Bírósági eljárásban támadjuk a gyülekezési törvény új szabályát

A szombathelyi rendőrség szabálysértési eljárásban 100 000 Ft-os pénzbírságot szabott ki egy tüntetés szervezőjére, mert nem tartott be egy határidőt, amit az új gyülekezési törvény vezetett be: hamarabb hirdette meg a tüntetését, mint hogy a rendőrség döntött volna a bejelentéséről. Álláspontunk szerint ez a határidő sérti a gyülekezési szabadságot, ezért azt kérjük az ügyben eljáró bíróságtól, hogy kezdeményezze annak alkotmánybírósági felülvizsgálatát.

Ismeretes, hogy a közterületen tartandó gyűléseket előzetesen be kell jelenteni a rendőrségnek. A bejelentés azt a célt szolgálja, hogy a rendőrség felmérhesse, hogy a tüntetések biztosítása, a közbiztonság, a közrend, illetve mások jogainak védelme érdekében milyen intézkedések megtételére van szükség. Ez a cél értelemszerűen csak akkor tud megvalósulni, ha a törvény megfelelő határidőt is szab a bejelentéshez.

A régi gyülekezési törvény úgy rendelkezett, hogy a bejelentésnek legalább három nappal a tüntetés tervezett időpontja előtt kell megtörténnie. A törvényhozó ezzel a szabállyal láthatóan nem volt elégedett, mivel két ponton is módosította. Egyrészt a három napos határidőt 48 órára csökkentette, ami a gyülekezési jog érvényesülése szempontjából kedvező, de nem számottevő változtatás. Ennél sokkal lényegesebb az, hogy a bejelentés határidejét az új törvény nem a tüntetés, hanem a tüntetés meghirdetésének időpontjához képest határozza meg. Ez a változtatás kifejezetten kedvezőtlen a gyülekezési szabadság érvényesülése szempontjából. Ez a szabály ugyanis azt jelenti, hogy a bejelentéstől számított 48 óráig - addig, amíg a demonstrációt a rendőrség megtilthatja - a szervező nem kommunikálhatja, nem népszerűsítheti gyűlését.

A határidő megsértéséhez szankció is kapcsolódik. Ha a szervező idő előtt hirdeti meg a demonstrációt, szabálysértést követ el, és 150 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Egy szombathelyi kormányellenes tüntetés szervezője, aki történetesen a Momentum helyi elnökségének tagja, nem olvasta elég figyelmesen az új szabályozást, és bár bejelentette a tüntetést, néhány perccel a bejelentést követően meg is hirdette azt a facebookon. A rendőrség nem teketóriázott, 100 000 Ft-os pénzbírsággal sújtotta őt.

A rendőrségi határozatot a szervező a segítségünkkel támadja a bíróság előtt. Az eljárásban mindenekelőtt azt kérjük a bírótól, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert a gyülekezési törvényben előírt határidő alapjogokat sért. Indítványunkban rávilágítunk arra, hogy a tüntetés meghirdetésének 48 órás korlátozása jelentősen rontja a szervezés hatékonyságát, így érdemben kihat a gyülekezési jog érvényesülésére. Mi több, a korlátozás a tágabb értelemben vett véleménynyilvánítás szabadságát is érinti, hiszen egy tüntetés meghirdetésének önmagában is van véleményformáló ereje.

A törvényhozó szerint a korlátozásra azért van szükség, mert csak így biztosítható, hogy egy megtiltott gyűlésen senki ne jelenjen meg, ezáltal ne kerüljenek veszélybe azok a jogok és értékek, amelyeket a rendőrség tiltó határozatai védelmeznek. A mi álláspontunk szerint viszont ezt a jogalkotói célt számos más törvényi szabály szolgálja, amelyek mellett a tüntetés meghirdetésének időbeli korlátozása már aránytalan sérelmet okoz.

Fontos elem érvelésünkben az a megállapítás, hogy a támadott szabály beiktatásával a tüntetés meghirdetése kvázi engedélykötelessé vált. A szervező ugyanis csak akkor hirdetheti meg gyűlését, ha a rendőrség azt nem tiltotta meg, vagyis köteles kivárni, hogy a rendőrség hogyan reagál a bejelentésre. Ez azt jelenti, hogy a törvény a szervezés jogát egy állami szerv jóváhagyásától teszi függővé, ami összeegyeztethetetlen a szabadságjogok természetével.

Indítványunk innen letölthető.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Másodfokú ítélet született a Sándor-palotánál vízfestékkel tiltakozó aktivisták ügyében

Gulyás Márton és Varga Gergely 2017 áprilisában egy spontán demonstráción a Sándor-palota előtt tiltakoztak az ellen, hogy Áder János aláírta a CEU működését ellehetetlenítő törvényt. Véleményüket úgy fejezték ki, hogy vízfestékkel próbálták megdobni a köztársasági elnöknek otthont adó Sándor-palota épületét. A figyelemfelhívó akció részben sikerült, az épületet néhány négyzetcentiméter nagyságú narancssárga, lemosható vízfesték érte, a festék többi része a földön landolt. Nincs ok az örömre a másodfokú ítélet miatt.

Pert nyertünk: jogellenesen oszlatott a rendőrség 2015-ben a TEK-területlezárás alapján

A Fővárosi Törvényszék tegnapi ítéletében jogellenesnek ítélte, hogy a rendőrség kizárólag egy területlezárást elrendelő határozat alapján oszlatott fel egy tüntetést a Kossuth téren. A három éve folyó perben a bíróság végül megállapította, hogy a rendőrség egyáltalán nem mérlegelte, a parlamentbe látogató német kancellár biztonsága valóban megkövetelte-e a tüntetés feloszlatását, hanem egyből a lehető legszigorúbb jogkorlátozás eszközéhez nyúlt.