Az európai emberi jogi bíróság szerint is jogsértő a magyar egyháztörvény

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) mai ítéletében kimondta, hogy az egyháztörvény megsérti a panaszosoknak az Európai Emberi Jogi Egyezmény 9. cikkében biztosított vallásszabadsághoz való jogát és 11. cikkében biztosított egyesülési jogát. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) kilenc, státuszától megfosztott egyházat képviselt az EJEB előtt folyó eljárásban.

Az egyháztörvény 2012-es beiktatása a magyar jogba – a sorozatos módosítások ellenére – a jogfosztás egyik legsúlyosabb esete volt a rendszerváltás óta. A TASZ álláspontját korábban megerősítette az Alkotmánybíróság tavalyi döntése is, amely kimondta, hogy a törvényesen működő egyházak törvényalkotással való megfosztása a státuszuktól semmis, az egyházi jogállás változatlan. Az Alkotmánybíróság határozatát a kormányzat azóta sem hajtotta végre, sőt, az Alaptörvény negyedik módosításának egyik célja éppen az volt, hogy a magyar jogvédelmi színvonalnak való meg nem felelést már ne is lehessen megállapítani. Az egyháztörvény által okozott jogsértéseket most az emberi jogok védelmével foglalkozó európai bíróság is megállapította.

Az ítélet szerint ha a törvény célja – az állami támogatással való visszaélés kiszűrése – legitimnek is tekinthető, a panaszosok megfosztása egyházi jogállasuktól aránytalanul korlátozta a vallás- és egyesülési szabadságot. Az EJEB szerint a magyar állam megsértette a semlegességre vonatkozó kötelezettségét azzal, hogy vitatható kimenetelű politikai és nem jogi jellegű újraelismerési eljárásra kényszerítette a jogfosztott egyházakat, továbbá azzal is, hogy nemcsak a kormányzattal való együttműködés, hanem a hitéleti tevékenységre vonatkozó állami támogatások tekintetében is a bevett egyházaktól eltérően kezelte őket. A bíróság szerint nincs olyan nyomós indok, ami igazolta volna ezeket a jogalkotási lépéseket.

Mivel az előző parlament az egyháztörvénynek azon passzusait is az Alaptörvény részévé tette, amelyek most jogsértőnek bizonyultak, jelenleg az Alaptörvény az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétes szabályokat tartalmaz. Jó oka van tehát az új parlamentnek az alapos módosításra. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hivatalosan is alkotmányellenes az egyháztörvény

Az Alkotmánybíróság mai határozatát többek között a TASZ beadványa alapján hozta meg. A döntés kimondja, hogy a tavaly életbe léptetett egyháztörvény főbb rendelkezései súlyosan sértik az alapvető jogokat és a jogállamiság követelményeit. Ez a határozat azonban várhatóan már nem nyújt érdemi jogorvoslatot az érdekelteknek, mert a megsemmisített rendelkezések bekerülnek az Alaptörvénybe.

A TASZ álláspontja az egyháztörvényről

A lelkiismereti és vallásszabadság súlyos korlátozását jelenti a kormánypártok T/3507 törvényjavaslata.

Vallásszabadság nélkül a NER-ben

 (a kép forrása: Magyar Szekuláris Egyesület)

  • Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint a magyar állam jogsértést követett el egyes magyar egyházakkal szemben. A jogsértést két éve már az Alkotmánybíróság is megállapította.
  • A TASZ kilenc érintett egyház képviseletét látta el.
  • Az EJEB hat hónapot adott a kormánynak arra, hogy az egyházakkal megegyezzen a jogorvoslatról. Az idő lejárt.
  • A tárgyalások nem úgy alakultak, ahogyan az elvárható lett volna – a kormány által végül felajánlott kártérítés meg sem közelítette az egyházak kártérítési igényeit.
  • A kártérítés összegét az EJEB fogja meghatározni azon egyházak esetén, amelyekkel a kormánynak nem sikerült megállapodnia – a kifizetést nem tagadhatja meg a magyar állam.
  • A magyar állam úgy kényszerül várhatóan több száz millió forintos kártérítés kifizetésére, hogy mindezt kizárólag magának köszönheti. A kártérítés kifizetésével a teljes jogsértést nem orvosolja – ahhoz az egyháztörvényt és az Alaptörvényt is meg kellene változtatni.