Az Igazságügyi Minisztériumban egyeztettünk az anti-SLAPP szabályozás továbbfejlesztéséről
Az Igazságügyi Minisztérium meghívására október 13-án többoldalú szakmai egyeztetésen vettünk részt a nyáron elfogadott anti-SLAPP szabályozás továbbfejlesztéséről. A találkozón rámutattunk, hogy milyen garanciák hiányoznak a nemrég elfogadott szabályozásból ahhoz, hogy hatékony – a közéletben résztvevőknek valódi védelmet nyújtó, az őket fenyegető veszélyekre érdemi választ adó – SLAPP elleni védelem épüljön ki Magyarországon. Az ezzel kapcsolatos észrevételeinket szakmai anyagban foglaltuk össze.
Az anti-SLAPP szabályozás célja, hogy védelmet nyújtson azokkal a visszaélésszerű perekkel szemben, amelyekkel a közéleti viták résztvevőit – így újságírókat, civil szervezeteket vagy más közéleti szereplőket – próbálják elhallgattatni. Magyarországon is ismerünk ilyen ügyeket: a Hell Energy tulajdonosai például éveken keresztül különböző jogi eljárások sorozatával léptek fel a Forbes ellen, miután a lap beszámolt a tulajdonosok vagyonáról. A TASZ a Forbes jogi képviselete során közvetlenül is megtapasztalta, milyen terheket róhat az ilyen pereskedés az újságírókra és a szerkesztőségekre, majd a szervezet maga is SLAPP-per célpontjává vált, miután nyilvánosan beszámolt a Forbes ellen indított eljárásokról.
Az Európai Unió 2024-ben irányelvet fogadott el a közéleti részvételt akadályozó visszaélésszerű perekkel szembeni védelemről, amelynek átültetésére a tagállamoknak 2026 májusáig volt lehetőségük. Magyarország elmulasztotta ezt a határidőt, amire az Európai Bizottság júliusban kötelezettségszegési eljárás megindításával válaszolt. A mulasztás pótlására a kormány a nyár közepén napirendre vette az átültetést és júliusban nyilvánosságra hozta az irányelv átültetését célzó törvénytervezetet.
A TASZ már a nyáron nyilvánosságra hozott törvénytervezet társadalmi egyeztetése során kifogásolta, hogy a javaslat a lehető legszűkebb jogharmonizációra szorítkozik, és nem reagál a magyarországi SLAPP-perek sajátosságaira. A kormány válaszában előadta, hogy az irányelv mielőbbi átültetése érdekében szükséges a tervezet változtatások nélküli elfogadása, de egyúttal jelezte, hogy a szabályozás elfogadását követően nyitott annak továbbfejlesztésére és az erről szóló szakmai egyeztetésre. Ennek jegyében került sor az október 13-i, többoldalú egyeztetésre.
Az egyeztetésen a TASZ mellett a Magyar Lapkiadók Egyesülete, az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács, valamint a Magyar Bírói Egyesület képviselői vettek részt. A minisztériumot dr. Gyimesi Tamás Ferenc, az igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár képviselte.
Az egyeztetésen teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy az anti-SLAPP szabályozásnak a belföldi ügyekre is ki kell terjednie, ezt a kormány is támogatja. Ez különösen fontos, hiszen a jelenlegi szabályozás csak a határokon átnyúló ügyekben biztosít speciális jogvédelmet a SLAPP-eljárásokkal szemben, a Magyarországon ismert SLAPP-ügyek túlnyomó többsége azonban tisztán belföldi jogvita. Így a szabályozás éppen azokban az ügyekben nem nyújt védelmet, amelyekkel szemben a leginkább szükség lenne rá.
Üdvözöljük, hogy a szabályozás továbbfejlesztése érdemi, többoldalú szakmai egyeztetés keretében zajlik, amely a minisztérium ígérete szerint nem ért véget ezzel a találkozóval, hanem a jövőben is folytatódni fog. Hiszünk abban, hogy egy ilyen demokratikus folyamat vezethet el leginkább egy olyan szabályozáshoz, amely megfelelő választ ad a Magyarországon még csak ébredező, de az európai tendenciák fényében várhatóan felfutó SLAPP-perekre.
