Az Alkotmánybíróság feláldozta a gyülekezési jogot a politikai lojalitás oltárán

Nem talált kivetnivalót az Alkotmánybíróság (AB) egy tüntetés törvényellenes megtiltásában. Az AB által vizsgált ügyben a miniszterelnök háza elé bejelentett tüntetést a rendőrség azért tiltotta meg, mert annak megtartása „mások jogait és szabadságát” sértené. A rendőrségi tiltás és annak bírósági helybenhagyása nem is annyira azért érdekes, mert a miniszterelnök házánál tartandó tüntetésről van szó. Elemzésünk szerint a tét sokkal nagyobb.

A gyülekezési törvény egyértelműen fogalmaz: mások jogainak védelmében csak zajló rendezvény feloszlatásáról lehet szó – még csak bejelentett, tervezett rendezvényt ilyen indokból előzetesen megtiltani nem lehet. Az AB a törvény szövegével nyilvánvalóan ellentétes jogalkalmazás ellenére nem semmisítette meg a tiltást, ugyanakkor jogalkotói mulasztást állapítva meg felhívta a parlamentet arra, hogy a tiltási okok közé vegye fel a jövőbeli jogsértés veszélyét. Amennyiben ez megtörténik, lehetővé válik az, hogy az állami hatóságok egy jövőbeni, feltételezett, esetleg bekövetkező vagy esetleg elmaradó jogsértésre hivatkozva tiltsák meg tüntetések megtartását. A rendőrség szabad utat kapott arra, hogy önkényes döntést hozzon az egyik legfontosabb politikai szabadságjog legsúlyosabb korlátozása tárgyában. Szerintünk azonban a helyes értelmezés a következő: a gyülekezési jog legsúlyosabb korlátozására, az előzetes tiltásra csak és kizárólag szigorú feltételek esetén, meghatározott jogok vagy alkotmányos értékek védelmében legyen lehetőség. Ha a rendőrségnek lehetősége lesz arra, hogy törvényben meg nem határozott jogok többé vagy kevésbé valószínű sérelmére hivatkozva tiltsa meg egy rendezvény megtartását, akkor ezzel a lehetőséggel vissza fog élni.

Számos felesleges jogvita terhelte a bíróságokat eddig is, a szigorú és egyértelmű tiltási okok mellett is, a gyülekezési jogi ügyek kapcsán. Ezután a jogviták száma sokszorosára fog nőni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az ombudsman nem ugorhat el a feladata elől – jogvédők válasza Kozma Ákosnak

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság egy évvel ezelőtt kérte Kozma Ákostól, az alapvető jogok biztosától, hogy vizsgálja ki a békés gyülekezéshez fűződő jog érvényesülését a koronavírus-járvány idején bevezetett gyűléstilalommal és az annak ellenére megtartott tüntetések rendőrségi kezelésével összefüggésben. Tíz hónap hallgatás után az ombudsman arról tájékoztatta a kezdeményezőket, hogy nem indít vizsgálatot. A civil jogvédők válaszlevélben hívják fel a figyelmet arra, hogy a biztosnak a vizsgálatot le kellene folytatnia.

A rendőrségnek a hatalom érdekei helyett a jogot kéne szolgálnia a Városligetben

Nemrég ismét háromoldalú konfliktus helyszíne lett a Városliget: a zeneházat építő cégek, a közpark beépítése elleni tiltakozók és a rendőrség között támadt konfliktus nem merült ki a véleménykülönbségben, hanem tettlegességig fajult. Nem ez volt a Liget Projekt eddigi történetének legsúlyosabb konfliktusa, de a rendőrség eljárása mind’ nyilvánvalóbbá teszi a társadalmi tiltakozások elnyomásának a NER-re jellemző módját.

Ha flashmob-ot szervezel, nem kell bejelentened rendőrségen!

A Pécsi Járásbíróság megszüntette az eljárást Heindl Péter civil aktivistával szemben, akinek szabálysértési felelősségét a rendőrség azért állapította meg, mert nem jelentett be egy rövid tiltakozó akciót. A bíróság a TASZ ügyvédjének érvei alapján úgy ítélte meg a rendezvényt, hogy az egy nem bejelentés-köteles flashmob volt.