Bírósági eljárásban támadjuk a gyülekezési törvény új szabályát

A szombathelyi rendőrség szabálysértési eljárásban 100 000 Ft-os pénzbírságot szabott ki egy tüntetés szervezőjére, mert nem tartott be egy határidőt, amit az új gyülekezési törvény vezetett be: hamarabb hirdette meg a tüntetését, mint hogy a rendőrség döntött volna a bejelentéséről. Álláspontunk szerint ez a határidő sérti a gyülekezési szabadságot, ezért azt kérjük az ügyben eljáró bíróságtól, hogy kezdeményezze annak alkotmánybírósági felülvizsgálatát.

Ismeretes, hogy a közterületen tartandó gyűléseket előzetesen be kell jelenteni a rendőrségnek. A bejelentés azt a célt szolgálja, hogy a rendőrség felmérhesse, hogy a tüntetések biztosítása, a közbiztonság, a közrend, illetve mások jogainak védelme érdekében milyen intézkedések megtételére van szükség. Ez a cél értelemszerűen csak akkor tud megvalósulni, ha a törvény megfelelő határidőt is szab a bejelentéshez.

A régi gyülekezési törvény úgy rendelkezett, hogy a bejelentésnek legalább három nappal a tüntetés tervezett időpontja előtt kell megtörténnie. A törvényhozó ezzel a szabállyal láthatóan nem volt elégedett, mivel két ponton is módosította. Egyrészt a három napos határidőt 48 órára csökkentette, ami a gyülekezési jog érvényesülése szempontjából kedvező, de nem számottevő változtatás. Ennél sokkal lényegesebb az, hogy a bejelentés határidejét az új törvény nem a tüntetés, hanem a tüntetés meghirdetésének időpontjához képest határozza meg. Ez a változtatás kifejezetten kedvezőtlen a gyülekezési szabadság érvényesülése szempontjából. Ez a szabály ugyanis azt jelenti, hogy a bejelentéstől számított 48 óráig - addig, amíg a demonstrációt a rendőrség megtilthatja - a szervező nem kommunikálhatja, nem népszerűsítheti gyűlését.

A határidő megsértéséhez szankció is kapcsolódik. Ha a szervező idő előtt hirdeti meg a demonstrációt, szabálysértést követ el, és 150 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Egy szombathelyi kormányellenes tüntetés szervezője, aki történetesen a Momentum helyi elnökségének tagja, nem olvasta elég figyelmesen az új szabályozást, és bár bejelentette a tüntetést, néhány perccel a bejelentést követően meg is hirdette azt a facebookon. A rendőrség nem teketóriázott, 100 000 Ft-os pénzbírsággal sújtotta őt.

A rendőrségi határozatot a szervező a segítségünkkel támadja a bíróság előtt. Az eljárásban mindenekelőtt azt kérjük a bírótól, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert a gyülekezési törvényben előírt határidő alapjogokat sért. Indítványunkban rávilágítunk arra, hogy a tüntetés meghirdetésének 48 órás korlátozása jelentősen rontja a szervezés hatékonyságát, így érdemben kihat a gyülekezési jog érvényesülésére. Mi több, a korlátozás a tágabb értelemben vett véleménynyilvánítás szabadságát is érinti, hiszen egy tüntetés meghirdetésének önmagában is van véleményformáló ereje.

A törvényhozó szerint a korlátozásra azért van szükség, mert csak így biztosítható, hogy egy megtiltott gyűlésen senki ne jelenjen meg, ezáltal ne kerüljenek veszélybe azok a jogok és értékek, amelyeket a rendőrség tiltó határozatai védelmeznek. A mi álláspontunk szerint viszont ezt a jogalkotói célt számos más törvényi szabály szolgálja, amelyek mellett a tüntetés meghirdetésének időbeli korlátozása már aránytalan sérelmet okoz.

Fontos elem érvelésünkben az a megállapítás, hogy a támadott szabály beiktatásával a tüntetés meghirdetése kvázi engedélykötelessé vált. A szervező ugyanis csak akkor hirdetheti meg gyűlését, ha a rendőrség azt nem tiltotta meg, vagyis köteles kivárni, hogy a rendőrség hogyan reagál a bejelentésre. Ez azt jelenti, hogy a törvény a szervezés jogát egy állami szerv jóváhagyásától teszi függővé, ami összeegyeztethetetlen a szabadságjogok természetével.

Indítványunk innen letölthető.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Tüntetnél, tiltakoznál? Ismerd a jogaid!

Megígértük, hogy senkit nem hagyunk egyedül, aki él politikai szabadságjogaival, és másokkal együtt kinyilvánítja véleményét az utcákon. Ehhez tartjuk magunkat. Készítettünk egy rövid összeállítást a gyülekezési jog gyakorlásának törvényes kereteiről, amit ajánlunk a tüntetések szervezői és résztvevői figyelmébe. Emellett továbbra is készek vagyunk ingyenes jogi tanácsokkal és szükség esetén jogsegéllyel is támogatni titeket az ország egész területén. Forródrótót üzemeltünk be arra az esetre, ha azonnali segítséget szeretnétek kérni tőlünk. Ha tüntetni vagy tiltakozni mentek, ezt a telefonszámot írjátok fel a karotokra: 06 30 722 3356. Van, akinek korábban már hasznos volt, titeket is megnyugtathat.

El a kezekkel a gyülekezési jogtól! – A szabadelvű gyülekezési jog védelmében

Minden hibája ellenére a huszonöt éves gyülekezési törvény és a mögötte halmozódó joggyakorlat és jogértelmezés elegendő hátteret biztosít ahhoz, hogy a gyülekezési szabadság érvényesüljön Magyarországon. A TASZ szerint nincs elég ok a gyülekezési jog újraszabályozására vagy reformjára: az igazán problematikus jelenségek nem jogalkotással kezelendők, ugyanakkor jóval égetőbbek, mint az eseteges szabályozatlanság.

Szabadlábon védekező Tilos rádiósok

A Fővárosi Bíróság illetékes tanácsa 2006. szeptember 29-én, megváltoztatva az első fokú bíróság 30 napos előzetes letartóztatást elrendelő határozatát, azonnali hatállyal elrendelte a Tilos Rádió két munkatársának és rajtuk kívül még egy tucat, a múlt heti eseményekkel kapcsolatban ugyanakkor és ugyanazon időben eljárás alá vont állampolgár előzetes letartóztatásának megszüntetését.