Átláthatóbb parkolási rend Szombathelyen

Milyen belső, nyilvánosság számára ismeretlen szabályok alapján vetik ki a pótdíjak Szombathelyen? Ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozatala volt a tegnap lezárt pernek a tétje, amelyet jogerősen nyert meg Óvári Árpád, szombathelyi lakos az önkormányzati tulajdonban álló Vagyonhasznosítási és Vagyongazdálkodási részvénytársaság ellen (SZOVA Zrt.). A jogi képviseletet nyújtó TASZ üdvözli a döntést, amely jó precedenst teremtett a parkolási társaságokkal hadakozó emberek számára.
Milyen belső, nyilvánosság számára ismeretlen szabályok alapján vetik ki a pótdíjak Szombathelyen? Ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozatala volt a tegnap lezárt pernek a tétje, amelyet jogerősen nyert meg Óvári Árpád, szombathelyi lakos az önkormányzati tulajdonban álló Vagyonhasznosítási és Vagyongazdálkodási részvénytársaság ellen (SZOVA Zrt.). A jogi képviseletet nyújtó TASZ üdvözli a döntést, amely jó precedenst teremtett a parkolási társaságokkal hadakozó emberek számára.
Óvári Árpád szombathelyi lakos állítása szerint több esetben jogtalanul „bírságolták” meg a parkoló őrök. Arra volt kíváncsi, hogy milyen szabályok alapján, mikor és miért történik a pótdíjak kivetése Szombathelyen. Ezzel a kérdéssel kereste meg a SZOVA Zrt.-t, aki az adatok kiadását megtagadta.
A panaszos pert indított az önkormányzati cég ellen és a pótdíjazási eljárással kapcsolatos közérdekű adatok kiadását kérte a bíróságtól. Képviseletét dr. Kunecz Renáta és a TASZ országos Információszabadság Ügyvédhálózatának ügyvédje, dr. Szendrő-Németh Tamás látták el.
A Szombathelyi Városi Bíróság szerint a kért adatok közérdekű adatnak minősülnek, mivel a SZOVA Zrt. helyi önkormányzati feladatot lát el azáltal, hogy közszolgáltatásként üzemelteti a fizető parkolókat. A cég, mivel az adófizetők pénzéből gazdálkodik, a kért adatok vonatkozásában nem hivatkozhat üzleti titokra.
A bíróság az elsőfokú ítéletével kötelezte a SZOVA  Zrt.-t arra, hogy adja ki a felperesnek a fizető-parkolók működtetésével és igénybevételének ellenőrzésével kapcsolatos adatkezelési szabályzatát, valamint a fizető parkolók működésével és igénybevételével kapcsolatos feladataira, hatásköreire és eljárási rendjére vonatkozó dokumentumokat.
Az elsőfokú ítélet ellen a SZOVA Zrt. fellebbezést nyújtott be, melyben továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy a társaság nem közfeladatot lát el, hanem piaci szereplőként üzletszerű gazdasági tevékenységet végez, melyre való tekintettel a kiadni kért adatok nem minősülnek közérdekű adatoknak
A SZOVA Zrt. vitatta az elsőfokú ítélet azon megállapítását, amely szerint a kiadni kért adatok azért is közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, mivel azok a helyi önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján más módon ki nem elégíthető szolgáltatásra vonatkoznak. Ilyen szolgáltatással kapcsolatos információk pedig a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján nem zárhatóak el az állampolgárok elől.
A SZVA Zrt. álláspontja szerint a helyi közterületek a fizető parkoló rendszeren kívül is igénybe vehetőek. Felperesi hivatkozás ezzel szemben kiemelte, hogy a cég a parkolási szolgáltatásra kizárólagosan jogosult, így az érintett területeken a szolgáltatás más módon nem vehető igénybe.
A Vas Megyei Bíróság 2009. szeptember 17. napján kihirdetett jogerős ítéletével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, és akként foglalt állást, hogy a társaság köteles a felperes által kért adatokat maradéktalanul kiadni. A jogerős ítélet elvi éllel leszögezte, hogy az állami illetve önkormányzati vagyont kezelő szervek, szükségszerűen közfeladatot látnak el, amelyből egyértelműen és vitathatatlanul következik az, miszerint az általuk kezelt adatok közérdekűnek, és egyben nyilvánosnak minősülnek. 
A jogerős ítélet kiemelte továbbá, hogy az Önkormányzat a törvény szerint közszolgáltatásokat nyújt, melyből következően a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő Zrt. által végzett parkolási szolgáltatás is szükségszerűen közszolgáltatásnak minősül. 
Felperesi képviselők álláspontja szerint jól fémjelzi a közérdekű adatszolgáltatást megtagadó önkormányzati cég ügyhöz való hozzáállását az a körülmény, miszerint a soron kívüliséget élvező eljárásban, a Zrt egyik jogi képviselőjének szabadságolása –előre lefoglalt és befizetett út- valamint 3 további jogi képviselőjének különböző okok miatt történő munkából való kiesése okán kérte a június hónapra kitűzött tárgyalás elhalasztását. Az elhalasztott tárgyalási határnapon, a Zrt-t a halasztási kérelemben hivatkozott jogi képviselők helyett egy ötödik, állandó megbízással rendelkező ügyvéd képviselte. A fentiek tükrében nem lett volna akadálya az eljárás 3 hónappal ezelőtti befejezésének.
Amennyiben a perrel kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, hívja
Dr. Szendrő-Németh Tamás ügyvédet a
06/30 755 02 02-es telefonszámon

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Téves Pintér Sándor álláspontja a levéltitoksértésről

Pintér Sándor belügyminiszter álláspontja szerint levéltitok megsértésének a büntető törvénykönyvben foglalt tényállása valósult meg, amikor Jose Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének a magyar miniszterelnökhöz írt levele nyilvánosságra került. A TASZ álláspontja szerint a levelet Mong Attila újságíróhoz kiszivárogtató forrás nem követett el bűncselekményt.

Magyar nyelven a strasbourgi döntés

 

Magyarul is elérhető az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. áprilisában hozott határozata, amelyben a TASZ beadványa nyomán első alkalommal mondta ki a testület, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A testület kiemelte döntésében, hogy az információ hiányában ellehetetlenül a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának a lehetősége, aminek következtében civil szervezetek és újságírók nem képesek betölteni társadalmi küldetésüket.

 

Érdemes volt perelni: A lényeget kitakarták a sávolyi tanulmányból

A Fővárosi Bíróság a sávolyi motorversenypálya a beruházók által nyilvánosságra hozott megvalósíthatósági tanulmányának eredetileg kitakart részeinek nyilvánosságra hozatalát rendelte el 2010. április 22-én a TASZ és Bodoky Tamás újságíró által az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) ellen indított perben. A jelek szerint nem véletlenül rejtegették a kérdéses adatokat: a közpénzek pazarlásának példátlan lehetőségét próbálták a szerződéses konstrukcióba beépíteni.