Az európai emberi jogi bíróság szerint is jogsértő a magyar egyháztörvény

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) mai ítéletében kimondta, hogy az egyháztörvény megsérti a panaszosoknak az Európai Emberi Jogi Egyezmény 9. cikkében biztosított vallásszabadsághoz való jogát és 11. cikkében biztosított egyesülési jogát. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) kilenc, státuszától megfosztott egyházat képviselt az EJEB előtt folyó eljárásban.

Az egyháztörvény 2012-es beiktatása a magyar jogba – a sorozatos módosítások ellenére – a jogfosztás egyik legsúlyosabb esete volt a rendszerváltás óta. A TASZ álláspontját korábban megerősítette az Alkotmánybíróság tavalyi döntése is, amely kimondta, hogy a törvényesen működő egyházak törvényalkotással való megfosztása a státuszuktól semmis, az egyházi jogállás változatlan. Az Alkotmánybíróság határozatát a kormányzat azóta sem hajtotta végre, sőt, az Alaptörvény negyedik módosításának egyik célja éppen az volt, hogy a magyar jogvédelmi színvonalnak való meg nem felelést már ne is lehessen megállapítani. Az egyháztörvény által okozott jogsértéseket most az emberi jogok védelmével foglalkozó európai bíróság is megállapította.

Az ítélet szerint ha a törvény célja – az állami támogatással való visszaélés kiszűrése – legitimnek is tekinthető, a panaszosok megfosztása egyházi jogállasuktól aránytalanul korlátozta a vallás- és egyesülési szabadságot. Az EJEB szerint a magyar állam megsértette a semlegességre vonatkozó kötelezettségét azzal, hogy vitatható kimenetelű politikai és nem jogi jellegű újraelismerési eljárásra kényszerítette a jogfosztott egyházakat, továbbá azzal is, hogy nemcsak a kormányzattal való együttműködés, hanem a hitéleti tevékenységre vonatkozó állami támogatások tekintetében is a bevett egyházaktól eltérően kezelte őket. A bíróság szerint nincs olyan nyomós indok, ami igazolta volna ezeket a jogalkotási lépéseket.

Mivel az előző parlament az egyháztörvénynek azon passzusait is az Alaptörvény részévé tette, amelyek most jogsértőnek bizonyultak, jelenleg az Alaptörvény az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétes szabályokat tartalmaz. Jó oka van tehát az új parlamentnek az alapos módosításra. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Elemzésünk az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslatról


A T/714. sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) átfogó jelleggel módosítaná az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Kkttv.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) számos rendelkezését. A Javaslat számos ponton indokolatlanul szűkíti a politikai szabadságjogok gyakorlásának lehetőségeit a választási eljárás során, sok helyütt törvényi szinten lerontva a szabadság- és demokráciabarát bírósági gyakorlatot, aláásva a szabad és tisztességes választások garanciáit.

Fizess, ha mást gondolsz, mint kormány

A kormány ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, arra törekszik, hogy ellehetetlenítse azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg.