy a népszámlálás terveinek egyes elemei nem felelnek meg a személyes adatok védelméhez való jog szabályainak. Az adatvédelmi garanciák a népszámlálás azon jellemzői miatt különösen jelentősek, hogy egyrészt a népszámláláson a válaszadás kötelező, másrészt az adatfelvétel teljes körű, harmadrészt az adatfelvétel szenzitív adatokra is kiterjed. Bár néhány kérdésben történt előrelépés, sajnos kulcsfontosságú kérdésekben nem tapasztaltunk pozitív irányú változást. Melyek a kifogásolt elemei a népszámlálásnak?
A népszámlálással – és általában a statisztikai célú adatgyűjtéssel – szemben támasztott legfontosabb követelmény az anonimitás, azaz, hogy a kérdőíven szereplő adatok ne legyenek köthetőek pontosan meghatározható személyekhez. A népszámlálásról szóló törvény (2009. évi CXXXIX.) és annak végrehajtási rendelete alapján azonban úgy tűnik, hogy a népszámlálás nem tesz eleget az anonimitás követelményének. A lakásokra vonatkozó kérdéseknél meg kell jelölni a pontos lakcímet (település, irányítószám, közterület neve, lépcsőház száma, emelet és ajtószám). Ez önmagában vagy más adatokkal összekapcsolva azonosíthatóvá teszi a válaszadó személyét. A KSH-hoz eljutatott állásfoglalásban azt javasoltuk, hogy a lakcímet kizárólag a kérdezés teljeskörűségének biztosítása végett rögzítsék, a kérdőívektől elkülönítetten, és az később ne lehessen a kérdőívhez kapcsolható semmilyen kapcsolati kód segítségével. Ez nem zárja ki, hogy a lakóhelyre vonatkozó lényeges információkat a lakáskérdőív kitöltésével a KSH megszerezze és feldolgozza. Természetesen nem vitatjuk, hogy a lakóhelyre vonatkozó adatok alapvető fontosságúak, azonban ezt a legitim célt össze kell hangolni az anonimitás követelményével. (A munkáltatóra vonatkozó kérdéseknél vagylagosan a munkáltató megnevezése vagy tevékenységének részletes körülírása között választhat a válaszadó. Az eredeti elképzelésekhez képest adatvédelmi szempontból a választási lehetőség mindenképpen előrelépés, hiszen a 2010-es próbakérdőíven kötelezően a munkáltató cégszerű megnevezését kellett beírni, amely – a pontos lakcímhez hasonlóan – lehetővé teszi a válaszadó személyének azonosítását. A KSH-val való egyeztetéskor azt javasoltuk, hogy a kérdőív elsősorban a munkáltató jellegére kérdezzen rá, és a munkáltató megnevezése alternatív lehetőségként álljon a válaszadók előtt nyitva.)
Az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozó adatok fokozott törvényi védelemben részesülnek. A ma is elterjedt súlyos diszkrimináció, tragikus történelmi tapasztalatok miatt - érthető okokból - sokan félnek ilyen tartalmú információkat megosztani magukról. Ezt méltányolva a törvény önkéntes adatszolgáltatást ír elő. Ugyanakkor kiemelten fontos társadalmi érdek, hogy a lakosság etnikai összetételéről, egyes etnikai csoportok életkörülményeiről valós képpel rendelkezzünk. Az egészségügyi és szociális ellátás tervezéséhez nélkülözhetetlenek a megbízható statisztikai információk az egészségi állapotról, fogyatékosságról. (Lelkiismereti- és vallásszabadság alapvetően magánügy, és lakosság vallásával kapcsolatos statisztikai adatok egy világnézetileg semleges államban nem bírnak nagy jelentőséggel.) A polgárok válaszadási hajlandóságának és a valóságnak megfelelő adatszolgáltatásnak alapvető feltétele, hogy bízhassanak abban, hogy a kérdőíveken az érzékeny adataik anonimek maradnak. Célszerű tehát, hogy a kérdőívet kitöltő személy érzékelje, hogy az ilyen jellegű adatait fokozott gondossággal kezelik, ellenkező esetben meg fogja tagadni az adatszolgáltatást. A KSH jogi és fizikai biztosítékokat köteles nyújtani ahhoz, hogy az etnikai csoporthoz, nemzetiséghez való tartozással, az anyanyelvvel és a vallással kapcsolatos válaszok alapján a válaszadók ne legyenek azonosíthatóak. Álláspontunk szerint a bizalmat – és ebből következően a népszámlálás eredményességét – az segíthetné elő, ha már az adatfelvétel során egyértelműen elkülönítve kezelnék a különleges személyes adatokat. Emellett fontos lenne, hogy a kérdezőbiztos se ismerje meg az adatokat. Az adatvédelmi biztos 2009-ben kiadott javaslatával egyetértve azt javasoljuk, hogy a válaszadó a népszámlálási kérdőívtől független külön lapon, a kérdezőbiztos által nem ellenőrzötten maga töltse ki az érzékeny adatokra vonatkozó részt, és azt lezárt borítékban adja át a kérdezőbiztosnak. A szenzitív adatokra vonatkozó kérdőívnek a többi – az 1. pontban ajánlottaknak megfelelően anonímmá tett – kérdőívvel való összekapcsolhatósága belső azonosítóval biztosítható.

