Az Alkotmánybíróság feláldozta a gyülekezési jogot a politikai lojalitás oltárán

Nem talált kivetnivalót az Alkotmánybíróság (AB) egy tüntetés törvényellenes megtiltásában. Az AB által vizsgált ügyben a miniszterelnök háza elé bejelentett tüntetést a rendőrség azért tiltotta meg, mert annak megtartása „mások jogait és szabadságát” sértené. A rendőrségi tiltás és annak bírósági helybenhagyása nem is annyira azért érdekes, mert a miniszterelnök házánál tartandó tüntetésről van szó. Elemzésünk szerint a tét sokkal nagyobb.

A gyülekezési törvény egyértelműen fogalmaz: mások jogainak védelmében csak zajló rendezvény feloszlatásáról lehet szó – még csak bejelentett, tervezett rendezvényt ilyen indokból előzetesen megtiltani nem lehet. Az AB a törvény szövegével nyilvánvalóan ellentétes jogalkalmazás ellenére nem semmisítette meg a tiltást, ugyanakkor jogalkotói mulasztást állapítva meg felhívta a parlamentet arra, hogy a tiltási okok közé vegye fel a jövőbeli jogsértés veszélyét. Amennyiben ez megtörténik, lehetővé válik az, hogy az állami hatóságok egy jövőbeni, feltételezett, esetleg bekövetkező vagy esetleg elmaradó jogsértésre hivatkozva tiltsák meg tüntetések megtartását. A rendőrség szabad utat kapott arra, hogy önkényes döntést hozzon az egyik legfontosabb politikai szabadságjog legsúlyosabb korlátozása tárgyában. Szerintünk azonban a helyes értelmezés a következő: a gyülekezési jog legsúlyosabb korlátozására, az előzetes tiltásra csak és kizárólag szigorú feltételek esetén, meghatározott jogok vagy alkotmányos értékek védelmében legyen lehetőség. Ha a rendőrségnek lehetősége lesz arra, hogy törvényben meg nem határozott jogok többé vagy kevésbé valószínű sérelmére hivatkozva tiltsa meg egy rendezvény megtartását, akkor ezzel a lehetőséggel vissza fog élni.

Számos felesleges jogvita terhelte a bíróságokat eddig is, a szigorú és egyértelmű tiltási okok mellett is, a gyülekezési jogi ügyek kapcsán. Ezután a jogviták száma sokszorosára fog nőni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a gyülekezési jogról szóló T/707. számú törvényjavaslatról

A mai napon tartják az Országgyűlésben a gyülekezési törvény általános vitáját. Vannak, akik a mellett érveltek, hogy az új törvény nem hoz majd magával jelentős jogkorlátozást. A TASZ máshogyan látja, szerintünk a jogszabály-tervezetbe bele van kódolva, hogy szűkülni fog a tüntetések és a gyülekezés tere Magyarországon. Részletes szakmai elemzésünkben sorra vesszük a törvényjavaslat egyes pontjait.

Nemzeti ünnep, szólásszabadság, füttykoncert

Március 15-én az állami ünnepség a tervek szerint zajlott le, a miniszterelnök beszélt, a tapsolók tapsoltak, a fütyülők fütyültek, az ellendemonstrálók ellendemonstráltak, ahol pedig tettlegességig – jogsértésig – fajult a nézeteltérés, a rendőrség közbeavatkozott. A rendőrség értékelése szerint is az ünnepi rendezvények számottevő rendbontás nélkül értek véget. Szerencsére!