Beszámoló az Alkotmánybíróság elleni per első tárgyalásáról

A Fővárosi Bíróság 2004. december 20-án tárgyalta a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet által az Alkotmánybíróság ellen közérdekű adat közlésének megtagadása miatt indított pert.

PER AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELLEN

TASZ-nyilatkozat az első tárgyalásról

A Fővárosi Bíróság 2004. december 20-án tárgyalta a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet által az Alkotmánybíróság ellen közérdekű adat közlésének megtagadása miatt indított pert.
A bíróság érdemi tárgyalást tartott, mivel azonban az alperes Alkotmánybíróság kereseti ellenkérelmét a TASZ képviselője csak a tárgyalás előtt kapta kézhez, a tárgyalást elhalasztotta, és a következő tárgyalási napot 2005. január 24-ére tűzte ki.

Az Alkotmánybíróság képviselője mindenek előtt indítványozta, hogy a bíróság rendeljen el zárt tárgyalást az ügyben. A TASZ képviselője rámutatott arra, hogy az ügyből - már csak a per tárgyára, az információszabadság egy fontos kérdésére való tekintettel - a nyilvánosság kizárása semmiképpen nem lehet indokolt. A bíróság végül elutasította az Alkotmánybíróság képviselőjének indítványát, így a két tévéstáb és az írott sajtó képviselői visszatérhettek a tárgyalóterembe.

A tárgyalás során többek közt kiderült, hogy

• Az Alkotmánybíróság szerint az alkotmánybírósági indítvány nem csak hogy nem közérdekű adat, hanem egyáltalán nem is adat;
• Hogy az országgyűlési képviselők Magyarországon nem számítanak közfeladatot ellátó személynek;
• És hogy amennyiben az indítványok mégis adatnak minősülnek, akkor az AB nem számít adatkezelőnek tekintetükben.


A Társaság a Szabadságjogokért álláspontja továbbra is az, hogy a minden polgár életére ható törvények sorsát valamilyen irányba befolyásoló alkotmánybírósági indítványok közérdekű adatnak számítanak, azok tartalma szabadon megismerhető és terjeszthető. Fokozottan igaz ez akkor, ha egy, az adófizetők pénzéből fizetést kapó országgyűlési képviselő az indítványozó.


Társaság a Szabadságjogokért

Kapcsolódó anyagok:

Az Alkotmánybíróság ellenkérelme

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diplomát a közérdekű adatok megismeréséhez?

Font Sándor kormánypárti képviselő módosító javaslata értelmében információszabadság korlátozható lehet, amennyiben az adatok közérthető formában történő megismeréséhez szakértelemre lenne szükség. Az előterjesztés éles ellentétben áll a közérdekű adatok megismerésének alkotmányos elveivel.

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Sumákol a MÁK

Beperelte a Magyar Államkincstárt a TASZ jogi képviseletével a K-Monitor, mert az nem adta ki a jelöltek kampányköltéseiről készült számlaösszesítő adatlapokat. Az első tárgyalást a Fővárosi Törvényszék 2014. szeptember 24-re tűzte ki. Az ügyben a tavaly módosított információszabadság törvény és az Alkotmánybíróság is vizsgázik.