Bírósági eljárásban támadjuk a gyülekezési törvény új szabályát

A szombathelyi rendőrség szabálysértési eljárásban 100 000 Ft-os pénzbírságot szabott ki egy tüntetés szervezőjére, mert nem tartott be egy határidőt, amit az új gyülekezési törvény vezetett be: hamarabb hirdette meg a tüntetését, mint hogy a rendőrség döntött volna a bejelentéséről. Álláspontunk szerint ez a határidő sérti a gyülekezési szabadságot, ezért azt kérjük az ügyben eljáró bíróságtól, hogy kezdeményezze annak alkotmánybírósági felülvizsgálatát.

Ismeretes, hogy a közterületen tartandó gyűléseket előzetesen be kell jelenteni a rendőrségnek. A bejelentés azt a célt szolgálja, hogy a rendőrség felmérhesse, hogy a tüntetések biztosítása, a közbiztonság, a közrend, illetve mások jogainak védelme érdekében milyen intézkedések megtételére van szükség. Ez a cél értelemszerűen csak akkor tud megvalósulni, ha a törvény megfelelő határidőt is szab a bejelentéshez.

A régi gyülekezési törvény úgy rendelkezett, hogy a bejelentésnek legalább három nappal a tüntetés tervezett időpontja előtt kell megtörténnie. A törvényhozó ezzel a szabállyal láthatóan nem volt elégedett, mivel két ponton is módosította. Egyrészt a három napos határidőt 48 órára csökkentette, ami a gyülekezési jog érvényesülése szempontjából kedvező, de nem számottevő változtatás. Ennél sokkal lényegesebb az, hogy a bejelentés határidejét az új törvény nem a tüntetés, hanem a tüntetés meghirdetésének időpontjához képest határozza meg. Ez a változtatás kifejezetten kedvezőtlen a gyülekezési szabadság érvényesülése szempontjából. Ez a szabály ugyanis azt jelenti, hogy a bejelentéstől számított 48 óráig - addig, amíg a demonstrációt a rendőrség megtilthatja - a szervező nem kommunikálhatja, nem népszerűsítheti gyűlését.

A határidő megsértéséhez szankció is kapcsolódik. Ha a szervező idő előtt hirdeti meg a demonstrációt, szabálysértést követ el, és 150 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Egy szombathelyi kormányellenes tüntetés szervezője, aki történetesen a Momentum helyi elnökségének tagja, nem olvasta elég figyelmesen az új szabályozást, és bár bejelentette a tüntetést, néhány perccel a bejelentést követően meg is hirdette azt a facebookon. A rendőrség nem teketóriázott, 100 000 Ft-os pénzbírsággal sújtotta őt.

A rendőrségi határozatot a szervező a segítségünkkel támadja a bíróság előtt. Az eljárásban mindenekelőtt azt kérjük a bírótól, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert a gyülekezési törvényben előírt határidő alapjogokat sért. Indítványunkban rávilágítunk arra, hogy a tüntetés meghirdetésének 48 órás korlátozása jelentősen rontja a szervezés hatékonyságát, így érdemben kihat a gyülekezési jog érvényesülésére. Mi több, a korlátozás a tágabb értelemben vett véleménynyilvánítás szabadságát is érinti, hiszen egy tüntetés meghirdetésének önmagában is van véleményformáló ereje.

A törvényhozó szerint a korlátozásra azért van szükség, mert csak így biztosítható, hogy egy megtiltott gyűlésen senki ne jelenjen meg, ezáltal ne kerüljenek veszélybe azok a jogok és értékek, amelyeket a rendőrség tiltó határozatai védelmeznek. A mi álláspontunk szerint viszont ezt a jogalkotói célt számos más törvényi szabály szolgálja, amelyek mellett a tüntetés meghirdetésének időbeli korlátozása már aránytalan sérelmet okoz.

Fontos elem érvelésünkben az a megállapítás, hogy a támadott szabály beiktatásával a tüntetés meghirdetése kvázi engedélykötelessé vált. A szervező ugyanis csak akkor hirdetheti meg gyűlését, ha a rendőrség azt nem tiltotta meg, vagyis köteles kivárni, hogy a rendőrség hogyan reagál a bejelentésre. Ez azt jelenti, hogy a törvény a szervezés jogát egy állami szerv jóváhagyásától teszi függővé, ami összeegyeztethetetlen a szabadságjogok természetével.

Indítványunk innen letölthető.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a gyülekezési jogról szóló T/707. számú törvényjavaslatról

A mai napon tartják az Országgyűlésben a gyülekezési törvény általános vitáját. Vannak, akik a mellett érveltek, hogy az új törvény nem hoz majd magával jelentős jogkorlátozást. A TASZ máshogyan látja, szerintünk a jogszabály-tervezetbe bele van kódolva, hogy szűkülni fog a tüntetések és a gyülekezés tere Magyarországon. Részletes szakmai elemzésünkben sorra vesszük a törvényjavaslat egyes pontjait.

Nemzeti ünnep, szólásszabadság, füttykoncert

Március 15-én az állami ünnepség a tervek szerint zajlott le, a miniszterelnök beszélt, a tapsolók tapsoltak, a fütyülők fütyültek, az ellendemonstrálók ellendemonstráltak, ahol pedig tettlegességig – jogsértésig – fajult a nézeteltérés, a rendőrség közbeavatkozott. A rendőrség értékelése szerint is az ünnepi rendezvények számottevő rendbontás nélkül értek véget. Szerencsére!