Amicust készítettünk az Alkotmánybíróságnak a Postatörvény kapcsán

A köztársasági elnök 2016. március 9-én kelt indítványa szerint március 1-jén elfogadott, a posta szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényt az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével ellentétesnek tartja, ezért nem hirdette ki, hanem ehelyett előzetes normakontrollját kezdeményezte. A TASZ a köztársasági elnök indítványát támogató álláspontját a mai napon amicus briefben hozta az Alkotmánybíróság tudomására.

Ebben az ügyben azért láttuk értelmét amicus curiae beadvány elkészítésének, mert a törvény kedvezményezettje,  a Magyar Posta Zrt. a 2016. március 18-án kelt és az Alkotmánybírósághoz eljuttatott levelében részletesen foglalkozik az ügy egy olyan kulcskérdésével, amelyben a köztársasági elnök szűkszavúan foglalt állást. A köztársasági elnöki indítvány nem érvel részletesen amellett, hogy a törvény mennyiben vezet be új, korábban nem létező nyilvánosságkorlátozást. A Magyar Posta Zrt. vitatja a köztársasági elnöki indítványt, azt állítja, hogy az új törvény nem korlátozóbb, mint a régi. Ez azért fontos, mert ez alapján lehet eldönteni, hogy a törvénynek a hatálybalépése előtt benyújtott közérdekű adatigénylésekre vonatkozó hatálya a visszaható hatályú szabályozás tilalmába ütközik-e. Ez ugyanis csak akkor van így, ha a törvénnyel bevezetett nyilvánosságkorlátozás súlyosabb, mint a már korábban hatályban volt, Infotv. szerinti korlátozás.

A TASZ többek között felteszi a költői kérdést: ha az újonnan elfogadott szabály szerinti nyilvánosságkorlátozás mértéke valóban nem haladja meg a már több éve hatályban lévő nyilvánosságkorlátozás mértékét, akkor miért  kellett egyáltalán törvényt alkotni. Ha a bíróságoknak régi törvény alapján ugyanazt az ítéletet kellene meghozniuk, mint a most támadott törvény szerint, akkor miért oly fontos ennek a szabálynak a folyamatban lévő ügyeket is érintő hatálybaléptetése?

A teljes beadványt itt lehet elolvasni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A kitüntetés még nem legitimál

A K-monitor és a TASZ levélben hívta fel az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) figyelmét, hogy Orbán Viktor a kormány dohányzás visszaszorításért tett lépéseiért való kitüntetése során a szervezet nagyvonalúan megfeledkezett arról, hogy ezek az intézkedések milyen alapjogsértéssel és korrupciós kockázattal járnak.

Új Ptk.: megismerhetetlenek lesznek a közpénzes szerződések

A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, valamint a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda közös levelükben arra kérik Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, lépjen fel azért, hogy az új Polgári Törvénykönyv is a közpénzek átláthatóságát szem előtt tartva szabályozza az üzleti titok fogalmát. A három civil szervezet szerint az új Ptk. jelentősen megnehezítheti a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, hiszen az Országgyűlés előtt fekvő javaslat szerint semmi akadálya nem lesz annak, hogy a jövőben az állami és önkormányzati szervezetek valamennyi szerződésükkel és beruházásukkal kapcsolatos kérdést üzleti titokra hivatkozva hárítsanak el.

Rejtélyes szerződések közpénzből a szombathelyi kosárlabdacsapatnál

Kétes ügyletek gyanúja miatt fordult közérdekű adatigényléssel a Nyugat.hu internetes portál a szombathelyi kosárlabdacsapatot működtető gazdasági társasághoz.