Amicust készítettünk az Alkotmánybíróságnak a Postatörvény kapcsán

A köztársasági elnök 2016. március 9-én kelt indítványa szerint március 1-jén elfogadott, a posta szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényt az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével ellentétesnek tartja, ezért nem hirdette ki, hanem ehelyett előzetes normakontrollját kezdeményezte. A TASZ a köztársasági elnök indítványát támogató álláspontját a mai napon amicus briefben hozta az Alkotmánybíróság tudomására.

Ebben az ügyben azért láttuk értelmét amicus curiae beadvány elkészítésének, mert a törvény kedvezményezettje,  a Magyar Posta Zrt. a 2016. március 18-án kelt és az Alkotmánybírósághoz eljuttatott levelében részletesen foglalkozik az ügy egy olyan kulcskérdésével, amelyben a köztársasági elnök szűkszavúan foglalt állást. A köztársasági elnöki indítvány nem érvel részletesen amellett, hogy a törvény mennyiben vezet be új, korábban nem létező nyilvánosságkorlátozást. A Magyar Posta Zrt. vitatja a köztársasági elnöki indítványt, azt állítja, hogy az új törvény nem korlátozóbb, mint a régi. Ez azért fontos, mert ez alapján lehet eldönteni, hogy a törvénynek a hatálybalépése előtt benyújtott közérdekű adatigénylésekre vonatkozó hatálya a visszaható hatályú szabályozás tilalmába ütközik-e. Ez ugyanis csak akkor van így, ha a törvénnyel bevezetett nyilvánosságkorlátozás súlyosabb, mint a már korábban hatályban volt, Infotv. szerinti korlátozás.

A TASZ többek között felteszi a költői kérdést: ha az újonnan elfogadott szabály szerinti nyilvánosságkorlátozás mértéke valóban nem haladja meg a már több éve hatályban lévő nyilvánosságkorlátozás mértékét, akkor miért  kellett egyáltalán törvényt alkotni. Ha a bíróságoknak régi törvény alapján ugyanazt az ítéletet kellene meghozniuk, mint a most támadott törvény szerint, akkor miért oly fontos ennek a szabálynak a folyamatban lévő ügyeket is érintő hatálybaléptetése?

A teljes beadványt itt lehet elolvasni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Készül a lobbitörvény?

Februárban jelent meg hír arról, hogy a Miniszterelnöki Hivatal törvényt készít az üzletszerű lobbizásról. Levélben fordultunk a MEH-hez a részletek felől érdeklődve, de a hivatal egyelőre nem árult el többet a kezdeményezésről.

Századvég-akták: kockázatosan kevés volt az ország földgáztartaléka 2013-ban

Veszélyesen kevés földgázzal futott neki Magyarország 2013 telének, amikor az oroszok akár el is zárhatták volna a gázcsapot - állítja egy Századvég-elemzés. A tározók alacsony töltöttségi szintje a MET-ügynek köszönhetően és a megvásárolt tárolók dacára következett be.

Nem titkolhatja az ELTE, hogy mennyit keresnek a HÖK-ös vezetők

A Fővárosi Törvényszék első fokon arra kötelezte az ELTE-t 2013. október 21-én, hogy adja ki, mennyi juttatás jár a hallgatói önkormányzat tisztségviselőinek. A különböző egyetemek hallgatói önkormányzataival kapcsolatban régóta hangoztatott kritika, hogy működésük - és leginkább pénzügyeik - átláthatatlanok. A bíróság ítéletének köszönhetően egy lépést tettünk afelé, hogy ez a helyzet legalább egy kicsit változzon.