Komoly hiányosságok láthatóak a válaszadás önkéntességének feltüntetésével kapcsolatban is. A próbakérdőív V. pontja esetében mindössze egy alig észrevehető kitétel („999 –nem kíván választ adni”) jelzi a válaszadás önkéntességét. Ennek a feltételnek szerves része, hogy az adatalany tisztában legyen azzal, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. Ez akkor teljesül, ha az önkéntesség kellő módon fel van tüntetve a kérdőíven. Az adatvédelmi szabályok értelmében az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kielégítő megoldást az jelentene, ha a kérdéscsoport előtt a kérdések betűméreténél nagyobb, vastag betűs tájékoztatásban hívnák fel a válaszadók figyelmét az önkéntességre. Emellett természetesen fontos, hogy a kérdezőbiztos is megfelelő tájékoztatást adjon az adatfelvétel megkezdése előtt.

A KSH majdnem két hónappal a levél megküldése után írt később érkezett válaszát ide kattintva olvashatja. A KSH a civil szervezetek által megfogalmazott kritikai észrevételeket nem fogadta el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Mihez kezdhet egy biztonsági cég az arcképeddel?

A nyár közepén jelent meg egy cikk a WMN.hu-n, amely szerint a FINA világbajnokság alatt egy „arcfelismerő rendszer buktatta le az egyik újságírójukat”. Ezután a több állami rendezvényről is ismert Valton Security két alkalmazottja kérte, hogy igazolja magát, mert a beléptetés során az újságíró és valaki más között részleges egyezést talált az arcképelemző szoftver. Okkal merül fel a kérdés: ki, miért és milyen jogszabályi feltételek alapján működtethet ma Magyarországon arcképelemző rendszereket?

Mire használja Németh Szilárd a titkosszolgálatokat?

Németh Szilárd, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke a Mandinernek adott interjújában arról beszélt, hogy a köztársasági elnökjelölt Majtényi László munkahelye, az Eötvös Károly Intézet több támogatást kapott Soros György alapítványaitól, mint amennyiről az intézet számot adott. Arra az újságírói kérdésre, hogy ezt mégis mire alapozza, azt válaszolta: „Amit a szolgálatoktól meghallgathattam a nemzetbiztonsági bizottságban, arra. Aki ott volt, és vannak ott ellenzékiek is, annak számára világos, hogy itt sokkal, de sokkal nagyobb lóvé van a háttérben.”

Vénaszkenner az FTC pályán, biometrikus adatok az AB ülésein

Pár éve egyes focimeccsekre a szurkolók csak akkor mehetnek be, ha előzetesen megadják a nevüket, címüket, születési adataikat, képmásukat, és megengedik, hogy a tenyerük vénalenyomatát is rögzítsék. A stadionokba való beléptetéskor pedig egyeztetik az adatokat: a beléptető kapuk egyik ellenőrző felületére a szurkolói kártyát, míg másik felületére a belépni kívánó tenyerét kell egyidejűleg ráhelyezni, amely a szurkoló vénalenyomatát ellenőrzi. Az ezt az eljárást előíró szabályokat 2014-ben megtámadtuk az Alkotmánybíróságon, mert szerintünk a vénalenyomat kötelező rögzítése és tárolása egy szurkolói adatbázisban szükségtelen és aránytalan jogkorlátozás. Az indítványunk amellett érvel, hogy a biztonságra törekvés nem tesz bármilyen jogkorlátozást elfogadhatóvá.