Beszámoló az atomos perről

2005. február 25-én volt az Országos Atomenergia Hivatal elleni per első tárgyalása. A tárgyaláson a zöld szervezetek képviselői, a jogvédők és a sajtó nagy számban voltak jelen, azonban a várakozások ellenére ítélet nem született.

Nyolc civil szervezet azért perelte be az Országos Atomenergia Hivatalt, mert az nem adta ki a paksi atomerőmű 2. blokkjának újraindításával kapcsolatos szakértői anyagokat. A per első tárgyalásán a felperes civil szervezetek fenntartották az adatok kiadása iránti kérelmüket, az alperes hivatal azzal védekezett, hogy a kért információk nem közérdekű adatok, mivel azok szerzői jogi védelem alatt állnak és üzleti titkot képeznek, illetve belső használatra készült és döntés előkészítő adatoknak számítanak.



A felperes jogi képviselője érvelésében az adatvédelmi törvény, az Aarhusi Egyezmény, a környezetvédelmi törvény, az atomenergiáról szóló törvény, a szerzői jogi törvény és a polgári törvénykönyv rendelkezései alapján kérte az adatok kiadását.



Az alperes képviselője részben a szerzői jogi védettség, részben az üzleti titok védelme mellett érvelt tovább, és kérte, hogy hívják perbe a Paksi Atomerőmű Rt-t. Ugyan az alperesnek kötelezettsége azt bizonyítani, hogy az adatok kiadásának megtagadása jogszerű és megalapozott volt, az alperes semmilyen bizonyítási indítványt nem tett a tárgyaláson.



A Fővárosi Bíróság a következő tárgyalást 2005. április 1. 8 óra 30 percre tűzte ki azonos helyszínre. (Budapest V. kerület, Markó utca 27. III.em 317.)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.