Bírósági eljárásban támadjuk a gyülekezési törvény új szabályát

A szombathelyi rendőrség szabálysértési eljárásban 100 000 Ft-os pénzbírságot szabott ki egy tüntetés szervezőjére, mert nem tartott be egy határidőt, amit az új gyülekezési törvény vezetett be: hamarabb hirdette meg a tüntetését, mint hogy a rendőrség döntött volna a bejelentéséről. Álláspontunk szerint ez a határidő sérti a gyülekezési szabadságot, ezért azt kérjük az ügyben eljáró bíróságtól, hogy kezdeményezze annak alkotmánybírósági felülvizsgálatát.

Ismeretes, hogy a közterületen tartandó gyűléseket előzetesen be kell jelenteni a rendőrségnek. A bejelentés azt a célt szolgálja, hogy a rendőrség felmérhesse, hogy a tüntetések biztosítása, a közbiztonság, a közrend, illetve mások jogainak védelme érdekében milyen intézkedések megtételére van szükség. Ez a cél értelemszerűen csak akkor tud megvalósulni, ha a törvény megfelelő határidőt is szab a bejelentéshez.

A régi gyülekezési törvény úgy rendelkezett, hogy a bejelentésnek legalább három nappal a tüntetés tervezett időpontja előtt kell megtörténnie. A törvényhozó ezzel a szabállyal láthatóan nem volt elégedett, mivel két ponton is módosította. Egyrészt a három napos határidőt 48 órára csökkentette, ami a gyülekezési jog érvényesülése szempontjából kedvező, de nem számottevő változtatás. Ennél sokkal lényegesebb az, hogy a bejelentés határidejét az új törvény nem a tüntetés, hanem a tüntetés meghirdetésének időpontjához képest határozza meg. Ez a változtatás kifejezetten kedvezőtlen a gyülekezési szabadság érvényesülése szempontjából. Ez a szabály ugyanis azt jelenti, hogy a bejelentéstől számított 48 óráig - addig, amíg a demonstrációt a rendőrség megtilthatja - a szervező nem kommunikálhatja, nem népszerűsítheti gyűlését.

A határidő megsértéséhez szankció is kapcsolódik. Ha a szervező idő előtt hirdeti meg a demonstrációt, szabálysértést követ el, és 150 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Egy szombathelyi kormányellenes tüntetés szervezője, aki történetesen a Momentum helyi elnökségének tagja, nem olvasta elég figyelmesen az új szabályozást, és bár bejelentette a tüntetést, néhány perccel a bejelentést követően meg is hirdette azt a facebookon. A rendőrség nem teketóriázott, 100 000 Ft-os pénzbírsággal sújtotta őt.

A rendőrségi határozatot a szervező a segítségünkkel támadja a bíróság előtt. Az eljárásban mindenekelőtt azt kérjük a bírótól, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert a gyülekezési törvényben előírt határidő alapjogokat sért. Indítványunkban rávilágítunk arra, hogy a tüntetés meghirdetésének 48 órás korlátozása jelentősen rontja a szervezés hatékonyságát, így érdemben kihat a gyülekezési jog érvényesülésére. Mi több, a korlátozás a tágabb értelemben vett véleménynyilvánítás szabadságát is érinti, hiszen egy tüntetés meghirdetésének önmagában is van véleményformáló ereje.

A törvényhozó szerint a korlátozásra azért van szükség, mert csak így biztosítható, hogy egy megtiltott gyűlésen senki ne jelenjen meg, ezáltal ne kerüljenek veszélybe azok a jogok és értékek, amelyeket a rendőrség tiltó határozatai védelmeznek. A mi álláspontunk szerint viszont ezt a jogalkotói célt számos más törvényi szabály szolgálja, amelyek mellett a tüntetés meghirdetésének időbeli korlátozása már aránytalan sérelmet okoz.

Fontos elem érvelésünkben az a megállapítás, hogy a támadott szabály beiktatásával a tüntetés meghirdetése kvázi engedélykötelessé vált. A szervező ugyanis csak akkor hirdetheti meg gyűlését, ha a rendőrség azt nem tiltotta meg, vagyis köteles kivárni, hogy a rendőrség hogyan reagál a bejelentésre. Ez azt jelenti, hogy a törvény a szervezés jogát egy állami szerv jóváhagyásától teszi függővé, ami összeegyeztethetetlen a szabadságjogok természetével.

Indítványunk innen letölthető.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Kúria egyetért a TASZ-szal: a terület lezárása még nem jelenti egy tüntetés végét

Vége lehet annak a gyakorlatnak, hogy a rendőrség a TEK-kel közösen lehetetleníti el a tüntetéseket. A Kúria kimondta: védett személy jelenléte, illetve a biztonsága miatt elrendelt területlezárás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a területen nem lehet tartózkodni, vagy akár tüntetni. A rendőrség 2015-ben Angela Merkel látogatása kapcsán egy TEK által elrendelt területlezárásra hivatkozva „függesztett fel” egy Kossuth-téren zajló tüntetést. A közigazgatási bíróság a korlátozást jogszerűnek ítélte, de a Kúria most hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, és új eljárást rendelt el.

A devizahitelesek tüntetésének megtiltása önkényes volt: alkotmányjogi panasszal éltünk

A devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi határozat kihirdetésének idejére bejelentett tüntetést a rendőrség megtiltotta, a tiltást a bíróság pedig jóváhagyta. A tilalom indoka az volt, hogy a rendezvény súlyosan veszélyeztette volna az igazságszolgáltatás működését. A békés gyülekezés jogának szükségtelen korlátozása miatt a TASZ az Alkotmánybíróságtól kéri a jogsértés megállapítását.

A rendőrség nem védi meg a békés gyülekezéshez való jogot

Az MTVA a székháza előtt csaknem egy éve zajló tüntetés felszámolásához fogott hozzá, amikor két hete, halottak napja hajnalán mondvacsinált okokkal, erőszakkal arrébb költöztette a tüntetők sátrát, tegnap éjjel pedig szintén mondvacsinált okokkal megpróbálta konténerekkel körbezárni a területet. A rendőrség mindkét esetet tétlenül nézte.