Árnyékjelentés a gyöngyöspatai eseményekről

Szerdán tartja első érdemi ülését az Országgyűlés gyöngyöspatai események vizsgálatára létrehozott eseti bizottsága, melyet a kétharmados kormánypárti többséggel működő parlament június 7-én közzétett határozatával állított fel. A TASZ a bizottság munkájának kezdetére időzítve teszi közzé a gyöngyöspatai eseményekről szóló árnyékjelentését és dokumentumfilmjét.

Az árnyékjelentés összefoglalóját itt olvashatja.

A TASZ a történtek tényszerű dokumentálását azért tartja indokoltnak, mert annak ellenére, hogy a határozat címe és preambuluma alapján a bizottság rendeltetése az egyenruhás bűnözés hátterének feltárása és felszámolásának elősegítése, a határozatban meghatározott kilenc bizottsági feladatból öt (!) a romák Vöröskereszt általi “utaztatásának” és Richard Field szerepének firtatására vonatkozik. A határozat az ötvenes évek koncepciós pereinek irataira emlékeztető módon prejudikál, amikor többek között kimondja: “A bizottság feladata annak megállapítása, hogy ki és miért állította valótlanul azt a Vöröskereszt által hosszú ideje szervezett akcióról, hogy a gyöngyöspatai romák helyszínről történő evakuálása zajlik, mi volt ezen pánikkeltés oka és célja”.

 
A TASZ szerint a bizottság feladata a Vöröskereszt akciója kapcsán legfeljebb annak megállapítása lehetne, hogy valóban volt-e oka a gyöngyöspatai romáknak a félelemre és a menekülésre. A határozat azonban előzetesen és nyíltan eldönti ezt a kérdést, miközben önmagával ellentmondásba kerülve több helyen elismeri, hogy közbiztonsági tevékenységet jogellenesen szervező, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsító egyenruhás csoportok voltak jelen a Heves megyei településen a kérdéses időben.
A romák félelemérzetét alátámasztó, a szélsőséges szervezetek felelősségét megalapozó tények ismertetésén túl elengedhetetlen, hogy értékeljük a kormány reakcióit és a rendőrség intézkedéseit, illetve mulasztásait tekintettel arra, hogy az országgyűlési határozatban is felemlített közrend és közbiztonság fenntartása a mindenkori kormány kötelezettsége. Az árnyékjelentésben ismertetett események és nyilatkozatok alapján nyilvánvaló, hogy a kormányzat tudatosan, politikai megfontolások alapján, és nem az alkalmazható jogszabályok híján nem lépett fel a megfelelő időben az egyenruhás álrendfenntartókkal szemben. A rendőrség mulasztásaiért, tétlenségéért a TASZ álláspontja szerint alkotmányos felelősség terheli a rendőrség vezetését és a belügyi irányítást.
 
Munkatársaink az események idején rendszeresen jelen voltak Gyöngyöspatán, így akkor is, amikor a Húsvét hétvégét megelőző kedden (április 19-én) Richard Field ott járt, és a helyzet súlyosságát látva és a romák menekülésre irányuló kérését meghallva a Vöröskereszt segítségét kérte. Az árnyékjelentésben és a dokumentumfilmben egybegyűjtött – részben saját terepmunkánkon, részben médiahíreken alapuló - tények, információk egyértelműen alátámasztják azt a megalapozott félelemérzetet, amely a gyöngyöspatai roma asszonyok és gyermekek Húsvét hétvégéjén történt elszállításához vezetett.
Stábunk továbbá interjúkat vett fel elszállított roma asszonyokkal és helyi roma vezetőkkel, akik mind egyhangúan állítják, hogy a Véderő tervezett kiképzőtábora miatt kellett elhagyni a települést. Az “utaztatásnak” egyébként egyértelműen ellentmond az is, hogy mindez Húsvét hétvégéjén történt, amikor a romák hagyományosan otthon szoktak családi körben ünnepelni, és nem a férfiakat hátra hagyva üdülni menni.
A határozatot végigolvasva egyértelműen kiderül: a bizottság feladata sajnálatos módon nem az, hogy kiderítse, mi történt valójában, és kiket terhel felelősség a romákat ért jogsértésekért, hanem az, hogy megállapítsa, a nemzet milyen külső és belső ellenségeinek összeesküvése felelős a kormány szerinti pánikkeltésért és Magyarország külföldi lejáratásáért. „A bizottság feladata annak megállapítása, kinek az érdeke, hogy a nemzetközi sajtó Magyarországról, a valóságban nem létező polgárháborús helyzetet mutasson be, valamint kik és miért nyújtanak téves, Magyarországot indokolatlanul rossz fényben feltüntető információkat, ezzel lejáratva hazánkat a nemzetközi közvélemény előtt.
Tekintettel személyes jelenlétünkre, valamint a gyöngyöspatai események kapcsán több ízben történt jogi véleménynyilvánításunkra, elengedhetetlennek tartjuk, hogy álláspontunkat a történtekről részletesen kifejtsük. Erre Kocsis Máté fideszes képviselőtől, az eseti bizottság elnökétől külön felkérést is kaptunk. Árnyékjelentésünk az eseményekre, tényekre koncentrál, ezeket értékeli, mivel jogi álláspontunkat már kifejtettük.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ jogi állásfoglalása szélsőséges szervezetek közelmúltbeli megfélemlítő tevékenységei kapcsán

A Társaság a Szabadságjogokért álláspontja szerint egy jogállamban nem elfogadható, hogy a cigány kisebbség ellen rendszeres és erőteljes gyűlöletkeltést folytató szervezetek, csoportok a bűnmegelőzés és rendfenntartás szerepében tetszelegve településeket szálljanak meg, és ott napokon, heteken át egyenruhákba öltözött tagjaik megfélemlítsék a roma lakosságot.

Megítélésünk szerint a gyöngyöspatai események idején hatályos jogszabályok alapján a kezdetektől fogva fel lehetett és kellett volna lépni ezen személyekkel és csoportokkal szemben.

Olvassa el jogi állásfoglalásunkat a témában!

Gyűlöletbűncselekmények: az LÜ szerint minden nagyon szép, minden nagyon jó - folytatódik a levélváltás

Egyre több esetben tapasztalható, hogy a hatóságok a gyűlölködő indítékot figyelmen kívül hagyva, vagy fel nem ismerve elmulasztják alkalmazni a gyűlölet-bűncselekmény tényállásokat. A TASZ szükségesnek tartja, hogy a Legfőbb Ügyészség az általa irányított szervezet illetékesei és a nyomozó hatóság számára általános iránymutatást dolgozzon ki az ilyen ügyek nyomozásához, a bűncselekmények minősítéséhez.

Erősebb törvényi védelem kell a rasszista és homofób bűncselekmények ellen

Öt civil szervezet az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitájának keretében közös véleményt (pdf) juttatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformjára tettek javaslatot öt főbb problémakört kiemelve. A civilek véleménye szerint a jogszabálynak további védett csoportokat kellene nevesítenie, és a bűncselekmények szélesebb körénél kellene büntetnie az előítéletes indítékot. Kritizálták továbbá, hogy az új Btk. tervezete megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét.