Az európai emberi jogi bíróság szerint is jogsértő a magyar egyháztörvény

Az egyháztörvény 2012-es beiktatása a magyar jogba – a sorozatos módosítások ellenére – a jogfosztás egyik legsúlyosabb esete volt a rendszerváltás óta. A TASZ álláspontját korábban megerősítette az Alkotmánybíróság tavalyi döntése is, amely kimondta, hogy a törvényesen működő egyházak törvényalkotással való megfosztása a státuszuktól semmis, az egyházi jogállás változatlan. Az Alkotmánybíróság határozatát a kormányzat azóta sem hajtotta végre, sőt, az Alaptörvény negyedik módosításának egyik célja éppen az volt, hogy a magyar jogvédelmi színvonalnak való meg nem felelést már ne is lehessen megállapítani. Az egyháztörvény által okozott jogsértéseket most az emberi jogok védelmével foglalkozó európai bíróság is megállapította.

Az ítélet szerint ha a törvény célja – az állami támogatással való visszaélés kiszűrése – legitimnek is tekinthető, a panaszosok megfosztása egyházi jogállasuktól aránytalanul korlátozta a vallás- és egyesülési szabadságot. Az EJEB szerint a magyar állam megsértette a semlegességre vonatkozó kötelezettségét azzal, hogy vitatható kimenetelű politikai és nem jogi jellegű újraelismerési eljárásra kényszerítette a jogfosztott egyházakat, továbbá azzal is, hogy nemcsak a kormányzattal való együttműködés, hanem a hitéleti tevékenységre vonatkozó állami támogatások tekintetében is a bevett egyházaktól eltérően kezelte őket. A bíróság szerint nincs olyan nyomós indok, ami igazolta volna ezeket a jogalkotási lépéseket.

Mivel az előző parlament az egyháztörvénynek azon passzusait is az Alaptörvény részévé tette, amelyek most jogsértőnek bizonyultak, jelenleg az Alaptörvény az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétes szabályokat tartalmaz. Jó oka van tehát az új parlamentnek az alapos módosításra.