Alaptörvény-ellenes az új NAT, a gyerekeket meg kell védeni tőle
Alaptörvény-ellenes az új NAT – erre a következtetésre jutott elemzésünk, amely alapjogi szempontból vizsgálta az új alaptantervet. Sokan kérdezik, hogy mi a következménye az új NAT be nem tartásának – a mi álláspontunk szerint azonban a követése az, ami jogellenes. Az iskolának és a tanárnak pedig felelőssége, hogy megvédje a gyerekeket a jogsérelemtől.
Az új Nemzeti alaptanterv ellen számos pedagógiai-szakmai kritika elhangzott már, mi pedig – alapjogokkal foglalkozó szervezetként – azt vizsgáltuk, hogy milyen jogi érvei lehetnek azoknak a tanároknak és szakmai műhelyeknek, akik számára nem elfogadhatók az új NAT előírásai. Ígértük, hogy részletesen feltárjuk, miért Alaptörvény-ellenes az új NAT, ami azért fontos, mert ennek ismeretében lehet megvédeni a vele szembe helyezkedő pedagógusokat és intézményeket az esetleges retorzióktól.
Amikor alapjogok feszülnek egymásnak
Amikor az állam a gyerekek érdekében lép fel, egy elég furcsa viszony alakul ki. Egyrészt ott vannak a gyerekek, akiknek a mindenek felett álló érdekét mindenkinek tiszteletben kell tartania. Másrészt ott vannak szülők, akik alapértelmezés szerint jót akarnak a gyereküknek, ráadásul a nevelési elveik igen különbözőek lehetnek (hogy mást ne mondjunk, a megrögzötten vallásostól az ateistáig, a nemzeti fajvédőtől a liberálisig, vagy akár az azonos nemű párokig). A szülőknek joguk van megválasztani, hogy szerintük mi a legjobb a gyereküknek, és a saját nevelési elveiket követhetik – de nem korlátlanul. Itt avatkozik be az állam, amely például tankötelezettséget írhat elő.
A tankötelezettség tehát egyszerre korlátozza és biztosítja a gyerekek jogait. Korlátozza, mert például minden nap be kell menniük egy intézménybe, akkor is, ha nincs kedvük. De biztosítja is, mert az iskola – legalábbis elméletileg – hozzásegít, hogy a világot értő, önállóan cselekedni, gondolkodni képes felnőttekké váljanak.
A tankötelezettség a szülők jogait is korlátozza, hiszen meghatározza a nevelés módját és bizonyos mértékig a tartalmát is (hiszen az iskolában a laposföldhívő szülő gyerekének is a heliocentrikus világképet fogják tanítani).
Nagyon nem mindegy azonban, hogy a gyerekek (tanulók) és szüleik jogait milyen mértékben korlátozza az állam. Ez kényes kérdés, amit patikamérlegen kell kimérni – ezt különböző jogi tesztekkel lehet megtenni.
Ezért Alaptörvény-ellenes az új NAT
A Nemzeti alaptanterv része a közoktatási szabályoknak, és végső soron alapjogokat korlátoz. A mi álláspontunk szerint viszont olyan mértékben avatkozik bele a gyerekek oktatáshoz való jogába, annyira semmibe veszi a gyerekek egészséges fejlődéséhez való jogát, hogy ez már nem összeegyeztethető az Alaptörvénnyel.
Az új NAT – ahogy bármilyen alaptanterv – elviekben a tankötelezettség céljait szolgálja, ezáltal a gyerekeket védi. Ez az alaptanterv azonban nem alkalmas ennek a célnak az elérésére, mert nem hagy kellő választási lehetőséget a tanároknak és az iskoláknak, emellett pedig olyannyira részletes, esélyt sem ad a tanulók egy részének – mégpedig éppen a legsérülékenyebb, leghátrányosabb helyzetű tanulóknak – a benne előírt ismeretanyag elsajátítására, a kulcskompetenciák megszerzésére. Ezáltal a gyermek megfelelő védelemhez és gondoskodáshoz való joga nemhogy nem biztosított, hanem azt az új NAT egyenesen megsérti.
Az állam nem azzal képes garantálni a gyerekek jogait, hogy kötelezően átadandó tudástartalmakat határoz meg. Épp ellenkezőleg: nem határozhat meg ilyen tartalmakat, mert azt kell biztosítania, hogy a gyerekek szabadon kibontakoztathassák a személyiségüket, a társadalom politikai közösségében önállóan részt vehessenek. A NAT-nak csökkentenie, nem pedig növelnie kellene a társadalmi hátrányokat. A gyermek megfelelő védelemhez és gondoskodáshoz való joga tehát kizárólag akkor képes érvényesülni, ha az állam úgy korlátoz alapjogokat, hogy egyúttal szem előtt tartja az egyéni különbségeket, és megfelelő mozgásteret nyújt a keret-, illetve helyi tantervek egyéni különbségekhez való igazítására.
Mivel az új NAT erre nem képes, ezért alapjogsértő. Az erről szóló érvelésünk a cikk végén letölthető. Bárki használhatja önmaga védelmében, mi is ezt fogjuk használni, amikor jogi segítséget nyújtunk a hozzánk forduló érintetteknek, akiket felelősségre vonnak a NAT-tal kapcsolatos magatartása miatt. Versengő alapjogok között igazságot tenni ezekben az eljárásokban a bíróságoknak, illetve az Alkotmánybíróságnak kell majd, mi pedig azon dolgozunk majd, hogy ez megtörténjen.
