Az Alkotmánybírósághoz fordultunk a Paks II. beruházás titkosítása miatt

Az Országgyűlés március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű beruházással összefüggő adatokat 30 évre titkosító törvényt.

Szerintünk a nemzet biztonságát éppen, hogy nem a gigantikus volumenű atomerőmű beruházás évtizedekre történő titkosítása szolgálja. Ezért nyílt levélben arra kértük Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. Sajnos az államfő nem hallgatta meg a kérésünket.

A parlamenti képviselők egynegyede az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte. Az alkotmánybíráknak azt kell eldönteniük, hogy a paksi beruházással összefüggő „üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok” megismerhetőségének nemzetbiztonsági megfontolásokból 30 évre történő kizárása összeegyeztethető-e Magyarország Alaptörvényével.

Szerintünk a Paks II. beruházás titkosítása nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Az álláspontunkat és a részletes szakmai érveinket amicus curiae levél formájában az Alkotmánybírósággal is megosztottuk.

Részletes álláspontunk itt olvasható. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kormány-közeli magán kutatóintézetek (pl. Századvég) finanszírozása közpénzből, a közpénzen megrendelt kutatások nyilvánossága

Kíváncsiak voltunk, hogy a költségvetés adatai alkalmasak-e annak a hipotézisnek az alátámasztására vagy cáfolatára, miszerint kutatóintézeteken, például a SZázadvég cégcsoporton keresztül óriási kifizetések történnek, valódi tartalom, ellenszolgáltatás nélkül.

Mi áll a Malév csőd hátterében? Most megtudhatja!

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogerősen pert nyert a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben 2014-ben, aminek eredményeképpen nyilvánossá vált a MALÉV pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum. A terjedelmes anyagot most elérhetővé tettük, hogy mindenki megismerhesse a Malév-csőd hátteranyagait.

Nyílt levél az információszabadságért

2013. június 26-án kelt nyílt levelünkben a Transparency International Magyarországgal és a K-Monitorral arra kértük az alapvető jogok biztosát, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) módosítása alaptörvény-ellenességének a megállapítását és a megsemmisítését. Tettük ezt azért, mert meggyőződésünk, hogy az Infotv.azon új rendelkezése, mely a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismeréseket kivonja az Infotv. hatálya alól, sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapjogot, az Alaptörvénybe ütközik.