Alkotmánybírósághoz fordultunk a Kossuth téri demonstráció folytatásának megtiltása miatt

A Szabó Gábor „Tuareg” vezette OGYM 2014. augusztus óta, kéthavonta megtett bejelentések alapján gyakorlatilag megszakítás nélkül demonstrált a Kossuth téren. A Budapesti Rendőr-főkapitányság többször is megtiltotta a bejelentett rendezvény megtartását, de a bíróság minden ilyen esetben hatályon kívül helyezte a tiltást. A tárgyi ügyben azonban, 2015. március 23-án a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helybenhagyta a rendőrségi tiltást. Ezt a végzést támadtuk meg a szervező nevében az Alkotmánybíróság előtt. (A bírósági végzés megsemmisítése mellett a rendőrség tiltó határozatának a megsemmisítését is kértük.)

A bíróság arányossági mérlegelést végzett, alapjogok összemérésére vállalkozott: a panaszos gyülekezési jogának gyakorlásával szemben mások gyülekezési jogát, valamint tartózkodási és mozgásszabadságát vette figyelembe. A mérlegelés azonban kisiklott, mert az említett alapjogok súlyának és sérelmének meghatározása helyett a bíróság csak a panaszos gyülekezési jogát gyengítő – vagy éppen irreleváns – körülményeket vette figyelembe, releváns körülményeket pedig figyelmen kívül hagyott. A bíróság döntő jelentőséget tulajdonított annak a ténynek, hogy a „a tárgyi gyülekezés 2014. augusztus 8. óta gyakorlatilag folyamatosan zajlik azonos helyen és céllal”, ezért a „közéleti kérdésben való véleménynyilvánítás […] már elegendő, ésszerű kereteket kapott”. 

A panaszbeadvány sorra veszi a bírósági végzés indokait, és cáfolja, hogy azok akár külön, akár együttesen a békés gyülekezés legitim korlátai lehetnének. Mivel a megnevezett versengő alapjogokat nem tette érdemben mérlegre, a legfontosabb kérdésben – annak megítélésében, hogy a demonstráció elhúzódó, hosszantartó jellege önmagában elég indoka-e a korlátozásnak –, a bíróság a TASZ szerint tévedett.

1. A békés gyülekezés szabadságát biztosító jog alapvető jog, melyek védelme „az állam elsőrendű kötelezettsége”. Bár a joggyakorlás szabadsága nem korlátlan, a joggyakorlás kereteit törvény állapítja meg, és amit a törvény kifejezetten nem szabályoz, azt jogszerűnek kell tekinteni. Az alapjogok továbbá alanyi jogosultságok is, melyek kötelezettségeket keletkeztetnek mások és az állam oldalán: a gyülekezési jog alanya igényt tarthat arra, hogy mások tartózkodjanak a gyülekezési szabadsága békés gyakorlásába való indokolatlan beavatkozástól, és igényt tarthat arra is, hogy az állam biztosítsa a joggyakorlás minél szabadabb lehetőségét.

2. A békés gyülekezés joga a politikai véleménynyilvánítás szabadságát védi: a gyülekezési jognak csak olyan korlátozásai minősülnek legitimnek, amelyek nem akadályozzák meg azt, hogy a békés rendezvény résztvevői a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozzák. Ugyanakkor a rendezvény helyével, idejével, módjával kapcsolatos korlátozásokat is szigorú vizsgálatnak kell alávetni annak eldöntése érdekében, hogy azok legitimnek minősülnek-e.

3. A bíróság a gyülekezési jogot valójában nem mások jogaival összevetve korlátozza, hanem jogellenesen és alaptörvény-ellenesen leszűkíti a gyülekezési jog tartalmát: a gyülekezési jognak a rendőrség és a bíróság felfogásától eltérő – hosszú ideje tartó – gyakorlását korlátozhatónak tekinti. A gyülekezési jognak azonban a közös politikai véleménynyilvánítás egyenlő szabadságának védelméhez képest más, vagy azon túlmutató célja nincs, ezért a rendőrségnek és a bíróságnak nincs felhatalmazása arra, hogy megítélje, milyen időtartamú rendezvény elegendő vagy nem elegendő ahhoz, hogy a résztvevők a véleményüket szabadon kinyilvánítsák.

4. Egy alapjog korlátozása csak akkor alkotmányos, ha a korlátozásnak legitim, alkotmányos indoka van: az alapjog-korlátozást mások jogai vagy egy demokratikus társadalomban nyomósnak tekintett közérdek kényszeríti ki, és arra csak a feltétlenül szükséges mértékben, arányosan és a jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával kerül sor. A Kossuth téri rendezvény megtiltásához a versengő lapjogokat legalább olyan alapos tesztelésnek kellett volna alávetni, mint a felszámolt gyülekezési jogot. A gyülekezési jog korlátozására az elhúzódó tüntetések tekintetében is csak azokat a külső korlátokat lehet alkalmazni, melyeket a nem elhúzódó tüntetésekre is, és nem alkalmazhatók más korlátok.

 

Az alkotmányjogi panasz-beadványt itt elolvashatja >> (.pdf)