Amit tudni lehet a NAV hétvégi belső vizsgálatáról

Horváth András, volt adóellenőr közérdekű bejelentése után a NAV egy gyanúsan rövid belső vizsgálatot tartott. Kíváncsiak voltunk, hogy ez hogyan zajlott és milyen eredménnyel zárult. Íme, az eredmények.

A volt adóellenőr néhány hete arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a rendelkezésére álló dokumentumokból arra lehet következtetni, hogy az adóhatóság elnézően bánik a kiemelt adózókkal, ezermilliárdos nagyságrendű kárt okozva ezzel az államnak.

2013. november 13-án közérdekű adatigénylést adtunk be a NAV-hoz és ugyanazokat a kérdéseket elküldtük a Nemzetgazdasági Minisztréiumnak (NGM) is, mivel az NGM rendelte el a vizsgálat lefolytatását, amire a kérdéseink vonatkoztak. 

Az NGM jelezte, hogy nem minősül adatkezelőnek, a NAV pedig érdemben, bár kevés konkrétumot tartalmazó levélben válaszolt. A NAV sajtófőnöke a válaszában leginkább azt kifogásolta, hogy átvilágításnak mertük nevezni a vizsgálatot. A lényeg természetesen nem ez, hanem a következők:

  • Megtudtuk, hogy 8 fő vett részt a vizsgálatban, akik mind a NAV munkatársai.
  • Az adóhatóság azt állítja, hogy a Horváth András által közölt információkból egyedi ügyekre nem lehet következtetni, így az ellenőrzés sem konkrét ügyekre irányult, egy kivételével. Abban az egyben pedig nem találtak visszaélésre utaló nyomot. Az nem egyértelmű, hogy ÁFA-val való visszaélésre utalnak, vagy saját szervezetükön belülire.
  • Az adóhatóság kijelenti, hogy volt munkatársuk minden jelzésére reagáltak, intézkedtek. Horváth András ezt cáfolja.

Álláspontunk szerint ellentmondásos a NAV válasza, ami Horváth András tevékenységét illeti. A levél egyik része szerint a belső vizsgálat egyik tárgya "Horváth András tevékenységével kapcsolatban rendelkezésre álló adatok kigyűjtése és áttekintése", míg egy másik ponton azt állítja, hogy a volt adóellenőrnek nem lehetett rálátása a kiemelt adózók ügyeire. Nem érthető, hogy a vizsgálat során miért azt tanulmányozták, hogy Horváth milyen adatokat kért le, miket ellenőrzött, különösen, ha erre nem is volt jogosultsága.

A közérdekű adatigénylésre adott válasz teljes terjedelmében itt olvasható.

A közérdekű bejelentő feljelentést tett az ügyészségen. A Fővárosi Főügyészség azóta feljelentés-kiegészítést kért, de tudomásunk szerint a nyomozást továbbra sem rendelte még el. A NAV kilátásba helyezte ezzel szemben, hogy fel fogja jelenteni Horváth Andrást a rágalmazó kijelentésekért. Erre sem került még sor. Az ügy legutóbbi fejleménye a parlamenti vizsgálóbizottság körül kialakult herce-hurca, illetve annak a levélnek a nyilvánosságra hozatala, amelyet Horváth András fideszes vezetőknek juttatott el. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Válaszolt az ombudsman

Székely László, az alapvető jogok új országgyűlési biztosa válaszolt a levelünkre, melyben korábbi beadványainkban szereplő alapjogi visszásságokra emlékeztettük. Válaszát köszönjük, és bízunk benne, hogy továbbra is alaposan megfontolja a TASZ beadványait. A válaszlevél itt olvasható.

Alapjogokat sért az új Polgári törvénykönyv

Az új Polgári törvénykönyv antidemokratikus eljárás eredménye. Korlátozó rendelkezései és hiányzó garanciái miatt sérti a szólás- és információszabadságot, a különböző életfelfogású állampolgárok egyenlőségét és a fogyatékkal élők méltóságát.

Új Ptk.: megismerhetetlenek lesznek a közpénzes szerződések

A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, valamint a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda közös levelükben arra kérik Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, lépjen fel azért, hogy az új Polgári Törvénykönyv is a közpénzek átláthatóságát szem előtt tartva szabályozza az üzleti titok fogalmát. A három civil szervezet szerint az új Ptk. jelentősen megnehezítheti a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, hiszen az Országgyűlés előtt fekvő javaslat szerint semmi akadálya nem lesz annak, hogy a jövőben az állami és önkormányzati szervezetek valamennyi szerződésükkel és beruházásukkal kapcsolatos kérdést üzleti titokra hivatkozva hárítsanak el.