Alkotmánybírósághoz fordultunk a Kossuth téri demonstráció folytatásának megtiltása miatt

A Kossuth téren több hónapon át demonstrált az Ország Gyűlése Mozgalom. A demonstrációt azonban nem maguktól hagyták abba, hanem azért, mert a bíróság megtiltotta, hogy tovább folytassák. A TASZ szerint a bíróság mégoly indokolt ítélete is illegitim korlátozása a békés gyülekezés szabadságának: a tiltás mellett szóló fő indok, a tüntetés elhúzódó jellege, nem elégséges az egyik legfontosabb politikai szabadságjog korlátozására. A jogerős végzés ellen alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be.

A Szabó Gábor „Tuareg” vezette OGYM 2014. augusztus óta, kéthavonta megtett bejelentések alapján gyakorlatilag megszakítás nélkül demonstrált a Kossuth téren. A Budapesti Rendőr-főkapitányság többször is megtiltotta a bejelentett rendezvény megtartását, de a bíróság minden ilyen esetben hatályon kívül helyezte a tiltást. A tárgyi ügyben azonban, 2015. március 23-án a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helybenhagyta a rendőrségi tiltást. Ezt a végzést támadtuk meg a szervező nevében az Alkotmánybíróság előtt. (A bírósági végzés megsemmisítése mellett a rendőrség tiltó határozatának a megsemmisítését is kértük.)
A bíróság arányossági mérlegelést végzett, alapjogok összemérésére vállalkozott: a panaszos gyülekezési jogának gyakorlásával szemben mások gyülekezési jogát, valamint tartózkodási és mozgásszabadságát vette figyelembe. A mérlegelés azonban kisiklott, mert az említett alapjogok súlyának és sérelmének meghatározása helyett a bíróság csak a panaszos gyülekezési jogát gyengítő – vagy éppen irreleváns – körülményeket vette figyelembe, releváns körülményeket pedig figyelmen kívül hagyott. A bíróság döntő jelentőséget tulajdonított annak a ténynek, hogy a „a tárgyi gyülekezés 2014. augusztus 8. óta gyakorlatilag folyamatosan zajlik azonos helyen és céllal”, ezért a „közéleti kérdésben való véleménynyilvánítás […] már elegendő, ésszerű kereteket kapott”. 
A panaszbeadvány sorra veszi a bírósági végzés indokait, és cáfolja, hogy azok akár külön, akár együttesen a békés gyülekezés legitim korlátai lehetnének. Mivel a megnevezett versengő alapjogokat nem tette érdemben mérlegre, a legfontosabb kérdésben – annak megítélésében, hogy a demonstráció elhúzódó, hosszantartó jellege önmagában elég indoka-e a korlátozásnak –, a bíróság a TASZ szerint tévedett.
1. A békés gyülekezés szabadságát biztosító jog alapvető jog, melyek védelme „az állam elsőrendű kötelezettsége”. Bár a joggyakorlás szabadsága nem korlátlan, a joggyakorlás kereteit törvény állapítja meg, és amit a törvény kifejezetten nem szabályoz, azt jogszerűnek kell tekinteni. Az alapjogok továbbá alanyi jogosultságok is, melyek kötelezettségeket keletkeztetnek mások és az állam oldalán: a gyülekezési jog alanya igényt tarthat arra, hogy mások tartózkodjanak a gyülekezési szabadsága békés gyakorlásába való indokolatlan beavatkozástól, és igényt tarthat arra is, hogy az állam biztosítsa a joggyakorlás minél szabadabb lehetőségét.
2. A békés gyülekezés joga a politikai véleménynyilvánítás szabadságát védi: a gyülekezési jognak csak olyan korlátozásai minősülnek legitimnek, amelyek nem akadályozzák meg azt, hogy a békés rendezvény résztvevői a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozzák. Ugyanakkor a rendezvény helyével, idejével, módjával kapcsolatos korlátozásokat is szigorú vizsgálatnak kell alávetni annak eldöntése érdekében, hogy azok legitimnek minősülnek-e.
3. A bíróság a gyülekezési jogot valójában nem mások jogaival összevetve korlátozza, hanem jogellenesen és alaptörvény-ellenesen leszűkíti a gyülekezési jog tartalmát: a gyülekezési jognak a rendőrség és a bíróság felfogásától eltérő – hosszú ideje tartó – gyakorlását korlátozhatónak tekinti. A gyülekezési jognak azonban a közös politikai véleménynyilvánítás egyenlő szabadságának védelméhez képest más, vagy azon túlmutató célja nincs, ezért a rendőrségnek és a bíróságnak nincs felhatalmazása arra, hogy megítélje, milyen időtartamú rendezvény elegendő vagy nem elegendő ahhoz, hogy a résztvevők a véleményüket szabadon kinyilvánítsák.
4. Egy alapjog korlátozása csak akkor alkotmányos, ha a korlátozásnak legitim, alkotmányos indoka van: az alapjog-korlátozást mások jogai vagy egy demokratikus társadalomban nyomósnak tekintett közérdek kényszeríti ki, és arra csak a feltétlenül szükséges mértékben, arányosan és a jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával kerül sor. A Kossuth téri rendezvény megtiltásához a versengő lapjogokat legalább olyan alapos tesztelésnek kellett volna alávetni, mint a felszámolt gyülekezési jogot. A gyülekezési jog korlátozására az elhúzódó tüntetések tekintetében is csak azokat a külső korlátokat lehet alkalmazni, melyeket a nem elhúzódó tüntetésekre is, és nem alkalmazhatók más korlátok.
Az alkotmányjogi panasz-beadványt itt elolvashatja >> (.pdf)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Minimális büntetést kaptak a tiltakozó ápolók

A Sándor Mária vezetésével tiltakozó egészségügyi alkalmazottakat, akik az alacsony bérszínvonal és a kormány egészségügyi politikája ellen tiltakoztak az Erzsébet-hídón egy szeptemberi hajnalon, a TASZ közbenjárására csak jelentősen csökkentett szankciókkal sújtotta a szabálysértési hatóság. 

Tíz ország emberi jogi szervezetei együtt rajzolják újra az alapjogok térképét

Az egyéni szabadságjogok és az állampolgári tiltakozások terén tapasztalható, egyre fokozódó korlátozások miatt tíz ország független emberi jogi szervezete úgy döntött, hogy nemzetközi együttműködésre lépnek egymással (International Network of Civil Liberties Organizations, INCLO). Október 11-én kiadott jelentésük kilenc esettanulmányt gyűjt össze, amelyek bemutatják a békés gyülekezésekkel szembeni önkényes rendőri fellépések különböző változatait. A jelentés konkrét javaslatokat is megfogalmaz a gyülekezési jog kiterjesztése érdekében.

TASZ vs. kormányfő (a nem létezett Tölgyessy-Bizottság ügye)

A kormányfő a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény vizsgálatára három neves alkotmányjogászt kért fel, akiknek a jelentése, sajtóhírek és a kormány nyilatkozatai alapján 2006 decemberére elkészült. A TASZ ekkor kérte a tanulmány közérdekű adatként való kiadását, de Gyurcsány Ferenc azt arra hivatkozva tagadta meg, hogy az a Kormány döntésének megalapozását szolgálja és az „abban foglaltak széleskörű társadalmi egyeztetése még idő előtti”.