Az új kormánypárti  törvényjavaslat indokolatlanul szétszakíthat családokat

A gyermekek védelme és biztonsága érdekében kormánypárti képviselők olyan törvénymódosítást terjesztettek elő, amely nem alkalmas a súlyosan veszélyeztetett gyermekek tragédiáinak megelőzésére, ugyanakkor tömegesen vezethet családok indokolatlan szétszakításához. Tegnap valamennyi parlamenti képviselőnek megküldtük a törvényjavaslattal kapcsolatos szakmai álláspontunk, amihez neves gyermekjogi szakemberek és szervezetek is csatlakoztak.

Selmeczi Gabriella és Horváth László kormánypárti képviselők előterjesztése értelmében kötelezővé válna a területi védőnői szolgáltatás, azt nem lehetne visszautasítani. Pusztán azon az alapon el lehetne szakítani gyermekeket a családjuktól, hogy a szülők megtagadják az együttműködést a védőnővel, a gyerekorvossal, a háziorvossal, a bölcsődével, az óvodával vagy az iskolával.

Ha például egy várandós anyuka késve jut el a terhesgondozásra, vagy ha a szülők nem jelentek meg egy szülői értekezleten, a védőnő vagy az iskola ezeket minősítheti akár az együttműködés megtagadásának is. Ha pedig annak minősíti, a hatóság akár a gyerekek elszakításáról is dönthetne a javaslat alapján. Jól működő családok szakadhatnának szét tehát akár egy-egy kimaradt szülői értekezlet vagy orvosi vizsgálat miatt.

A törvényjavaslatot bíráló szervezetek és szakemberek egyetértenek az előterjesztőkkel abban, hogy az utóbbi időben nagy nyilvánosságot kapott tragikus esetek (a szigetszentmiklósi, az agárdi vagy a gyöngyösi gyermekvédelmi ügyek) a gyermekvédelmi rendszer hibás működését is mutatják. Az aláírók szerint a szóban forgó törvényjavaslat azonban látszatintézkedés: az nem alkalmas a súlyos tragédiák megelőzésére. Ugyanakkor azzal a veszéllyel járhat, hogy az olyan, gondos és szerető szülőktől is tömegesen elszakíthatják a gyerekeiket, akik nem veszélyeztetik őket, csak – sokszor a kölcsönös ellenszenv miatt – nem tudnak együttműködni a területileg illetékes védőnővel vagy bölcsődével.

Az aláíró szakemberek és szervezetek az országgyűlési képviselőknek megküldött álláspontjukban javaslatokat tettek arra, hogy milyen módon lehetne a gyermekvédelmi rendszer megfelelő működését garantálni, és egy ilyen törvénymódosítást előkészíteni. Az aláírók azt kérik a képviselőktől, hogy jelenlegi formájában ne fogadják el a módosító javaslatot.

Segítségünkkel már több olyan család kapta vissza – bírói ítélet alapján – jogtalanul elszakított gyermekét, akiktől csak azért vették el korábban gyermeküket, mert nem feleltek meg a védőnő irreális elvárásainak. Nem szeretnék, ha ezeknek az eseteknek a száma drasztikusan megnőne egy rossz törvény miatt. Egy általunk képviselt család történetét itt tekintheti meg.

A támogató szervezetek, szakemberek folyamatosan bővülő listája:

dr. Gyurkó Szilvia

Herczog Mária

dr. Lux Ágnes

Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE)

Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület (Csagyi)

A Város Mindenkié (AVM) Hajléktalan Nők Egymásért (Hanem) Munkacsoportja

Európai Roma Jogok Központja (ERRC)

Szülői Jogi Fórum

Civil Közoktatási Platform

Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME)

Tanítanék Mozgalom

Magyar LMBT Szövetség

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Dilettáns és embertelen a gyermekvédelmi törvény szigorítása!

Jövő héten szavaz a parlament arról, hogy azok a szülők, akik nem elég "együttműködőek a tanárokkal, óvónőkkel, gyermekorvossal vagy védőnővel, súlyosan veszélyeztetik a gyermeküket. Jobb esetben csak védelembe veszik a gyerekeket, rosszabb esetben akár el is szakíthatják őket szüleiktől.

Hiányzó emlékek: kampány a családok újraegyesítéséért

Ma Magyarországon a nagy szegénységben élő családok tömegei veszítik el a gyermekeiket rossz anyagi körülményeik, illetve a diszkriminatív gyermekkiemelési gyakorlat miatt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) új kampányában országjárással, szakmai eseményekkel, a nyilvánosság különböző fórumait használva keresi a magyar polgárok figyelmét, illetve petíció indításával gyakorol nyomást a döntéshozókra, hogy egy gyermeket se szakíthassanak el a családjától a szegénység miatt.

A babák újra a polcon

Kati tizennyolc volt, mikor terhes lett első gyermekével. Ő kislányt szeretett volna, Sanyinak mindegy volt, csak egészséges, boldog gyerek legyen. Kati vágya teljesült, 2007-ben megszületett Ági. Egy évvel később megszületett az első fiuk is, Sanyika. Majd két év múlva Vera, aki Kati édesanyjának nevét kapta, rá emlékezve, hiszen kiköpött nagyanyja.

Ági 6 éves volt, mikor megszületett második kisöccse, a szülők negyedik gyermeke. Az anyukája mégis üres kézzel és kisírt szemmel érkezett haza a kórházból, mert a kisbabáját elszakították tőle. Majd pár nap múlva Ágiékat ünneplőbe öltöztetve vitték be az önkormányzatba, ideiglenes hatályú elhelyezésük végrehajtása miatt. Pár hónappal később a falujukból is elkerültek, a teljes ismeretlenbe: nevelőszülőkhöz. Azért kellett a gyerekeket kiemelni a családból, mert „a szülők gyermekeik neveléséhez nem tudtak megfelelő körülményeket teremteni (…), a lakás- és életkörülményeik továbbra sem rendeződtek.

A szülők évekig nem látták a gyerekeket a havi egy órás láthatáson és egy-egy karácsonyi, húsvéti néhánynapos otthonléten kívül. Mígnem a másféléves jogi procedúra és nyomásgyakorlás eredményeképpen három év után a gyerekek ismét hazakerültek, Marika ismét anyuka lett. A láthatásokra, ajándékba vitt babák végre felkerültek az otthoni polcra.

/A történetben szereplő szülők és gyermekek neveit megváltoztattuk./