Amicust készítettünk az Alkotmánybíróságnak a Postatörvény kapcsán

A köztársasági elnök 2016. március 9-én kelt indítványa szerint március 1-jén elfogadott, a posta szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényt az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével ellentétesnek tartja, ezért nem hirdette ki, hanem ehelyett előzetes normakontrollját kezdeményezte. A TASZ a köztársasági elnök indítványát támogató álláspontját a mai napon amicus briefben hozta az Alkotmánybíróság tudomására.

Ebben az ügyben azért láttuk értelmét amicus curiae beadvány elkészítésének, mert a törvény kedvezményezettje,  a Magyar Posta Zrt. a 2016. március 18-án kelt és az Alkotmánybírósághoz eljuttatott levelében részletesen foglalkozik az ügy egy olyan kulcskérdésével, amelyben a köztársasági elnök szűkszavúan foglalt állást. A köztársasági elnöki indítvány nem érvel részletesen amellett, hogy a törvény mennyiben vezet be új, korábban nem létező nyilvánosságkorlátozást. A Magyar Posta Zrt. vitatja a köztársasági elnöki indítványt, azt állítja, hogy az új törvény nem korlátozóbb, mint a régi. Ez azért fontos, mert ez alapján lehet eldönteni, hogy a törvénynek a hatálybalépése előtt benyújtott közérdekű adatigénylésekre vonatkozó hatálya a visszaható hatályú szabályozás tilalmába ütközik-e. Ez ugyanis csak akkor van így, ha a törvénnyel bevezetett nyilvánosságkorlátozás súlyosabb, mint a már korábban hatályban volt, Infotv. szerinti korlátozás.

A TASZ többek között felteszi a költői kérdést: ha az újonnan elfogadott szabály szerinti nyilvánosságkorlátozás mértéke valóban nem haladja meg a már több éve hatályban lévő nyilvánosságkorlátozás mértékét, akkor miért  kellett egyáltalán törvényt alkotni. Ha a bíróságoknak régi törvény alapján ugyanazt az ítéletet kellene meghozniuk, mint a most támadott törvény szerint, akkor miért oly fontos ennek a szabálynak a folyamatban lévő ügyeket is érintő hatálybaléptetése?

A teljes beadványt itt lehet elolvasni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Egy meglepő ítélet - avagy miért nem kötelezhető a Magyar Villamos Művek Zrt. a szponzori adatok kiadására?

A Fővárosi Ítélőtábla egy fordulatokban bővelkedő eljárás végén elutasította a Figyelő újságírójának a keresetét, amely arra irányult, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. irányítása alatt álló MVM cégcsoport által támogatott események, intézmények listáját és a támogatási összegeket hozzák nyilvánosságra.

Véletlenek márpedig nincsenek, avagy hogyan húzódnak el a közérdekű adat kiadása iránt induló perek Győrben

Sajnos Győrben a bíróság nem éppen alapjogi szemlélet szellemében látja el pervezetési feladatait. Olvassa el bizarr jogalkalmazásról szóló beszámolónkat!

A TASZ véleményezte a titoktörvény módosító javaslatait

2008. szeptember 1. napján nyújtotta be a Kormány a minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslatot, azonban az Országgyűlés nem tartott szavazást a javaslatról. A Javaslat eredeti szövege több téren komoly előrelépést jelenthetett volna – s eredeti formájukban jelent a mai napig – az állam átlátható működése terén. A TASZ a Javaslat benyújtása után a parlamenti képviselőknek megküldte az álláspontját, amelyben a az alapjogokat érintő hiányosságokra hívtuk fel a figyelmet. Az akkor írt álláspontunkban foglaltakat ma is fenntartjuk. A jelenleg hatályos szabályok újraszabályozása és korszerűsítése a TASZ szerint elengedhetetlen, ezért örömtelinek tartjuk, hogy az Országgyűlés újra napirendre veszi a Javaslatot.