Az Alkotmánybírósághoz fordultunk a Paks II. beruházás titkosítása miatt

Az Országgyűlés március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű beruházással összefüggő adatokat 30 évre titkosító törvényt.

Szerintünk a nemzet biztonságát éppen, hogy nem a gigantikus volumenű atomerőmű beruházás évtizedekre történő titkosítása szolgálja. Ezért nyílt levélben arra kértük Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. Sajnos az államfő nem hallgatta meg a kérésünket.

A parlamenti képviselők egynegyede az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte. Az alkotmánybíráknak azt kell eldönteniük, hogy a paksi beruházással összefüggő „üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok” megismerhetőségének nemzetbiztonsági megfontolásokból 30 évre történő kizárása összeegyeztethető-e Magyarország Alaptörvényével.

Szerintünk a Paks II. beruházás titkosítása nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Az álláspontunkat és a részletes szakmai érveinket amicus curiae levél formájában az Alkotmánybírósággal is megosztottuk.

Részletes álláspontunk itt olvasható. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A BM alkotmánysértő törvénytervezetet készített a vagyonőr tevékenységről

Közérdekű adatkérésre a TASZ 2004. szeptember 20-án, a sajtó nyomására megkapta, a BM által készített törvénytervezet, amely a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet szabályozná.

Vége az időhúzásnak

A Médiatanács (az RTL Klubbal és a Tv2-vel együtt) a Kúrián is elveszítette azt a pert, amelyben Csuday Gábor újságíró az országos kereskedelmi tévék hatósági szerződéseinek kiadását kérte a hatóságtól. Az újságíró jogi képviseletét azután vállalta el a TASZ az ügyben, hogy a Médiatanács többszöri adatigénylésének sem tett eleget.

Példás gyorsasággal – atomerőmű v. nyilvánosság

A Szekszárdi Városi Bíróság az információszabadság alkotmányos elveit érvényesítve újabb, az atomerőmű bővítésével kapcsolatos adatok közlésére kötelezte a Paksi Atomerőmű Zrt.-t.