Az Alkotmánybíróság feláldozta a gyülekezési jogot a politikai lojalitás oltárán

Nem talált kivetnivalót az Alkotmánybíróság (AB) egy tüntetés törvényellenes megtiltásában. Az AB által vizsgált ügyben a miniszterelnök háza elé bejelentett tüntetést a rendőrség azért tiltotta meg, mert annak megtartása „mások jogait és szabadságát” sértené. A rendőrségi tiltás és annak bírósági helybenhagyása nem is annyira azért érdekes, mert a miniszterelnök házánál tartandó tüntetésről van szó. Elemzésünk szerint a tét sokkal nagyobb.

A gyülekezési törvény egyértelműen fogalmaz: mások jogainak védelmében csak zajló rendezvény feloszlatásáról lehet szó – még csak bejelentett, tervezett rendezvényt ilyen indokból előzetesen megtiltani nem lehet. Az AB a törvény szövegével nyilvánvalóan ellentétes jogalkalmazás ellenére nem semmisítette meg a tiltást, ugyanakkor jogalkotói mulasztást állapítva meg felhívta a parlamentet arra, hogy a tiltási okok közé vegye fel a jövőbeli jogsértés veszélyét. Amennyiben ez megtörténik, lehetővé válik az, hogy az állami hatóságok egy jövőbeni, feltételezett, esetleg bekövetkező vagy esetleg elmaradó jogsértésre hivatkozva tiltsák meg tüntetések megtartását. A rendőrség szabad utat kapott arra, hogy önkényes döntést hozzon az egyik legfontosabb politikai szabadságjog legsúlyosabb korlátozása tárgyában. Szerintünk azonban a helyes értelmezés a következő: a gyülekezési jog legsúlyosabb korlátozására, az előzetes tiltásra csak és kizárólag szigorú feltételek esetén, meghatározott jogok vagy alkotmányos értékek védelmében legyen lehetőség. Ha a rendőrségnek lehetősége lesz arra, hogy törvényben meg nem határozott jogok többé vagy kevésbé valószínű sérelmére hivatkozva tiltsa meg egy rendezvény megtartását, akkor ezzel a lehetőséggel vissza fog élni.

Számos felesleges jogvita terhelte a bíróságokat eddig is, a szigorú és egyértelmű tiltási okok mellett is, a gyülekezési jogi ügyek kapcsán. Ezután a jogviták száma sokszorosára fog nőni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az ’56-os megemlékezéssel kapcsolatos állami feladatokról és azok elmulasztásáról

Jogsértő az, hogy a forradalom hivatalos, állami megünneplésére nem engedtek be minden állampolgárt, hanem egyeseket vélt véleményük miatt kizártak, míg másokat nem védtek meg akkor, amikor a véleménynyilvánításuk miatt atrocitások érték őket a tömegben. Hiába magáncég volt megbízva a rendezvény biztosítási feladataival, a rendőrség kötelességeit ez nem teszi zárójelbe, felelőssége nem hagyható figyelmen kívül.

Bíróság előtt támadjuk a békés tüntetés jogellenes feloszlatását

Október elején zajlott a devizahitel-károsultak többnapos tüntetése a miniszterelnök házával szemközt. A demonstráció törvényes volt, semmilyen rendkívüli esemény nem történt, azt leszámítva, hogy a Terrorelhárítási Központ október 2-án személy- és létesítménybiztosítási intézkedést rendelt el a környékre (területlezárás). A Budapesti Rendőr-főkapitányság erre hivatkozva azonnal feloszlatta a devizahitelesek rendezvényét. A feloszlatás jogellenességének megállapítása iránti indított perben a TASZ ügyvédje képviseli a tüntetés szervezőjét.

A rendőrség nem védi meg a békés gyülekezéshez való jogot

Az MTVA a székháza előtt csaknem egy éve zajló tüntetés felszámolásához fogott hozzá, amikor két hete, halottak napja hajnalán mondvacsinált okokkal, erőszakkal arrébb költöztette a tüntetők sátrát, tegnap éjjel pedig szintén mondvacsinált okokkal megpróbálta konténerekkel körbezárni a területet. A rendőrség mindkét esetet tétlenül nézte.