Az Alkotmánybíróság feláldozta a gyülekezési jogot a politikai lojalitás oltárán
Nem talált kivetnivalót az Alkotmánybíróság (AB) egy tüntetés törvényellenes megtiltásában. Az AB által vizsgált ügyben a miniszterelnök háza elé bejelentett tüntetést a rendőrség azért tiltotta meg, mert annak megtartása „mások jogait és szabadságát” sértené. A rendőrségi tiltás és annak bírósági helybenhagyása nem is annyira azért érdekes, mert a miniszterelnök házánál tartandó tüntetésről van szó. Elemzésünk szerint a tét sokkal nagyobb.
A gyülekezési törvény egyértelműen fogalmaz: mások jogainak védelmében csak zajló rendezvény feloszlatásáról lehet szó – még csak bejelentett, tervezett rendezvényt ilyen indokból előzetesen megtiltani nem lehet. Az AB a törvény szövegével nyilvánvalóan ellentétes jogalkalmazás ellenére nem semmisítette meg a tiltást, ugyanakkor jogalkotói mulasztást állapítva meg felhívta a parlamentet arra, hogy a tiltási okok közé vegye fel a jövőbeli jogsértés veszélyét. Amennyiben ez megtörténik, lehetővé válik az, hogy az állami hatóságok egy jövőbeni, feltételezett, esetleg bekövetkező vagy esetleg elmaradó jogsértésre hivatkozva tiltsák meg tüntetések megtartását. A rendőrség szabad utat kapott arra, hogy önkényes döntést hozzon az egyik legfontosabb politikai szabadságjog legsúlyosabb korlátozása tárgyában. Szerintünk azonban a helyes értelmezés a következő: a gyülekezési jog legsúlyosabb korlátozására, az előzetes tiltásra csak és kizárólag szigorú feltételek esetén, meghatározott jogok vagy alkotmányos értékek védelmében legyen lehetőség. Ha a rendőrségnek lehetősége lesz arra, hogy törvényben meg nem határozott jogok többé vagy kevésbé valószínű sérelmére hivatkozva tiltsa meg egy rendezvény megtartását, akkor ezzel a lehetőséggel vissza fog élni.
Számos felesleges jogvita terhelte a bíróságokat eddig is, a szigorú és egyértelmű tiltási okok mellett is, a gyülekezési jogi ügyek kapcsán. Ezután a jogviták száma sokszorosára fog nőni.
